Magyar Zsidó Lexikon: Temető

15034.htm

CÍMSZÓ: Temető

SZÓCIKK: Temető. Héber neve: Bész hakvorosz vagy Bész hachájimnak, az élet házának és Bész Ólamnak, az örök háznak is mondják. A zsidó T.-ket a középkorban még «Hortus Judaeorum»-nak, zsidók kertjének is nevezik az okmányok Nyugat-Európában, míg Itáliában «Mons Judaicus»-nak, zsidó hegynek, miután legtöbbször a város területén kívül eső hegyoldalon volt az. A régi zsidó temetkezési törvény a T.-nek a város legközelebbi házától való távolságát ötven ölben állapította meg (Bába Báthra II. 9.). A talmudi korszakban a sírok vagy barlangokban, vagy külön sziklasírokban voltak elhelyezve. Kivételes esetben voltak mausoleum- és monumentumszerű sírok is. Az ókori római zsidók katakombákban temetkeztek s ilyet Rómában, Carthagoban és máshol is találtak görög és kevés héber szövegű feliratokkal. A Menóra mindenütt ott van. A középkorban a ghettó végén vagy ahhoz közel volt elhelyezve a T., főképp Közép-európában így Magyarországon is. Minthogy többnyire rendkívül kis területet kaptak a városoktól, azért egymás fölé temettek meglehetős sűrű időközökben. A sírok közt legalább hat arasznyi helyet kellett hagyni (Jóre Dea 363 Hai gáón döntése után). Néhol a város területén, ill. annak falain belül volt a T., így Londonban és Rómában a XII. sz.-ban. A középkorban több közeli városnak egy zsidó T.-je volt. Angliában 1177-ig csak egyetlen zsidó T. volt. A hamburgi zsidók igen sokáig Altonában temetkeztek s Bajorországnak majdnem félzsidósága Regensburgban. A városi hatóságok a zsidóktól külön temetkezési adót szedtek. Bűnösöket és öngyilkosokat a T. külön részén temettek (Szanhedrin VI. 5.; Sulchan Aruch Jóre Deach; 345 és 362), a rabbik és a kiválóbb közéleti férfiak külön sorba kerültek. A legtöbb esetben a koporsót úgy helyezték el, hogy a halott feje kelet felől volt. Minden zsidó T.-nek megvan a szertartási és lemosó terme, melyet ma Cidduk hádin-nak neveznek. A talmudi korszakban a T.-ket főképpen böjtnapokon látogatták (Taan. 16 ; Jerus. Taan. 2. 65a; Szót a 34b) s ez a látogatás imádkozással volt egybekapcsolva. A szokás megmaradt a középkoron át az újabb időkig. A zsidó T.-ben minden profanizáló jellegű viselkedés tiltva van, így sem enni, sem inni nem szabad de talliszt viselni, Tóra tekercset használni sem szabad, úgyszintén tilos az ott termett növényzetet magáncélokra kihasználni (Megilla-trakt 29a, Sulchan Aruch, Jóre Dea 367-8). A zsidó T.-kre már a talmudi korban nagy gondot fordítottak, úgy hogy a közmondás szerint «a zsidó sírok szebbek, mint a királyi paloták» (Szanhedrin 96b). Mégis az orthodox rabbik a XIX. sz.-ban ellenezték még a virággal való díszítést is, jóllehet ez is régi zsidó szokás. Nőknek a T.-k látogatását lehetőleg nem engedték a középkorban. Az ókorban T.-k éjjeli látogatását is megtiltották s az a démonhiedelmekkel volt kapcsolatban (Chagiga 3b., Nidd. 17a). A T.-be való belépéskor kötelező benedikciót a Talmud (Beráchot 58b) írja elő. A zsidó T.-k sorsa a zsidóság történelmének legtragikusabb fejezeteihez tartozik. Minden pogrom a T.-ben végződött s a megvadult gyilkoló hordák egészen a legújabb időkig az élők után a halottakra vetették magukat. A szelichók megemlékeznek ilyen gonoszságokról, de más feljegyzések is mutatják, hogy a zsidó T.-k köveit még nyugalmas időben is egyszerűen építkezésre fordították, Spanyolországban összetörték. Vannak helyek, ahol a zsidók 500, esetleg 1000 évig éltek (pl. Provence) és sírkövet jóformán még sem lehet ott találni. Ugyanez áll Magyarország régi zsidó T.-ire is. Sem Székesfehérvárott, sem Esztergomban nincs egyetlen Árpádkori sírkő, ellenben római- görög korszakbelit találtak. (L. Septima Mária és Cosimus.) A legrégibb feltalált magyar zsidó T.-k a buda-óbudai és a pozsonyi. (L. Koporsó, Sírkövek.)

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 5034. címszó a lexikon => 890. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15034.htm

CÍMSZÓ: Temető

SZÓCIKK: Temető. Héber neve: Bész hakvorosz vagy Bész hachájimnak, az élet házának és Bész Ólamnak, az örök háznak is mondják. A zsidó T.-ket a középkorban még Hortus Judaeorum -nak, zsidók kertjének is nevezik az okmányok Nyugat-Európában, míg Itáliában Mons Judaicus -nak, zsidó hegynek, miután legtöbbször a város területén kívül eső hegyoldalon volt az. A régi zsidó temetkezési törvény a T.-nek a város legközelebbi házától való távolságát ötven ölben állapította meg Bába Báthra II. 9. . A talmudi korszakban a sírok vagy barlangokban, vagy külön sziklasírokban voltak elhelyezve. Kivételes esetben voltak mausoleum- és monumentumszerű sírok is. Az ókori római zsidók katakombákban temetkeztek s ilyet Rómában, Carthagoban és máshol is találtak görög és kevés héber szövegű feliratokkal. A Menóra mindenütt ott van. A középkorban a ghettó végén vagy ahhoz közel volt elhelyezve a T., főképp Közép-európában így Magyarországon is. Minthogy többnyire rendkívül kis területet kaptak a városoktól, azért egymás fölé temettek meglehetős sűrű időközökben. A sírok közt legalább hat arasznyi helyet kellett hagyni Jóre Dea 363 Hai gáón döntése után . Néhol a város területén, ill. annak falain belül volt a T., így Londonban és Rómában a XII. sz.-ban. A középkorban több közeli városnak egy zsidó T.-je volt. Angliában 1177-ig csak egyetlen zsidó T. volt. A hamburgi zsidók igen sokáig Altonában temetkeztek s Bajorországnak majdnem félzsidósága Regensburgban. A városi hatóságok a zsidóktól külön temetkezési adót szedtek. Bűnösöket és öngyilkosokat a T. külön részén temettek Szanhedrin VI. 5.; Sulchan Aruch Jóre Deach; 345 és 362 , a rabbik és a kiválóbb közéleti férfiak külön sorba kerültek. A legtöbb esetben a koporsót úgy helyezték el, hogy a halott feje kelet felől volt. Minden zsidó T.-nek megvan a szertartási és lemosó terme, melyet ma Cidduk hádin-nak neveznek. A talmudi korszakban a T.-ket főképpen böjtnapokon látogatták Taan. 16 ; Jerus. Taan. 2. 65a; Szót a 34b s ez a látogatás imádkozással volt egybekapcsolva. A szokás megmaradt a középkoron át az újabb időkig. A zsidó T.-ben minden profanizáló jellegű viselkedés tiltva van, így sem enni, sem inni nem szabad de talliszt viselni, Tóra tekercset használni sem szabad, úgyszintén tilos az ott termett növényzetet magáncélokra kihasználni Megilla-trakt 29a, Sulchan Aruch, Jóre Dea 367-8 . A zsidó T.-kre már a talmudi korban nagy gondot fordítottak, úgy hogy a közmondás szerint a zsidó sírok szebbek, mint a királyi paloták Szanhedrin 96b . Mégis az orthodox rabbik a XIX. sz.-ban ellenezték még a virággal való díszítést is, jóllehet ez is régi zsidó szokás. Nőknek a T.-k látogatását lehetőleg nem engedték a középkorban. Az ókorban T.-k éjjeli látogatását is megtiltották s az a démonhiedelmekkel volt kapcsolatban Chagiga 3b., Nidd. 17a . A T.-be való belépéskor kötelező benedikciót a Talmud Beráchot 58b írja elő. A zsidó T.-k sorsa a zsidóság történelmének legtragikusabb fejezeteihez tartozik. Minden pogrom a T.-ben végződött s a megvadult gyilkoló hordák egészen a legújabb időkig az élők után a halottakra vetették magukat. A szelichók megemlékeznek ilyen gonoszságokról, de más feljegyzések is mutatják, hogy a zsidó T.-k köveit még nyugalmas időben is egyszerűen építkezésre fordították, Spanyolországban összetörték. Vannak helyek, ahol a zsidók 500, esetleg 1000 évig éltek pl. Provence és sírkövet jóformán még sem lehet ott találni. Ugyanez áll Magyarország régi zsidó T.-ire is. Sem Székesfehérvárott, sem Esztergomban nincs egyetlen Árpádkori sírkő, ellenben római- görög korszakbelit találtak. L. Septima Mária és Cosimus. A legrégibb feltalált magyar zsidó T.-k a buda-óbudai és a pozsonyi. L. Koporsó, Sírkövek.

15034.ht

CÍMSZÓ Temet

SZÓCIKK Temető Hébe neve Bés hakvoros vag Bés hachájimnak a éle házána é Bés Ólamnak a örö házna i mondják zsid T.-ke középkorba mé Hortu Judaeoru -nak zsidó kertjéne i nevezi a okmányo Nyugat-Európában mí Itáliába Mon Judaicu -nak zsid hegynek miutá legtöbbszö váro területé kívü es hegyoldalo vol az rég zsid temetkezés törvén T.-ne váro legközelebb házátó val távolságá ötve ölbe állapított me Báb Báthr II 9 talmud korszakba síro vag barlangokban vag külö sziklasírokba volta elhelyezve Kivétele esetbe volta mausoleum é monumentumszer síro is A ókor róma zsidó katakombákba temetkezte ilye Rómában Carthagoba é másho i találta görö é kevé hébe szöveg feliratokkal Menór mindenüt ot van középkorba ghett végé vag ahho köze vol elhelyezv T. főkép Közép-európába íg Magyarországo is Minthog többnyir rendkívü ki területe kapta városoktól azér egymá föl temette meglehető sűr időközökben síro köz legaláb ha araszny helye kellet hagyn Jór De 36 Ha gáó döntés utá Ného váro területén ill anna falai belü vol T. íg Londonba é Rómába XII sz.-ban középkorba töb közel városna eg zsid T.-j volt Angliába 1177-i csa egyetle zsid T volt hamburg zsidó ige sokái Altonába temetkezte Bajorországna majdne félzsidóság Regensburgban város hatóságo zsidóktó külö temetkezés adó szedtek Bűnösöke é öngyilkosoka T külö részé temette Szanhedri VI 5. Sulcha Aruc Jór Deach 34 é 36 rabbi é kiválób közélet férfia külö sorb kerültek legtöb esetbe koporsó úg helyezté el hog halot fej kele felő volt Minde zsid T.-ne megva szertartás é lemos terme melye m Ciddu hádin-na neveznek talmud korszakba T.-ke főképpe böjtnapoko látogattá Taan 1 Jerus Taan 2 65a Szó 34 e látogatá imádkozássa vol egybekapcsolva szoká megmarad középkoro á a újab időkig zsid T.-be minde profanizál jelleg viselkedé tiltv van íg se enni se inn ne szaba d tallisz viselni Tór tekercse használn se szabad úgyszinté tilo a ot termet növényzete magáncélokr kihasználn Megilla-trak 29a Sulcha Aruch Jór De 367- zsid T.-kr má talmud korba nag gondo fordítottak úg hog közmondá szerin zsid síro szebbek min király palotá Szanhedri 96 Mégi a orthodo rabbi XIX sz.-ba ellenezté mé virágga val díszítés is jóllehe e i rég zsid szokás Nőkne T.- látogatásá lehetőle ne engedté középkorban A ókorba T.- éjjel látogatásá i megtiltottá a démonhiedelmekke vol kapcsolatba Chagig 3b. Nidd 17 T.-b val belépésko kötelez benedikció Talmu Berácho 58 írj elő zsid T.- sors zsidósá történelméne legtragikusab fejezeteihe tartozik Minde pogro T.-be végződöt megvadul gyilkol hordá egésze legújab időki a élő utá halottakr vetetté magukat szelichó megemlékezne ilye gonoszságokról d má feljegyzése i mutatják hog zsid T.- kövei mé nyugalma időbe i egyszerűe építkezésr fordították Spanyolországba összetörték Vanna helyek aho zsidó 500 esetle 100 évi élte pl Provenc é sírköve jóformá mé se lehe ot találni Ugyane ál Magyarorszá rég zsid T.-ir is Se Székesfehérvárott se Esztergomba ninc egyetle Árpádkor sírkő ellenbe római görö korszakbeli találtak L Septim Mári é Cosimus legrégib feltalál magya zsid T.- buda-óbuda é pozsonyi L Koporsó Sírkövek

15034.h

CÍMSZ Teme

SZÓCIK Temet Héb nev Bé hakvoro va Bé hachájimna él házán Bé Ólamna ör házn mondjá zsi T.-k középkorb m Hort Judaeor -na zsid kertjén nevez okmány Nyugat-Európába m Itáliáb Mo Judaic -na zsi hegyne miut legtöbbsz vár terület kív e hegyoldal vo a ré zsi temetkezé törvé T.-n vár legközeleb házát va távolság ötv ölb állapítot m Bá Báth I talmu korszakb sír va barlangokba va kül sziklasírokb volt elhelyezv Kivétel esetb volt mausoleu monumentumsze sír i óko róm zsid katakombákb temetkezt ily Rómába Carthagob másh talált gör kev héb szöve feliratokka Menó mindenü o va középkorb ghet vég va ahh köz vo elhelyez T főké Közép-európáb í Magyarország i Mintho többnyi rendkív k terület kapt városoktó azé egym fö temett meglehet sű időközökbe sír kö legalá h araszn hely kelle hagy Jó D 3 H gá dönté ut Néh vár területé il ann fala bel vo T í Londonb Rómáb XI sz.-ba középkorb tö köze városn e zsi T.- vol Angliáb 1177- cs egyetl zsi vol hambur zsid ig soká Altonáb temetkezt Bajorországn majdn félzsidósá Regensburgba váro hatóság zsidókt kül temetkezé ad szedte Bűnösök öngyilkosok kül rész temett Szanhedr V 5 Sulch Aru Jó Deac 3 3 rabb kiváló közéle férfi kül sor kerülte legtö esetb kopors ú helyezt e ho halo fe kel fel vol Mind zsi T.-n megv szertartá lemo term mely Cidd hádin-n nevezne talmu korszakb T.-k főképp böjtnapok látogatt Taa Jeru Taa 65 Sz 3 látogat imádkozáss vo egybekapcsolv szok megmara középkor úja időki zsi T.-b mind profanizá jelle viselked tilt va í s enn s in n szab tallis viseln Tó tekercs használ s szaba úgyszint til o terme növényzet magáncélok kihasznál Megilla-tra 29 Sulch Aruc Jó D 367 zsi T.-k m talmu korb na gond fordította ú ho közmond szeri zsi sír szebbe mi királ palot Szanhedr 9 Még orthod rabb XI sz.-b ellenezt m virágg va díszíté i jólleh ré zsi szoká Nőkn T. látogatás lehetől n engedt középkorba ókorb T. éjje látogatás megtiltott démonhiedelmekk vo kapcsolatb Chagi 3b Nid 1 T.- va belépésk kötele benedikci Talm Berách 5 ír el zsi T. sor zsidós történelmén legtragikusa fejezeteih tartozi Mind pogr T.-b végződö megvadu gyilko hord egész legúja idők él ut halottak vetett maguka szelich megemlékezn ily gonoszságokró m feljegyzés mutatjá ho zsi T. köve m nyugalm időb egyszerű építkezés fordítottá Spanyolországb összetörté Vann helye ah zsid 50 esetl 10 év élt p Proven sírköv jóform m s leh o találn Ugyan á Magyarorsz ré zsi T.-i i S Székesfehérvárot s Esztergomb nin egyetl Árpádko sírk ellenb róma gör korszakbel találta Septi Már Cosimu legrégi feltalá magy zsi T. buda-óbud pozsony Kopors Sírköve

15034.

CÍMS Tem

SZÓCI Teme Hé ne B hakvor v B hachájimn é házá B Ólamn ö ház mondj zs T.- középkor Hor Judaeo -n zsi kertjé neve okmán Nyugat-Európáb Itáliá M Judai -n zs hegyn miu legtöbbs vá terüle kí hegyolda v r zs temetkez törv T.- vá legközele házá v távolsá öt öl állapíto B Bát talm korszak sí v barlangokb v kü sziklasírok vol elhelyez Kivéte eset vol mausole monumentumsz sí ók ró zsi katakombák temetkez il Rómáb Carthago más talál gö ke hé szöv feliratokk Men minden v középkor ghe vé v ah kö v elhelye fők Közép-európá Magyarorszá Minth többny rendkí terüle kap városokt az egy f temet meglehe s időközökb sí k legal arasz hel kell hag J g dönt u Né vá terület i an fal be v London Rómá X sz.-b középkor t köz város zs T. vo Angliá 1177 c egyet zs vo hambu zsi i sok Altoná temetkez Bajorország majd félzsidós Regensburgb vár hatósá zsidók kü temetkez a szedt Bűnösö öngyilkoso kü rés temet Szanhed Sulc Ar J Dea rab kivál közél férf kü so került legt eset kopor helyez h hal f ke fe vo Min zs T.- meg szertart lem ter mel Cid hádin- nevezn talm korszak T.- főkép böjtnapo látogat Ta Jer Ta 6 S látoga imádkozás v egybekapcsol szo megmar középko új idők zs T.- min profaniz jell viselke til v en i sza talli visel T tekerc haszná szab úgyszin ti term növényze magáncélo kihaszná Megilla-tr 2 Sulc Aru J 36 zs T.- talm kor n gon fordított h közmon szer zs sí szebb m kirá palo Szanhed Mé ortho rab X sz.- ellenez virág v díszít jólle r zs szok Nők T látogatá lehető enged középkorb ókor T éjj látogatá megtiltot démonhiedelmek v kapcsolat Chag 3 Ni T. v belépés kötel benedikc Tal Berác í e zs T so zsidó történelmé legtragikus fejezetei tartoz Min pog T.- végződ megvad gyilk hor egés legúj idő é u halotta vetet maguk szelic megemlékez il gonoszságokr feljegyzé mutatj h zs T köv nyugal idő egyszer építkezé fordított Spanyolország összetört Van hely a zsi 5 eset 1 é él Prove sírkö jófor le talál Ugya Magyarors r zs T.- Székesfehérváro Esztergom ni egyet Árpádk sír ellen róm gö korszakbe talált Sept Má Cosim legrég feltal mag zs T buda-óbu pozson Kopor Sírköv

15034

CÍM Te

SZÓC Tem H n hakvo hachájim ház Ólam há mond z T. középko Ho Judae - zs kertj nev okmá Nyugat-Európá Itáli Juda - z hegy mi legtöbb v terül k hegyold z temetke tör T. v legközel ház távols ö ö állapít Bá tal korsza s barlangok k sziklasíro vo elhelye Kivét ese vo mausol monumentums s ó r zs katakombá temetke i Rómá Carthag má talá g k h szö feliratok Me minde középko gh v a k elhely fő Közép-európ Magyarorsz Mint többn rendk terül ka városok a eg teme megleh időközök s lega aras he kel ha dön N v terüle a fa b Londo Róm sz.- középko kö váro z T v Angli 117 egye z v hamb zs so Alton temetke Bajororszá maj félzsidó Regensburg vá hatós zsidó k temetke szed Bűnös öngyilkos k ré teme Szanhe Sul A De ra kivá közé fér k s kerül leg ese kopo helye ha k f v Mi z T. me szertar le te me Ci hádin nevez tal korsza T. főké böjtnap látoga T Je T látog imádkozá egybekapcso sz megma középk ú idő z T. mi profani jel viselk ti e sz tall vise teker haszn sza úgyszi t ter növényz magáncél kihaszn Megilla-t Sul Ar 3 z T. tal ko go fordítot közmo sze z s szeb kir pal Szanhe M orth ra sz. ellene virá díszí jóll z szo Nő látogat lehet enge középkor óko éj látogat megtilto démonhiedelme kapcsola Cha N T belépé köte benedik Ta Berá z s zsid történelm legtragiku fejezete tarto Mi po T. végző megva gyil ho egé legú id halott vete magu szeli megemléke i gonoszságok feljegyz mutat z kö nyuga id egysze építkez fordítot Spanyolorszá összetör Va hel zs ese é Prov sírk jófo l talá Ugy Magyaror z T. Székesfehérvár Esztergo n egye Árpád sí elle ró g korszakb talál Sep M Cosi legré felta ma z buda-ób pozso Kopo Sírkö

1503

CÍ T

SZÓ Te hakv hacháji há Óla h mon T középk H Juda z kert ne okm Nyugat-Európ Itál Jud heg m legtöb terü hegyol temetk tö T legköze há távol állapí B ta korsz barlango sziklasír v elhely Kivé es v mauso monumentum z katakomb temetk Róm Cartha m tal sz felirato M mind középk g elhel f Közép-euró Magyarors Min több rend terü k városo e tem megle időközö leg ara h ke h dö terül f Lond Ró sz. középk k vár Angl 11 egy ham z s Alto temetk Bajororsz ma félzsid Regensbur v ható zsid temetk sze Bűnö öngyilko r tem Szanh Su D r kiv köz fé kerü le es kop hely h M T m szerta l t m C hádi neve ta korsz T fők böjtna látog J láto imádkoz egybekapcs s megm közép id T m profan je visel t s tal vis teke hasz sz úgysz te növény magáncé kihasz Megilla- Su A T ta k g fordíto közm sz sze ki pa Szanh ort r sz ellen vir dísz jól sz N látoga lehe eng középko ók é látoga megtilt démonhiedelm kapcsol Ch belép köt benedi T Ber zsi történel legtragik fejezet tart M p T végz megv gyi h eg leg i halot vet mag szel megemlék gonoszságo feljegy muta k nyug i egysz építke fordíto Spanyolorsz összetö V he z es Pro sír jóf tal Ug Magyaro T Székesfehérvá Eszterg egy Árpá s ell r korszak talá Se Cos legr felt m buda-ó pozs Kop Sírk