15103.htm

CÍMSZÓ: Tóra

SZÓCIKK: Tóra. (h.) Útmutatás; szorosabb értelemben papi tanítás. Az irodalom kizáróan Mózes Öt Könyvére (Pentateuchos) foglalta le a kifejezést. A Bibliának hármas beosztásában (Tóra, neviim, keszuvim) annak főrészét alkotja és első helyen áll. Külsőleges, terjedelmi szempontból öt részre oszlik a T., de tartalmi tekintetben egységes. Viszont másnemű beosztást is követel, ha egyes részeinek tartalmát és szellemét vizsgáljuk. A külsőleges beosztás a következő: 1 B?résisz (Genesis), a világ története József haláláig. 2. S?mosz (Exodus), a történet folytatása, de ezt itt-ott törvények szakítják meg, többek között a Tíz Ige, a Szövetségkönyv gyűjteménye. 3. Vajikró (Leviticus), törvények, a szentség törvényei, áldozati és más törvények. 4. Bamidbor (Numeri), vegyes törvények, itt-ott megszakítva történeti epizódokkal a pusztai vándorlás korából. 5. Devórim (Deuteronomium) főképpen olyan törvények, amelyek nagyrészt már az előbbi könyvekben találhatók és csak az itt-ott módosított szöveggel különböznek azoktól (Pl. a Tíz Ige). Ezért ezt a könyvet a törvényismétlésnek (misné Tóra) is nevezik. Tartalmi tekintetben mindenekelőtt elbeszélő, törvényadó és hitbuzdító, vagy paraenetikus részekre oszlik. Az elbeszélő elemek részben történeti jellegűek, részben pedig hagyományok, amelyeknek csak a magja históriai, de a századok szóbeli hagyománya már költői burkolatot szőtt köréjük. A T. szerzőjéül Mózest vallja, de nem ő maga adja elő az eseményeket és a törvényeket, mindig mint harmadik személy szerepel. Minthogy Mózes haláláról is szól a T., a bibliakritika azt véli, hogy nem csupán a Mózestól eredő T.-t jelentheti, hanem a Mózesról szólót is a e feltevésében megerősíti az a körülmény, hogy elnevezése későbbi eredetű (Mózes Tórája, Maleachi 3) és a Szentírásnak más könyvét is nem mindig az írta, akinek nevét viseli (Jósua Könyve, Királyok Könyve, Jób Könyve, l. Bibliakritika). A hagyományos zsidó felfogás természetesen nem azonosítja magát ezzel a feltevéssel. A T. szerkezete igen bonyolult és áttekinthetetlen. Hármas tartalma egymásba folyik, csak az első könyv tisztán elbeszélő és sorrendet tartó, a többinél elbeszélés és törvény minden felismerhető rendszer nélkül váltakozik. A Mózes első könyve az Istenállam (theokrácia) kiépülését írja meg. Első részében általános emberi vonatkozású (1-11), második részében az izraelita ősatyák életét írja meg 10 Tóledosz c. leszármazási történetben. Mindezekben is észrevehető a szerkesztési terv, mely szerint előbb a család mellékágaival végez, hogy aztán a főágnál hosszasabban időzhessen. Magukból a törvénygyűjteményekből sem sikerült eddig az egymásutáni logika elveit megállapítani. Ez áll gyakran egyes mondatokra is, amelyekben az egyes szám és többes szám sokszor váltakozik (pl. «Tanítsátok rájuk gyermekeiteket, beszélve róluk, mikor házadban ülsz» stb.). A T. tanításai kiterjednek Istenre, az emberre, a világra, Izraelre. I. Istenre vonatkozó tanításai: Isten neve Jhvh ; ismeretlen eredetű. Maga a T. e névnek ép úgy ad népetimológiát, mint a személyneveknek, melyeknek eredete már elhomályosult és érdekelni kezdte a népfantáziát. JHVH e népies magyarázat szerint (Móz. II. 3. 15) itt így mutatkozik be: Ehje aser ehje, vagyis: «Vagyok, aki vagyok». Ez a meghatározás föltétlenül, változatlanul levő jelentést tulajdonít neki. A zsidó vallásgyakorlatban e szót Adónajjal helyettesítik. Ez az Isten a más egykorú vallások istenségétől eltérően nem a természet erőinek megszemélyesítője, hanem a természet fölött álló, semmihez nem hasonló lény, aki a jót kívánja, jóságért teremtette a világot és az embertől is elsősorban a jónak megvalósítását követeli. Mivel a jó csak egyirányú lehet (több jó, többféle igazság vagy többféle szeretet egymással ellenkezik), Isten is csak egyetlen egy. Halljad Izrael: JHVH, a mi Istenünk egyetlen Lény. E lény elismerése kizár minden más istenséget, mert Ő maga alá rendeli a természeti erőket, elnémítja a Leviathánt és követeivé teszi a szeleket. Semmi bűvészet őrajta ki nem fog, csupán az ember nemes érzülete és az abból folyó nemes cselekedetek bírnak előtte értékkel; ezeket megjutalmazza, a rosszat megtorolja. Tekintve, hogy előtte az ivadékok váltakozása csak olyan, mint saját magunk előtt szervezetünk sejtjeinek váltakozása, melynek tudatában sem vagyunk, mivel csak a teljes Énre irányul figyelmünk és életakaratunk: Isten is a nemzedékek sorsát egységnek veszi és a büntetésben, mint a jutalmazásban a kollektivizmust érvényesíti, úgy hogy a bűn az emberre nézve harmad- és negyedíziglen megtorlássá, a jótét pedig ezredízigleni jutalmazássá válik. A jó lévén az abszolút cél, a büntetésnek nincs öncélja, ez csak eszköz a javításra, minél fogva elejét is veheti az ember a bűnbánattal. Míg más vallásokban azzal a felfogással találkozunk, hogy a bűn önmagában létező valami és bűvös körébe vonzza az embert, de túl is éli a nemzedékeket, addig bibliai felfogás szerint csak az ember elhatározásában létezik a rossz, mint annak egyik iránya; különben pedig Isten úgy sem tűrné maga mellett a rossz megtestesítését s hatalomgyakorlását. Szól a T. Isten igazságosságáról és Izraellel kötött szövetségéről, is de ezek, csak a nép nyelvéhez alkalmazkodó képzetek (l. Anthropomorphismus és Anthropopathismus). A T. hangja az igazságszolgáltatásról sokkal keményebb, mint pl.Hósea profétáé, akinél az isteni könyörületesség válik uralkodó elvvé. Ezt tisztán a történeti helyzet magyarázza. A történeti pályája elején álló, ifjúkorát élő néppel szemben régi nevelői felfogásnak megfelelően szigorú hangnemben folyik a feddő figyelmeztetés, míg a szenvedésektől gyötört beteg néppel a próféta már úgy bánik, mint beteg gyermekével az anya. Mózes még harmad- és negyedíziglen büntetést helyez kilátásba, de Ezékiel próféta már sokszorosan hangoztatja, hogy «fiak nem lakolnak az atyákért és atyák nem a fiákért, kiki csak a maga bűneiért lakolhat». Ezékiel helyesen interpretálta Mózes szavait és korának műveltebb szelleméhez mérten írta át a mózesi fogalmazást. Az Istenhit megszilárdítására a T. szertartásokat és intézményeket rendel el, hogy állandóan emlékeztessék az embert Istennel szemben való kötelességére. Ezek az áldozás lelki formái és gyakorlásuk egyenlő azzal az áldozattal, amelyet Istennek abból ajánlunk fel, amit nekünk Ő adott. Ilyen áldozat a mi lelkiségünkből, szellemi adományainkból az atyai tanítás: «Beszélj Isten dolgairól, mikor házadban ülsz, mikor az úton jársz, mikor lefekszel s mikor felkelsz» (Móz. V. 7. 7). A szertartások a T. tanításában nem tévesztendők össze a szentségekkel, melyeknek más vallásokban az a rendeltetésük, hogy maguktól hassanak, függetlenül az emberi érzülettől, gépiesen és föltétlenül. A T. mindig hangsúlyozza Istennek «teljes szívvel és teljes lélekkel való szolgálatát.» (U. o. 4. stb. helyen). A további áldozatok sorába tartozik: a Szentély vagy találkozás sátra, melyet a nép magával hordozott a pusztai vándorlás idején át, ez a végtelen térből való áldozás. Az időből való áldozat: az ünnep (l. o.); az anyagi javakból való adomány: az áldozat (l.o.); a személyi életből való áldozat: a körülmetélés. (L. Circumcizió).A T. tanítása az emberről. Az ember a teremtett lények sorában utolsónak jelenik meg, mikor már minden készen van és őrá vár, hogy «uralkodjék az állatokon, a tenger halain és a levegő madarain» és hogy ő adjon mindennek nevet, vagyis az ő szempontjai érvényesüljenek mindennek megítélésében (antropocentrikus világfelfogás). Az embert Isten a föld porából teremti és leheletet ad beléje a maga leheletéből vagy lelkéből, ami népies kifejezése annak, hogy az ember egyrészt földi, érzéki lény, másrészt az Isten lelkét is hordja magában és így legalantasabb vágyai közepette is érez áhítozást a Legfelsőbb Lény iránt. Még világosabban jut ez kifejezésre abban, hogy «a maga kép mására, hasonlatosságára teremtette Isten az embert. Egy emberpártól származtatja a T. az egész emberiséget. Ezzel azt az eszmét juttatja kifejezésre, hogy Isten akaratából folyólag az emberiség egy nagy testvériség. A világ a T. teremtési elbeszélése szerint, láncolatos egysége a lényeknek, melyben az a sorrend érvényesül, mit a teremtés egymásutánja mutat. A legalsóbbrendű az élettelen világ, ég, víz, szárazföld (ásvány), ez arra van teremtve, hogy helyet és táplálékot nyújtson a növényzetnek, mely magvathordó és így örök életre van rendelve, amellett, hogy az egyének folyton váltakoznak és újult erővel bíró új nemzedéknek adják át helyüket. A növények vannak hivatva táplálékot nyújtani az állatvilágnak, mely nyomukba lép. Es végül az ily módon megterített asztalhoz lép az ember, ki úgy az állatokat, mint az alatta álló növény és ásványvilágot uralma alá hajtja és fenntartására fordítja. IV. Izráelre vonatkozólag tanítja a T., hogy Isten kedvelt, kiválasztott népe (l. Választott nép), amennyiben Isten tanításaira hallgat és népek papjává szegődik. «Nem azért, hogy talán nagyobbak volnátok mind a népeknél, tüntetett Isten ki benneteket, hogy kiválasszon benneteket, hisz ti a legkisebb vagytok mind a népek között, hanem mivel megszeretett Isten benneteket és mivel megtartja esküjét, melyet őseiteknek tett» (Móz. V. 7. 7, 8). A megszeretés csak előző érdemeken alapulhat s ezek visszanyúlnak az ősök erényeire. A kiválasztás tehát nem előlegezése kiváltságoknak, hanem utólagos jutalmazása öröklött, nemesebb gondolkodásnak. Ugyanez áll a T. hangjára is, viszonyítva az Új-testamentuméhoz. Emebben általában a könyörületesség hangja az uralkodó, bár a büntetés, az örök kárhozat, égő kemence (Máté 13. 42), «fogak vacogtatása» sem ismeretlen (Luk. 18. 28 ; Máté 8. 12 stb.). De ez nem tüntet fel különbséget az Istenfogalomban az ótestamentumi «boszúálló Istennel» szemben. A zsidó Biblia is a büntetésnek javító, sőt szeretetgyakorlási célzatát tanítja (Jób 5. 17; Példab. 3.12) és a büntetés intézményéről az Új- Testamentum tanítói célzata sem tud lemondani. A T. magánjoga nagyjából azonos az őssémivel, melyet a Hammurápi kódex is feltüntet. A büntetőjogban messze kimagaslik az ókor törvényei közül az emberséges bánásmóddal. Elrendeli ugyan a botbüntetést, sőt ismeri a halálbüntetést is, de szinte kizárttá teszi alkalmazását. A börtönbüntetést nem ismeri, történeti elbeszélésben említ ugyan ideiglenes vizsgálati elzárást is (Móz. IV. 15. 34), úgyszintén ismeretlen előtte a vallatási kínzás, a megszégyenítés ; még az akasztott embert sem engedi éjjelen át az akasztófán hagyni (Móz. V. 21. 23). A büntetőjog ezen józansága, mely középút a keleti kegyetlen s a mindent megbocsájtás elméleti tana között, tette életképessé a zsidóságot a folytonos környezetváltozásban. Házassági törvénye a nő teremtéséről szóló elbeszélésének szellemében van elgondolva. Eszerint a nő a férfiből vétetett és el kell hagynia az embernek atyját, anyját, hogy nejéhez ragaszkodjék, hogy így egy lénnyé váljanak (Máz. I. 2. 24). Ehhez hasonló rendeltetést semmi más törvénykönyv nem adott a házasságnak. A T. egyébként messzemenő tisztaságot ír elő úgy a rokonvér-keveredés elkerülése, mint egyéb tekintetben. A fajtalankodás, a házasságtörés tilalmait azzal okolja meg, hogy az erkölcstelenkedés megfertőzheti az országot, ez pedig kiveti aztán lakóit (Móz. III. 18. 24-28). A törvény egyéb tekintetben egyenlő elbánást követel bennszülöttel vagy idegennel (Móz. II. 12. 49 ; IV. 15.16). A rabszolgát is részesíti a szombati nyugalom áldásában (l. Szombat). Külön méltatást igényel a T.-i szegény­jog. Tiltja, a szegény szorult helyzetével való visszaélést, a zálogvétellel járó megszégyenítést, az adósság behajtásánál a megszégyenítést és kíméletlenséget. Elrendeli a szegény támogatását számos alakban, ezek: a szegények számára hagyandó termés, a szegénytized, a szombatévi termei átengedése, az adósság behajtásának szünetelése ez esztendőre és végül a jóbelév, melyet a szegények hitbizományának nevezhetünk (l. Szombatév, Jóbelév). A maga nemében egyedül áll a T. hadijoga. Elrendeli, hogy mindenekelőtt a pap hasson a nép lelkületére. Azonkívül elrendeli, hogy aki új házat épített, de még nem avatta fel, vagy szőlőt ültetett és még nem szüretelt, vagy nőt jegyzett el és még nem vette nőül, vagy pedig, akit leküzdhetetlen félelem fog el, mind térjen haza. Ha város ostromához lát a hadsereg, előbb békeajánlatot kell tennie, ha az ellenség elfogadja és a kaput megnyitja, akkor a népet adófizetővé tegye (személyes rabságba ejtés nélkül, mint Jós. 9. 27; Bír. 1. 28; I. Kir. 9. 21-ből kitűnik). Csak a békeajánlat visszautasítása esetén szabad, a nőket, a gyermekeket és az állatot zsákmányul ejteni. Ostrom alatt nem szabad a gyümölcsfákat kivágni, mert «ember talán a fa, hogy miattad ostromba jusson ?» (Móz.V. 20). A haditábor tisztántartásáról is intézkedik a T. (Móz. V. 23. 10-15). A hadban zsákmányolt nővel szemben emberséges bánásmódot parancsol: egy havi időt kell neki adni, hogy szüleit és otthonát meggyászolhassa, csak azután dönthet a hódító véglegesen a sorsa felett. A hadijog alapján a hódító elveheti feleségül, vagy pedig szabadon bocsáthatja, de rabszolgának nem adhatja el és nem szabad zsarnokoskodnia fölötte, ha megtartja. (Móz. V.21. 10-14). A T. humanitása megnyilvánul a rabszolgajogban is. Az adósnak rabszolgául ejtését nem tiltja ugyan a Szentírás, de számos helyen rosszalja azt (így Jób 31,13: «Ha semmibe vettem volna igazát rabszolgámnak vagy szolganőmnek, mikor perbe szálltak ellenem, ugyan mit cselekedhettem volna, ha Isten felkelt volna ellenem és ha számon kért volna, mit feleltem volna neki? Nem az teremtette őt is, aki engem teremtett az anyaméhben»). Rabszolgák egymás közötti házasságából a gazda házában született rabszolgagyermek kiváltságos elbánásban részesült. A szombati munkaszünet rabszolgának is kijárt, úgyszintén az áldozati lakoma. Rabszolgarablás halálbüntetés terhe alatt tilos (Móz. II. 21. 16), jelentékeny testisértése fejében felszabadult a rabszolga (Móz. II. 21. 26); szökött rabszolgát kiszolgáltatni nem szabad (Móz. V. 23, 16): héber rabszolgát eladni nem lehet és magát eladó rabszolgát nem szabad rabsorban tartani (Móz. III 25.-89). A rokonnak megvan a joga a kiváltásra (u. o. 47-49). Hét esztendő után felszabadul a héber rabszolga (Móz. II. 21, 2) és ekkor nem bocsátható el üres kézzel (Móz. V. 15, 12-15). (A rabszolgaságot az Új- Testamentum sem tartja szükségesnek megszüntetni sőt hűségre figyelmezteti a rabszolgát (Kol. 3. 22; L Kor. 7. 20). Kimagasló a T. felfogása az állatvédelmi törvényekben. Nem szabad a nyomtató ökör száját leszíjazni (Móz. V. 24. 4), tilos ökröt és szamarat (nem egyenlő erővel húzó igásállatokat) egyazon ekébe befogni (Móz. V. 22. 10), madárfészket végkép kipusztítani (u. o. 6), barmot a borjúval egy napon levágni (Móz. III. 23. 28), a borjút 8 napos kora előtt anyjától elvenni és levágni (Móz. III. 22. 27), kecskegödölyét anya tejében főzni (Móz. II. 23. 19), terhe alatt roskadozó állatot fel kell segíteni (Móz. II. 29. 4). Nem szabad az állatot természetéből kivetkőztetni, kasztrálni (Móz. III. 22. 24), keresztezni (u. o. 19.19). Másfél évezredes gyakorlat után is Pál apostol mégis félreértette az állatvédelem nemes szempontjait «Mert a Mózes törvényében meg vagyon írva: «Ne kösd fel a nyomtató ökörnek száját (Móz. V. 25. 4) «talán az ökrökre vagyon-e az Istennek gondja?» (L Korinth.9. 9). Csak allegorikus értelmezés mellett érti, hogy: «Mindenestül miattunk mondja azt (a T.), mert érettük íratott meg, hogy aki szánt, remény fejében kell szántania és aki csépel, részesülés reményében csépel. Ha mi szellemit vetettünk nektek: nagy dolog-e, ha test munkáitokat aratjuk?» (A gyümölcsfák védelmét, l. Hadijog.) A T. törvényeinek általános jellemzését maga a T. nyújtja e szavakban: «A parancs, melyet Én meghagytam nektek, nem emberfölötti és nem elérhetetlen. Nem az égben van, hogy mondhatnád, ki megy fel érte az égbe, hogy lehozza és kihirdesse, és nem a tengeren túl van, hogy mondhatnád, ki megy el érte a tengeren túlra, hogy elhozza és kihirdesse, hogy teljesítsük, sőt igen közel van hozzád: szádban és szívedben van, hogy teljesítsed» (Móz. V. 30. 1-13). A T. történeti elbeszélő részei: nem szorítkoznak Izrael életére, hanem érdeklődésük körébe vonják az egész emberiséget és ennek hátterében a világot, úgy azonban, hogy ezen legszélesebb alapból indulva, kúpszerűen mind szűkebb körbe emelkednek, a három pátriárka leszármazottjain át Jákob családjához, ezen belül pedig Józsefhez és azontúl ismét Izrael népének egyetemébe szélesednek. Különös bájt ad ez elbeszéléseknek az a művészi módja, hogy az istenséget belevonják az eseményekbe, emberi vonásokkal ruházzák fel, családias könnyedségben tüntetik fel, mindamellett mennyei fenségét nem tépázzák meg. Noha sémi hagyományok emlékei még áttetszenek némelyik elbeszélésen (teremtés, özönvíz története) a régi mítosz fantasztikusságának s pogány nyerseségének itt nyoma sincs. Az elbeszélés egyszerű, kalandmentes, célja felé törekvő, helyi vonatkozások helyett a világrend szerkezetét igyekszik kimutatni. Az Alkotó földöntúli fenségben áll teremtményeivel szemben, nem fárad és nem vesződik, hanem puszta «Legyen» szavával idézi fel a mindenséget a semmiségből. A teremtés mindamellett időben megy végbe, hogy a hetedik nap szentsége meg legyen alapozva. A teremtés sorrendje is céltudatos (teleológikus): az alsóbb rendűtől a felsőbb rendű felé halad és betetőződik az emberrel, mint a teremtés uralkodójával. Az ember bűnbeesésénél mesteri az isteni igazságszolgáltatás menete. Míg a bűn értelmi szerzője a kígyó, első elkövetője az asszony, követője a férfi, a kihallgatásnál a sorrend a rajtakapottal kezdődik, ez áthárítja a nőre, ez visszahárítja a kígyóra, «akit Isten adott melléje»; a büntetés aztán ismét a legfelelősebbnél kezdődik és így halad vissza a kígyóig. Az özönvizet erkölcsi romlottságra vezeti vissza a Szentírás és Noét jámborsága menti meg. Az ősatyák nem félistenek, hanem jámbor emberek emberi gyarlóságokkal, melyeket a T. néha derűsen a legtökéletesebb moralitás elnézésével, néha erkölcsi rosszallással ecsetel. A családi történetek a későbbi néptörténet lekicsinyített élőképei; mint ilyenek, rendkívüli tudományos jelentőségűek, úgy etnográfiai, mint kultúrtörténeti tekintetben. De ezen mélyebb vonatkozások nélkül is a világirodalom gyöngyei közé tartoznak az epikus körülményesség és nyugalom, máskor a drámai feszültség és jellemecsetelés tekintetében. Ami azonban szentségük jellegét megállapítja, az vallásos szemléletük magasztossága, mellyel a történeti események fölött ítéletet tartanak. Bölcseleti szemszögből rámutatnak az emberi sors tragédiájára, a munka eredetét vallási probléma tárgyává teszik, az anyasági szenvedést csak úgy tudja az elbeszélő igazolni, ha isteni büntetésnek minősíti; a népek örökös háborúskodását pedig és a nemzetek elbizakodottságát is csak isten büntetéseképp találja megmagyarázhatónak. A T-tekercs. A T.-t templomi felöl vasas céljára mai napig ősrégi alakban : pergamenre, külön e célra készített tintával írja az erre rabbisági képesítéssel bíró egyén (szótér) a Talmudban meghatározott rendszabály betartásával (l. Szóferim, Tóraírás).A T. tekintélye, (szentsége). A T. a zsidó vallás alapkönyve és a kánonban is az első helyet foglalja el. A talmud-midrási irodalom költői formákban ecseteli a T. világelőttiségét és felsőbbrendű tekintélyét. A T. első verséhez fűződő Midrás Rabba szerint Isten a T.-ba tekintett s úgy teremtette a világot. Más hely szerint (Sabbat 88b) Isten 974 emberöltőn át tartotta magánál a T.-t. mielőtt átadta. A T. nem nemzeti jellegű, hanem a világnak van szánva. «A pusztában adta Isten a T.-t, szabad nyilvános térségen. Ha Izráel földjén adta volna, a világ népei azt mondanák, hogy nincs részük benne» (Mechilta 70a). A T. megszentelő hatását magában hordja: «írva van: engem elhagytak és T.-mat elfelejtették». «Bár csak engem hagytak volna el, de T.-mat őrizték volna meg, akkor a benne rejlő erő visszavezetné őket hozzám.» (Chaggiga I. 7). «Tanuld a T.-t, ha nem is magáért a T.-ért, mert az rávezet, hogy majd magáért a T.-ért fogod tanulni» (Názir 23b). A T. oly természetes törvény, hogy az ősatyák is tartották ösztönszerűen. Az egyiptomi kivonuláskor Izrael fiai magukkal vitték József koporsóját és utóbb a frigyládát. Mikor kérdezték a népek, mit jelent a koporsó a diadalmenetben, azt felelték: «az egyik ládában az fekszik, aki teljesítette, ami a másikban írva van. A Szentírásnak azt a törvényét: «ne állj bosszút és ne tarts haragot», a testvéreivel szemben teljesítette, mert megbocsátott nekik.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 5103. címszó a lexikon => 902. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15103.htm

CÍMSZÓ: Tóra

SZÓCIKK: Tóra. h. Útmutatás; szorosabb értelemben papi tanítás. Az irodalom kizáróan Mózes Öt Könyvére Pentateuchos foglalta le a kifejezést. A Bibliának hármas beosztásában Tóra, neviim, keszuvim annak főrészét alkotja és első helyen áll. Külsőleges, terjedelmi szempontból öt részre oszlik a T., de tartalmi tekintetben egységes. Viszont másnemű beosztást is követel, ha egyes részeinek tartalmát és szellemét vizsgáljuk. A külsőleges beosztás a következő: 1 B?résisz Genesis , a világ története József haláláig. 2. S?mosz Exodus , a történet folytatása, de ezt itt-ott törvények szakítják meg, többek között a Tíz Ige, a Szövetségkönyv gyűjteménye. 3. Vajikró Leviticus , törvények, a szentség törvényei, áldozati és más törvények. 4. Bamidbor Numeri , vegyes törvények, itt-ott megszakítva történeti epizódokkal a pusztai vándorlás korából. 5. Devórim Deuteronomium főképpen olyan törvények, amelyek nagyrészt már az előbbi könyvekben találhatók és csak az itt-ott módosított szöveggel különböznek azoktól Pl. a Tíz Ige . Ezért ezt a könyvet a törvényismétlésnek misné Tóra is nevezik. Tartalmi tekintetben mindenekelőtt elbeszélő, törvényadó és hitbuzdító, vagy paraenetikus részekre oszlik. Az elbeszélő elemek részben történeti jellegűek, részben pedig hagyományok, amelyeknek csak a magja históriai, de a századok szóbeli hagyománya már költői burkolatot szőtt köréjük. A T. szerzőjéül Mózest vallja, de nem ő maga adja elő az eseményeket és a törvényeket, mindig mint harmadik személy szerepel. Minthogy Mózes haláláról is szól a T., a bibliakritika azt véli, hogy nem csupán a Mózestól eredő T.-t jelentheti, hanem a Mózesról szólót is a e feltevésében megerősíti az a körülmény, hogy elnevezése későbbi eredetű Mózes Tórája, Maleachi 3 és a Szentírásnak más könyvét is nem mindig az írta, akinek nevét viseli Jósua Könyve, Királyok Könyve, Jób Könyve, l. Bibliakritika . A hagyományos zsidó felfogás természetesen nem azonosítja magát ezzel a feltevéssel. A T. szerkezete igen bonyolult és áttekinthetetlen. Hármas tartalma egymásba folyik, csak az első könyv tisztán elbeszélő és sorrendet tartó, a többinél elbeszélés és törvény minden felismerhető rendszer nélkül váltakozik. A Mózes első könyve az Istenállam theokrácia kiépülését írja meg. Első részében általános emberi vonatkozású 1-11 , második részében az izraelita ősatyák életét írja meg 10 Tóledosz c. leszármazási történetben. Mindezekben is észrevehető a szerkesztési terv, mely szerint előbb a család mellékágaival végez, hogy aztán a főágnál hosszasabban időzhessen. Magukból a törvénygyűjteményekből sem sikerült eddig az egymásutáni logika elveit megállapítani. Ez áll gyakran egyes mondatokra is, amelyekben az egyes szám és többes szám sokszor váltakozik pl. Tanítsátok rájuk gyermekeiteket, beszélve róluk, mikor házadban ülsz stb. . A T. tanításai kiterjednek Istenre, az emberre, a világra, Izraelre. I. Istenre vonatkozó tanításai: Isten neve Jhvh ; ismeretlen eredetű. Maga a T. e névnek ép úgy ad népetimológiát, mint a személyneveknek, melyeknek eredete már elhomályosult és érdekelni kezdte a népfantáziát. JHVH e népies magyarázat szerint Móz. II. 3. 15 itt így mutatkozik be: Ehje aser ehje, vagyis: Vagyok, aki vagyok . Ez a meghatározás föltétlenül, változatlanul levő jelentést tulajdonít neki. A zsidó vallásgyakorlatban e szót Adónajjal helyettesítik. Ez az Isten a más egykorú vallások istenségétől eltérően nem a természet erőinek megszemélyesítője, hanem a természet fölött álló, semmihez nem hasonló lény, aki a jót kívánja, jóságért teremtette a világot és az embertől is elsősorban a jónak megvalósítását követeli. Mivel a jó csak egyirányú lehet több jó, többféle igazság vagy többféle szeretet egymással ellenkezik , Isten is csak egyetlen egy. Halljad Izrael: JHVH, a mi Istenünk egyetlen Lény. E lény elismerése kizár minden más istenséget, mert Ő maga alá rendeli a természeti erőket, elnémítja a Leviathánt és követeivé teszi a szeleket. Semmi bűvészet őrajta ki nem fog, csupán az ember nemes érzülete és az abból folyó nemes cselekedetek bírnak előtte értékkel; ezeket megjutalmazza, a rosszat megtorolja. Tekintve, hogy előtte az ivadékok váltakozása csak olyan, mint saját magunk előtt szervezetünk sejtjeinek váltakozása, melynek tudatában sem vagyunk, mivel csak a teljes Énre irányul figyelmünk és életakaratunk: Isten is a nemzedékek sorsát egységnek veszi és a büntetésben, mint a jutalmazásban a kollektivizmust érvényesíti, úgy hogy a bűn az emberre nézve harmad- és negyedíziglen megtorlássá, a jótét pedig ezredízigleni jutalmazássá válik. A jó lévén az abszolút cél, a büntetésnek nincs öncélja, ez csak eszköz a javításra, minél fogva elejét is veheti az ember a bűnbánattal. Míg más vallásokban azzal a felfogással találkozunk, hogy a bűn önmagában létező valami és bűvös körébe vonzza az embert, de túl is éli a nemzedékeket, addig bibliai felfogás szerint csak az ember elhatározásában létezik a rossz, mint annak egyik iránya; különben pedig Isten úgy sem tűrné maga mellett a rossz megtestesítését s hatalomgyakorlását. Szól a T. Isten igazságosságáról és Izraellel kötött szövetségéről, is de ezek, csak a nép nyelvéhez alkalmazkodó képzetek l. Anthropomorphismus és Anthropopathismus . A T. hangja az igazságszolgáltatásról sokkal keményebb, mint pl.Hósea profétáé, akinél az isteni könyörületesség válik uralkodó elvvé. Ezt tisztán a történeti helyzet magyarázza. A történeti pályája elején álló, ifjúkorát élő néppel szemben régi nevelői felfogásnak megfelelően szigorú hangnemben folyik a feddő figyelmeztetés, míg a szenvedésektől gyötört beteg néppel a próféta már úgy bánik, mint beteg gyermekével az anya. Mózes még harmad- és negyedíziglen büntetést helyez kilátásba, de Ezékiel próféta már sokszorosan hangoztatja, hogy fiak nem lakolnak az atyákért és atyák nem a fiákért, kiki csak a maga bűneiért lakolhat . Ezékiel helyesen interpretálta Mózes szavait és korának műveltebb szelleméhez mérten írta át a mózesi fogalmazást. Az Istenhit megszilárdítására a T. szertartásokat és intézményeket rendel el, hogy állandóan emlékeztessék az embert Istennel szemben való kötelességére. Ezek az áldozás lelki formái és gyakorlásuk egyenlő azzal az áldozattal, amelyet Istennek abból ajánlunk fel, amit nekünk Ő adott. Ilyen áldozat a mi lelkiségünkből, szellemi adományainkból az atyai tanítás: Beszélj Isten dolgairól, mikor házadban ülsz, mikor az úton jársz, mikor lefekszel s mikor felkelsz Móz. V. 7. 7 . A szertartások a T. tanításában nem tévesztendők össze a szentségekkel, melyeknek más vallásokban az a rendeltetésük, hogy maguktól hassanak, függetlenül az emberi érzülettől, gépiesen és föltétlenül. A T. mindig hangsúlyozza Istennek teljes szívvel és teljes lélekkel való szolgálatát. U. o. 4. stb. helyen . A további áldozatok sorába tartozik: a Szentély vagy találkozás sátra, melyet a nép magával hordozott a pusztai vándorlás idején át, ez a végtelen térből való áldozás. Az időből való áldozat: az ünnep l. o. ; az anyagi javakból való adomány: az áldozat l.o. ; a személyi életből való áldozat: a körülmetélés. L. Circumcizió .A T. tanítása az emberről. Az ember a teremtett lények sorában utolsónak jelenik meg, mikor már minden készen van és őrá vár, hogy uralkodjék az állatokon, a tenger halain és a levegő madarain és hogy ő adjon mindennek nevet, vagyis az ő szempontjai érvényesüljenek mindennek megítélésében antropocentrikus világfelfogás . Az embert Isten a föld porából teremti és leheletet ad beléje a maga leheletéből vagy lelkéből, ami népies kifejezése annak, hogy az ember egyrészt földi, érzéki lény, másrészt az Isten lelkét is hordja magában és így legalantasabb vágyai közepette is érez áhítozást a Legfelsőbb Lény iránt. Még világosabban jut ez kifejezésre abban, hogy a maga kép mására, hasonlatosságára teremtette Isten az embert. Egy emberpártól származtatja a T. az egész emberiséget. Ezzel azt az eszmét juttatja kifejezésre, hogy Isten akaratából folyólag az emberiség egy nagy testvériség. A világ a T. teremtési elbeszélése szerint, láncolatos egysége a lényeknek, melyben az a sorrend érvényesül, mit a teremtés egymásutánja mutat. A legalsóbbrendű az élettelen világ, ég, víz, szárazföld ásvány , ez arra van teremtve, hogy helyet és táplálékot nyújtson a növényzetnek, mely magvathordó és így örök életre van rendelve, amellett, hogy az egyének folyton váltakoznak és újult erővel bíró új nemzedéknek adják át helyüket. A növények vannak hivatva táplálékot nyújtani az állatvilágnak, mely nyomukba lép. Es végül az ily módon megterített asztalhoz lép az ember, ki úgy az állatokat, mint az alatta álló növény és ásványvilágot uralma alá hajtja és fenntartására fordítja. IV. Izráelre vonatkozólag tanítja a T., hogy Isten kedvelt, kiválasztott népe l. Választott nép , amennyiben Isten tanításaira hallgat és népek papjává szegődik. Nem azért, hogy talán nagyobbak volnátok mind a népeknél, tüntetett Isten ki benneteket, hogy kiválasszon benneteket, hisz ti a legkisebb vagytok mind a népek között, hanem mivel megszeretett Isten benneteket és mivel megtartja esküjét, melyet őseiteknek tett Móz. V. 7. 7, 8 . A megszeretés csak előző érdemeken alapulhat s ezek visszanyúlnak az ősök erényeire. A kiválasztás tehát nem előlegezése kiváltságoknak, hanem utólagos jutalmazása öröklött, nemesebb gondolkodásnak. Ugyanez áll a T. hangjára is, viszonyítva az Új-testamentuméhoz. Emebben általában a könyörületesség hangja az uralkodó, bár a büntetés, az örök kárhozat, égő kemence Máté 13. 42 , fogak vacogtatása sem ismeretlen Luk. 18. 28 ; Máté 8. 12 stb. . De ez nem tüntet fel különbséget az Istenfogalomban az ótestamentumi boszúálló Istennel szemben. A zsidó Biblia is a büntetésnek javító, sőt szeretetgyakorlási célzatát tanítja Jób 5. 17; Példab. 3.12 és a büntetés intézményéről az Új- Testamentum tanítói célzata sem tud lemondani. A T. magánjoga nagyjából azonos az őssémivel, melyet a Hammurápi kódex is feltüntet. A büntetőjogban messze kimagaslik az ókor törvényei közül az emberséges bánásmóddal. Elrendeli ugyan a botbüntetést, sőt ismeri a halálbüntetést is, de szinte kizárttá teszi alkalmazását. A börtönbüntetést nem ismeri, történeti elbeszélésben említ ugyan ideiglenes vizsgálati elzárást is Móz. IV. 15. 34 , úgyszintén ismeretlen előtte a vallatási kínzás, a megszégyenítés ; még az akasztott embert sem engedi éjjelen át az akasztófán hagyni Móz. V. 21. 23 . A büntetőjog ezen józansága, mely középút a keleti kegyetlen s a mindent megbocsájtás elméleti tana között, tette életképessé a zsidóságot a folytonos környezetváltozásban. Házassági törvénye a nő teremtéséről szóló elbeszélésének szellemében van elgondolva. Eszerint a nő a férfiből vétetett és el kell hagynia az embernek atyját, anyját, hogy nejéhez ragaszkodjék, hogy így egy lénnyé váljanak Máz. I. 2. 24 . Ehhez hasonló rendeltetést semmi más törvénykönyv nem adott a házasságnak. A T. egyébként messzemenő tisztaságot ír elő úgy a rokonvér-keveredés elkerülése, mint egyéb tekintetben. A fajtalankodás, a házasságtörés tilalmait azzal okolja meg, hogy az erkölcstelenkedés megfertőzheti az országot, ez pedig kiveti aztán lakóit Móz. III. 18. 24-28 . A törvény egyéb tekintetben egyenlő elbánást követel bennszülöttel vagy idegennel Móz. II. 12. 49 ; IV. 15.16 . A rabszolgát is részesíti a szombati nyugalom áldásában l. Szombat . Külön méltatást igényel a T.-i szegény­jog. Tiltja, a szegény szorult helyzetével való visszaélést, a zálogvétellel járó megszégyenítést, az adósság behajtásánál a megszégyenítést és kíméletlenséget. Elrendeli a szegény támogatását számos alakban, ezek: a szegények számára hagyandó termés, a szegénytized, a szombatévi termei átengedése, az adósság behajtásának szünetelése ez esztendőre és végül a jóbelév, melyet a szegények hitbizományának nevezhetünk l. Szombatév, Jóbelév . A maga nemében egyedül áll a T. hadijoga. Elrendeli, hogy mindenekelőtt a pap hasson a nép lelkületére. Azonkívül elrendeli, hogy aki új házat épített, de még nem avatta fel, vagy szőlőt ültetett és még nem szüretelt, vagy nőt jegyzett el és még nem vette nőül, vagy pedig, akit leküzdhetetlen félelem fog el, mind térjen haza. Ha város ostromához lát a hadsereg, előbb békeajánlatot kell tennie, ha az ellenség elfogadja és a kaput megnyitja, akkor a népet adófizetővé tegye személyes rabságba ejtés nélkül, mint Jós. 9. 27; Bír. 1. 28; I. Kir. 9. 21-ből kitűnik . Csak a békeajánlat visszautasítása esetén szabad, a nőket, a gyermekeket és az állatot zsákmányul ejteni. Ostrom alatt nem szabad a gyümölcsfákat kivágni, mert ember talán a fa, hogy miattad ostromba jusson ? Móz.V. 20 . A haditábor tisztántartásáról is intézkedik a T. Móz. V. 23. 10-15 . A hadban zsákmányolt nővel szemben emberséges bánásmódot parancsol: egy havi időt kell neki adni, hogy szüleit és otthonát meggyászolhassa, csak azután dönthet a hódító véglegesen a sorsa felett. A hadijog alapján a hódító elveheti feleségül, vagy pedig szabadon bocsáthatja, de rabszolgának nem adhatja el és nem szabad zsarnokoskodnia fölötte, ha megtartja. Móz. V.21. 10-14 . A T. humanitása megnyilvánul a rabszolgajogban is. Az adósnak rabszolgául ejtését nem tiltja ugyan a Szentírás, de számos helyen rosszalja azt így Jób 31,13: Ha semmibe vettem volna igazát rabszolgámnak vagy szolganőmnek, mikor perbe szálltak ellenem, ugyan mit cselekedhettem volna, ha Isten felkelt volna ellenem és ha számon kért volna, mit feleltem volna neki? Nem az teremtette őt is, aki engem teremtett az anyaméhben . Rabszolgák egymás közötti házasságából a gazda házában született rabszolgagyermek kiváltságos elbánásban részesült. A szombati munkaszünet rabszolgának is kijárt, úgyszintén az áldozati lakoma. Rabszolgarablás halálbüntetés terhe alatt tilos Móz. II. 21. 16 , jelentékeny testisértése fejében felszabadult a rabszolga Móz. II. 21. 26 ; szökött rabszolgát kiszolgáltatni nem szabad Móz. V. 23, 16 : héber rabszolgát eladni nem lehet és magát eladó rabszolgát nem szabad rabsorban tartani Móz. III 25.-89 . A rokonnak megvan a joga a kiváltásra u. o. 47-49 . Hét esztendő után felszabadul a héber rabszolga Móz. II. 21, 2 és ekkor nem bocsátható el üres kézzel Móz. V. 15, 12-15 . A rabszolgaságot az Új- Testamentum sem tartja szükségesnek megszüntetni sőt hűségre figyelmezteti a rabszolgát Kol. 3. 22; L Kor. 7. 20 . Kimagasló a T. felfogása az állatvédelmi törvényekben. Nem szabad a nyomtató ökör száját leszíjazni Móz. V. 24. 4 , tilos ökröt és szamarat nem egyenlő erővel húzó igásállatokat egyazon ekébe befogni Móz. V. 22. 10 , madárfészket végkép kipusztítani u. o. 6 , barmot a borjúval egy napon levágni Móz. III. 23. 28 , a borjút 8 napos kora előtt anyjától elvenni és levágni Móz. III. 22. 27 , kecskegödölyét anya tejében főzni Móz. II. 23. 19 , terhe alatt roskadozó állatot fel kell segíteni Móz. II. 29. 4 . Nem szabad az állatot természetéből kivetkőztetni, kasztrálni Móz. III. 22. 24 , keresztezni u. o. 19.19 . Másfél évezredes gyakorlat után is Pál apostol mégis félreértette az állatvédelem nemes szempontjait Mert a Mózes törvényében meg vagyon írva: Ne kösd fel a nyomtató ökörnek száját Móz. V. 25. 4 talán az ökrökre vagyon-e az Istennek gondja? L Korinth.9. 9 . Csak allegorikus értelmezés mellett érti, hogy: Mindenestül miattunk mondja azt a T. , mert érettük íratott meg, hogy aki szánt, remény fejében kell szántania és aki csépel, részesülés reményében csépel. Ha mi szellemit vetettünk nektek: nagy dolog-e, ha test munkáitokat aratjuk? A gyümölcsfák védelmét, l. Hadijog. A T. törvényeinek általános jellemzését maga a T. nyújtja e szavakban: A parancs, melyet Én meghagytam nektek, nem emberfölötti és nem elérhetetlen. Nem az égben van, hogy mondhatnád, ki megy fel érte az égbe, hogy lehozza és kihirdesse, és nem a tengeren túl van, hogy mondhatnád, ki megy el érte a tengeren túlra, hogy elhozza és kihirdesse, hogy teljesítsük, sőt igen közel van hozzád: szádban és szívedben van, hogy teljesítsed Móz. V. 30. 1-13 . A T. történeti elbeszélő részei: nem szorítkoznak Izrael életére, hanem érdeklődésük körébe vonják az egész emberiséget és ennek hátterében a világot, úgy azonban, hogy ezen legszélesebb alapból indulva, kúpszerűen mind szűkebb körbe emelkednek, a három pátriárka leszármazottjain át Jákob családjához, ezen belül pedig Józsefhez és azontúl ismét Izrael népének egyetemébe szélesednek. Különös bájt ad ez elbeszéléseknek az a művészi módja, hogy az istenséget belevonják az eseményekbe, emberi vonásokkal ruházzák fel, családias könnyedségben tüntetik fel, mindamellett mennyei fenségét nem tépázzák meg. Noha sémi hagyományok emlékei még áttetszenek némelyik elbeszélésen teremtés, özönvíz története a régi mítosz fantasztikusságának s pogány nyerseségének itt nyoma sincs. Az elbeszélés egyszerű, kalandmentes, célja felé törekvő, helyi vonatkozások helyett a világrend szerkezetét igyekszik kimutatni. Az Alkotó földöntúli fenségben áll teremtményeivel szemben, nem fárad és nem vesződik, hanem puszta Legyen szavával idézi fel a mindenséget a semmiségből. A teremtés mindamellett időben megy végbe, hogy a hetedik nap szentsége meg legyen alapozva. A teremtés sorrendje is céltudatos teleológikus : az alsóbb rendűtől a felsőbb rendű felé halad és betetőződik az emberrel, mint a teremtés uralkodójával. Az ember bűnbeesésénél mesteri az isteni igazságszolgáltatás menete. Míg a bűn értelmi szerzője a kígyó, első elkövetője az asszony, követője a férfi, a kihallgatásnál a sorrend a rajtakapottal kezdődik, ez áthárítja a nőre, ez visszahárítja a kígyóra, akit Isten adott melléje ; a büntetés aztán ismét a legfelelősebbnél kezdődik és így halad vissza a kígyóig. Az özönvizet erkölcsi romlottságra vezeti vissza a Szentírás és Noét jámborsága menti meg. Az ősatyák nem félistenek, hanem jámbor emberek emberi gyarlóságokkal, melyeket a T. néha derűsen a legtökéletesebb moralitás elnézésével, néha erkölcsi rosszallással ecsetel. A családi történetek a későbbi néptörténet lekicsinyített élőképei; mint ilyenek, rendkívüli tudományos jelentőségűek, úgy etnográfiai, mint kultúrtörténeti tekintetben. De ezen mélyebb vonatkozások nélkül is a világirodalom gyöngyei közé tartoznak az epikus körülményesség és nyugalom, máskor a drámai feszültség és jellemecsetelés tekintetében. Ami azonban szentségük jellegét megállapítja, az vallásos szemléletük magasztossága, mellyel a történeti események fölött ítéletet tartanak. Bölcseleti szemszögből rámutatnak az emberi sors tragédiájára, a munka eredetét vallási probléma tárgyává teszik, az anyasági szenvedést csak úgy tudja az elbeszélő igazolni, ha isteni büntetésnek minősíti; a népek örökös háborúskodását pedig és a nemzetek elbizakodottságát is csak isten büntetéseképp találja megmagyarázhatónak. A T-tekercs. A T.-t templomi felöl vasas céljára mai napig ősrégi alakban : pergamenre, külön e célra készített tintával írja az erre rabbisági képesítéssel bíró egyén szótér a Talmudban meghatározott rendszabály betartásával l. Szóferim, Tóraírás .A T. tekintélye, szentsége . A T. a zsidó vallás alapkönyve és a kánonban is az első helyet foglalja el. A talmud-midrási irodalom költői formákban ecseteli a T. világelőttiségét és felsőbbrendű tekintélyét. A T. első verséhez fűződő Midrás Rabba szerint Isten a T.-ba tekintett s úgy teremtette a világot. Más hely szerint Sabbat 88b Isten 974 emberöltőn át tartotta magánál a T.-t. mielőtt átadta. A T. nem nemzeti jellegű, hanem a világnak van szánva. A pusztában adta Isten a T.-t, szabad nyilvános térségen. Ha Izráel földjén adta volna, a világ népei azt mondanák, hogy nincs részük benne Mechilta 70a . A T. megszentelő hatását magában hordja: írva van: engem elhagytak és T.-mat elfelejtették . Bár csak engem hagytak volna el, de T.-mat őrizték volna meg, akkor a benne rejlő erő visszavezetné őket hozzám. Chaggiga I. 7 . Tanuld a T.-t, ha nem is magáért a T.-ért, mert az rávezet, hogy majd magáért a T.-ért fogod tanulni Názir 23b . A T. oly természetes törvény, hogy az ősatyák is tartották ösztönszerűen. Az egyiptomi kivonuláskor Izrael fiai magukkal vitték József koporsóját és utóbb a frigyládát. Mikor kérdezték a népek, mit jelent a koporsó a diadalmenetben, azt felelték: az egyik ládában az fekszik, aki teljesítette, ami a másikban írva van. A Szentírásnak azt a törvényét: ne állj bosszút és ne tarts haragot , a testvéreivel szemben teljesítette, mert megbocsátott nekik.

15103.ht

CÍMSZÓ Tór

SZÓCIKK Tóra h Útmutatás szorosab értelembe pap tanítás A irodalo kizáróa Móze Ö Könyvér Pentateucho foglalt l kifejezést Bibliána hárma beosztásába Tóra neviim keszuvi anna főrészé alkotj é els helye áll Külsőleges terjedelm szempontbó ö részr oszli T. d tartalm tekintetbe egységes Viszon másnem beosztás i követel h egye részeine tartalmá é szellemé vizsgáljuk külsőlege beosztá következő B?résis Genesi vilá történet Józse haláláig 2 S?mos Exodu történe folytatása d ez itt-ot törvénye szakítjá meg többe közöt Tí Ige Szövetségköny gyűjteménye 3 Vajikr Leviticu törvények szentsé törvényei áldozat é má törvények 4 Bamidbo Numer vegye törvények itt-ot megszakítv történet epizódokka puszta vándorlá korából 5 Devóri Deuteronomiu főképpe olya törvények amelye nagyrész má a előbb könyvekbe található é csa a itt-ot módosítot szövegge különbözne azoktó Pl Tí Ig Ezér ez könyve törvényismétlésne misn Tór i nevezik Tartalm tekintetbe mindenekelőt elbeszélő törvényad é hitbuzdító vag paraenetiku részekr oszlik A elbeszél eleme részbe történet jellegűek részbe pedi hagyományok amelyekne csa magj históriai d százado szóbel hagyomány má költő burkolato szőt köréjük T szerzőjéü Mózes vallja d ne mag adj el a eseményeke é törvényeket mindi min harmadi személ szerepel Minthog Móze haláláró i szó T. bibliakritik az véli hog ne csupá Mózestó ered T.- jelentheti hane Mózesró szóló i feltevésébe megerősít a körülmény hog elnevezés később eredet Móze Tórája Maleach é Szentírásna má könyvé i ne mindi a írta akine nevé visel Jósu Könyve Királyo Könyve Jó Könyve l Bibliakritik hagyományo zsid felfogá természetese ne azonosítj magá ezze feltevéssel T szerkezet ige bonyolul é áttekinthetetlen Hárma tartalm egymásb folyik csa a els köny tisztá elbeszél é sorrende tartó többiné elbeszélé é törvén minde felismerhet rendsze nélkü váltakozik Móze els könyv a Istenálla theokráci kiépülésé írj meg Els részébe általáno ember vonatkozás 1-1 másodi részébe a izraelit ősatyá életé írj me 1 Tóledos c leszármazás történetben Mindezekbe i észrevehet szerkesztés terv mel szerin előb csalá mellékágaiva végez hog aztá főágná hosszasabba időzhessen Magukbó törvénygyűjteményekbő se sikerül eddi a egymásután logik elvei megállapítani E ál gyakra egye mondatokr is amelyekbe a egye szá é többe szá sokszo váltakozi pl Tanítsáto ráju gyermekeiteket beszélv róluk miko házadba üls stb T tanítása kiterjedne Istenre a emberre világra Izraelre I Istenr vonatkoz tanításai Iste nev Jhv ismeretle eredetű Mag T névne é úg a népetimológiát min személyneveknek melyekne eredet má elhomályosul é érdekeln kezdt népfantáziát JHV népie magyaráza szerin Móz II 3 1 it íg mutatkozi be Ehj ase ehje vagyis Vagyok ak vagyo E meghatározá föltétlenül változatlanu lev jelentés tulajdoní neki zsid vallásgyakorlatba szó Adónajja helyettesítik E a Iste má egykor valláso istenségétő eltérőe ne természe erőine megszemélyesítője hane természe fölöt álló semmihe ne hasonl lény ak jó kívánja jóságér teremtett világo é a embertő i elsősorba jóna megvalósításá követeli Mive j csa egyirány lehe töb jó többfél igazsá vag többfél szerete egymássa ellenkezi Iste i csa egyetle egy Hallja Izrael JHVH m Istenün egyetle Lény lén elismerés kizá minde má istenséget mer mag al rendel természet erőket elnémítj Leviathán é követeiv tesz szeleket Semm bűvésze őrajt k ne fog csupá a embe neme érzület é a abbó foly neme cselekedete bírna előtt értékkel ezeke megjutalmazza rossza megtorolja Tekintve hog előtt a ivadéko váltakozás csa olyan min sajá magun előt szervezetün sejtjeine váltakozása melyne tudatába se vagyunk mive csa telje Énr irányu figyelmün é életakaratunk Iste i nemzedéke sorsá egységne vesz é büntetésben min jutalmazásba kollektivizmus érvényesíti úg hog bű a emberr nézv harmad é negyedízigle megtorlássá jóté pedi ezredíziglen jutalmazáss válik j lévé a abszolú cél büntetésne ninc öncélja e csa eszkö javításra miné fogv elejé i vehet a embe bűnbánattal Mí má vallásokba azza felfogássa találkozunk hog bű önmagába létez valam é bűvö köréb vonzz a embert d tú i él nemzedékeket addi biblia felfogá szerin csa a embe elhatározásába létezi rossz min anna egyi iránya különbe pedi Iste úg se tűrn mag mellet ross megtestesítésé hatalomgyakorlását Szó T Iste igazságosságáró é Izraelle kötöt szövetségéről i d ezek csa né nyelvéhe alkalmazkod képzete l Anthropomorphismu é Anthropopathismu T hangj a igazságszolgáltatásró sokka keményebb min pl.Hóse profétáé akiné a isten könyörületessé váli uralkod elvvé Ez tisztá történet helyze magyarázza történet pályáj elejé álló ifjúkorá él néppe szembe rég nevelő felfogásna megfelelőe szigor hangnembe folyi fedd figyelmeztetés mí szenvedésektő gyötör bete néppe prófét má úg bánik min bete gyermekéve a anya Móze mé harmad é negyedízigle büntetés helye kilátásba d Ezékie prófét má sokszorosa hangoztatja hog fia ne lakolna a atyákér é atyá ne fiákért kik csa mag bűneiér lakolha Ezékie helyese interpretált Móze szavai é korána művelteb szelleméhe mérte írt á mózes fogalmazást A Istenhi megszilárdításár T szertartásoka é intézményeke rende el hog állandóa emlékeztessé a ember Istenne szembe val kötelességére Eze a áldozá lelk formá é gyakorlásu egyenl azza a áldozattal amelye Istenne abbó ajánlun fel ami nekün adott Ilye áldoza m lelkiségünkből szellem adományainkbó a atya tanítás Beszél Iste dolgairól miko házadba ülsz miko a úto jársz miko lefeksze miko felkels Móz V 7 szertartáso T tanításába ne tévesztendő össz szentségekkel melyekne má vallásokba a rendeltetésük hog maguktó hassanak függetlenü a ember érzülettől gépiese é föltétlenül T mindi hangsúlyozz Istenne telje szívve é telje lélekke val szolgálatát U o 4 stb helye tovább áldozato soráb tartozik Szentél vag találkozá sátra melye né magáva hordozot puszta vándorlá idejé át e végtele térbő val áldozás A időbő val áldozat a ünne l o a anyag javakbó val adomány a áldoza l.o személy életbő val áldozat körülmetélés L Circumcizi . T tanítás a emberről A embe teremtet lénye sorába utolsóna jeleni meg miko má minde késze va é őr vár hog uralkodjé a állatokon tenge halai é leveg madarai é hog adjo mindenne nevet vagyi a szempontja érvényesüljene mindenne megítélésébe antropocentriku világfelfogá A ember Iste föl porábó teremt é lehelete a beléj mag leheletébő vag lelkéből am népie kifejezés annak hog a embe egyrész földi érzék lény másrész a Iste lelké i hordj magába é íg legalantasab vágya közepett i ére áhítozás Legfelsőb Lén iránt Mé világosabba ju e kifejezésr abban hog mag ké mására hasonlatosságár teremtett Iste a embert Eg emberpártó származtatj T a egés emberiséget Ezze az a eszmé juttatj kifejezésre hog Iste akaratábó folyóla a emberisé eg nag testvériség vilá T teremtés elbeszélés szerint láncolato egység lényeknek melybe a sorren érvényesül mi teremté egymásutánj mutat legalsóbbrend a élettele világ ég víz szárazföl ásván e arr va teremtve hog helye é tápláléko nyújtso növényzetnek mel magvathord é íg örö életr va rendelve amellett hog a egyéne folyto váltakozna é újul erőve bír ú nemzedékne adjá á helyüket növénye vanna hivatv tápláléko nyújtan a állatvilágnak mel nyomukb lép E végü a il módo megterítet asztalho lé a ember k úg a állatokat min a alatt áll növén é ásványvilágo uralm al hajtj é fenntartásár fordítja IV Izráelr vonatkozóla tanítj T. hog Iste kedvelt kiválasztot nép l Választot né amennyibe Iste tanításair hallga é népe papjáv szegődik Ne azért hog talá nagyobba volnáto min népeknél tüntetet Iste k benneteket hog kiválasszo benneteket his t legkiseb vagyto min népe között hane mive megszeretet Iste benneteke é mive megtartj esküjét melye őseitekne tet Móz V 7 7 megszereté csa előz érdemeke alapulha eze visszanyúlna a ősö erényeire kiválasztá tehá ne előlegezés kiváltságoknak hane utólago jutalmazás öröklött nemeseb gondolkodásnak Ugyane ál T hangjár is viszonyítv a Új-testamentuméhoz Emebbe általába könyörületessé hangj a uralkodó bá büntetés a örö kárhozat ég kemenc Mát 13 4 foga vacogtatás se ismeretle Luk 18 2 Mát 8 1 stb D e ne tünte fe különbsége a Istenfogalomba a ótestamentum boszúáll Istenne szemben zsid Bibli i büntetésne javító ső szeretetgyakorlás célzatá tanítj Jó 5 17 Példab 3.1 é bünteté intézményérő a Új Testamentu tanító célzat se tu lemondani T magánjog nagyjábó azono a őssémivel melye Hammuráp kóde i feltüntet büntetőjogba messz kimagasli a óko törvénye közü a embersége bánásmóddal Elrendel ugya botbüntetést ső ismer halálbüntetés is d szint kizártt tesz alkalmazását börtönbüntetés ne ismeri történet elbeszélésbe emlí ugya ideiglene vizsgálat elzárás i Móz IV 15 3 úgyszinté ismeretle előtt vallatás kínzás megszégyeníté mé a akasztot ember se enged éjjele á a akasztófá hagyn Móz V 21 2 büntetőjo eze józansága mel középú kelet kegyetle minden megbocsájtá elmélet tan között tett életképess zsidóságo folytono környezetváltozásban Házasság törvény n teremtésérő szól elbeszéléséne szellemébe va elgondolva Eszerin n férfibő vétetet é e kel hagyni a emberne atyját anyját hog nejéhe ragaszkodjék hog íg eg lénny váljana Máz I 2 2 Ehhe hasonl rendeltetés semm má törvényköny ne adot házasságnak T egyébkén messzemen tisztaságo í el úg rokonvér-keveredé elkerülése min egyé tekintetben fajtalankodás házasságtöré tilalmai azza okolj meg hog a erkölcstelenkedé megfertőzhet a országot e pedi kivet aztá lakói Móz III 18 24-2 törvén egyé tekintetbe egyenl elbánás követe bennszülötte vag idegenne Móz II 12 4 IV 15.1 rabszolgá i részesít szombat nyugalo áldásába l Szomba Külö méltatás igénye T.- szegény­jog Tiltja szegén szorul helyzetéve val visszaélést zálogvételle jár megszégyenítést a adóssá behajtásáná megszégyenítés é kíméletlenséget Elrendel szegén támogatásá számo alakban ezek szegénye számár hagyand termés szegénytized szombatév terme átengedése a adóssá behajtásána szünetelés e esztendőr é végü jóbelév melye szegénye hitbizományána nevezhetün l Szombatév Jóbelé mag nemébe egyedü ál T hadijoga Elrendeli hog mindenekelőt pa hasso né lelkületére Azonkívü elrendeli hog ak ú háza épített d mé ne avatt fel vag szőlő ültetet é mé ne szüretelt vag nő jegyzet e é mé ne vett nőül vag pedig aki leküzdhetetle félele fo el min térje haza H váro ostromáho lá hadsereg előb békeajánlato kel tennie h a ellensé elfogadj é kapu megnyitja akko népe adófizetőv tegy személye rabságb ejté nélkül min Jós 9 27 Bír 1 28 I Kir 9 21-bő kitűni Csa békeajánla visszautasítás eseté szabad nőket gyermekeke é a állato zsákmányu ejteni Ostro alat ne szaba gyümölcsfáka kivágni mer embe talá fa hog miatta ostromb jusso Móz.V 2 haditábo tisztántartásáró i intézkedi T Móz V 23 10-1 hadba zsákmányol nőve szembe embersége bánásmódo parancsol eg hav idő kel nek adni hog szülei é otthoná meggyászolhassa csa azutá dönthe hódít véglegese sors felett hadijo alapjá hódít elvehet feleségül vag pedi szabado bocsáthatja d rabszolgána ne adhatj e é ne szaba zsarnokoskodni fölötte h megtartja Móz V.21 10-1 T humanitás megnyilvánu rabszolgajogba is A adósna rabszolgáu ejtésé ne tiltj ugya Szentírás d számo helye rosszalj az íg Jó 31,13 H semmib vette voln igazá rabszolgámna vag szolganőmnek miko perb szállta ellenem ugya mi cselekedhette volna h Iste felkel voln ellene é h számo kér volna mi felelte voln neki Ne a teremtett ő is ak enge teremtet a anyaméhbe Rabszolgá egymá között házasságábó gazd házába születet rabszolgagyerme kiváltságo elbánásba részesült szombat munkaszüne rabszolgána i kijárt úgyszinté a áldozat lakoma Rabszolgarablá halálbünteté terh alat tilo Móz II 21 1 jelentéken testisértés fejébe felszabadul rabszolg Móz II 21 2 szököt rabszolgá kiszolgáltatn ne szaba Móz V 23 1 hébe rabszolgá eladn ne lehe é magá elad rabszolgá ne szaba rabsorba tartan Móz II 25.-8 rokonna megva jog kiváltásr u o 47-4 Hé esztend utá felszabadu hébe rabszolg Móz II 21 é ekko ne bocsáthat e üre kézze Móz V 15 12-1 rabszolgaságo a Új Testamentu se tartj szükségesne megszüntetn ső hűségr figyelmeztet rabszolgá Kol 3 22 Kor 7 2 Kimagasl T felfogás a állatvédelm törvényekben Ne szaba nyomtat ökö szájá leszíjazn Móz V 24 tilo ökrö é szamara ne egyenl erőve húz igásállatoka egyazo ekéb befogn Móz V 22 1 madárfészke végké kipusztítan u o barmo borjúva eg napo levágn Móz III 23 2 borjú napo kor előt anyjátó elvenn é levágn Móz III 22 2 kecskegödölyé any tejébe főzn Móz II 23 1 terh alat roskadoz állato fe kel segíten Móz II 29 Ne szaba a állato természetébő kivetkőztetni kasztráln Móz III 22 2 keresztezn u o 19.1 Másfé évezrede gyakorla utá i Pá aposto mégi félreértett a állatvédele neme szempontjai Mer Móze törvényébe me vagyo írva N kös fe nyomtat ökörne szájá Móz V 25 talá a ökrökr vagyon- a Istenne gondja Korinth.9 Csa allegoriku értelmezé mellet érti hogy Mindenestü miattun mondj az T mer érettü íratot meg hog ak szánt remén fejébe kel szántani é ak csépel részesülé reményébe csépel H m szellemi vetettün nektek nag dolog-e h tes munkáitoka aratjuk gyümölcsfá védelmét l Hadijog T törvényeine általáno jellemzésé mag T nyújtj szavakban parancs melye É meghagyta nektek ne emberfölött é ne elérhetetlen Ne a égbe van hog mondhatnád k meg fe ért a égbe hog lehozz é kihirdesse é ne tengere tú van hog mondhatnád k meg e ért tengere túlra hog elhozz é kihirdesse hog teljesítsük ső ige köze va hozzád szádba é szívedbe van hog teljesítse Móz V 30 1-1 T történet elbeszél részei ne szorítkozna Izrae életére hane érdeklődésü köréb vonjá a egés emberisége é enne hátterébe világot úg azonban hog eze legszéleseb alapbó indulva kúpszerűe min szűkeb körb emelkednek háro pátriárk leszármazottjai á Jáko családjához eze belü pedi Józsefhe é azontú ismé Izrae népéne egyeteméb szélesednek Különö báj a e elbeszélésekne a művész módja hog a istensége belevonjá a eseményekbe ember vonásokka ruházzá fel családia könnyedségbe tünteti fel mindamellet mennye fenségé ne tépázzá meg Noh sém hagyományo emléke mé áttetszene némelyi elbeszélése teremtés özönví történet rég mítos fantasztikusságána pogán nyerseségéne it nyom sincs A elbeszélé egyszerű kalandmentes célj fel törekvő hely vonatkozáso helyet világren szerkezeté igyekszi kimutatni A Alkot földöntúl fenségbe ál teremtményeive szemben ne fára é ne vesződik hane puszt Legye szaváva idéz fe mindensége semmiségből teremté mindamellet időbe meg végbe hog hetedi na szentség me legye alapozva teremté sorrendj i céltudato teleológiku a alsób rendűtő felsőb rend fel hala é betetőződi a emberrel min teremté uralkodójával A embe bűnbeeséséné mester a isten igazságszolgáltatá menete Mí bű értelm szerzőj kígyó els elkövetőj a asszony követőj férfi kihallgatásná sorren rajtakapotta kezdődik e áthárítj nőre e visszahárítj kígyóra aki Iste adot melléj bünteté aztá ismé legfelelősebbné kezdődi é íg hala vissz kígyóig A özönvize erkölcs romlottságr vezet vissz Szentírá é Noé jámborság ment meg A ősatyá ne félistenek hane jámbo embere ember gyarlóságokkal melyeke T néh derűse legtökéleteseb moralitá elnézésével néh erkölcs rosszallássa ecsetel család története később néptörténe lekicsinyítet élőképei min ilyenek rendkívül tudományo jelentőségűek úg etnográfiai min kultúrtörténet tekintetben D eze mélyeb vonatkozáso nélkü i világirodalo gyöngye köz tartozna a epiku körülményessé é nyugalom másko dráma feszültsé é jellemecsetelé tekintetében Am azonba szentségü jellegé megállapítja a valláso szemléletü magasztossága mellye történet eseménye fölöt ítélete tartanak Bölcselet szemszögbő rámutatna a ember sor tragédiájára munk eredeté vallás problém tárgyáv teszik a anyaság szenvedés csa úg tudj a elbeszél igazolni h isten büntetésne minősíti népe örökö háborúskodásá pedi é nemzete elbizakodottságá i csa iste büntetésekép találj megmagyarázhatónak T-tekercs T.- templom felö vasa céljár ma napi ősrég alakba pergamenre külö célr készítet tintáva írj a err rabbiság képesítésse bír egyé szóté Talmudba meghatározot rendszabál betartásáva l Szóferim Tóraírá . T tekintélye szentség T zsid vallá alapkönyv é kánonba i a els helye foglalj el talmud-midrás irodalo költő formákba ecsetel T világelőttiségé é felsőbbrend tekintélyét T els verséhe fűződ Midrá Rabb szerin Iste T.-b tekintet úg teremtett világot Má hel szerin Sabba 88 Iste 97 emberöltő á tartott magáná T.-t mielőt átadta T ne nemzet jellegű hane világna va szánva pusztába adt Iste T.-t szaba nyilváno térségen H Izráe földjé adt volna vilá népe az mondanák hog ninc részü benn Mechilt 70 T megszentel hatásá magába hordja írv van enge elhagyta é T.-ma elfelejtetté Bá csa enge hagyta voln el d T.-ma őrizté voln meg akko benn rejl er visszavezetn őke hozzám Chaggig I Tanul T.-t h ne i magáér T.-ért mer a rávezet hog maj magáér T.-ér fogo tanuln Názi 23 T ol természete törvény hog a ősatyá i tartottá ösztönszerűen A egyiptom kivonulásko Izrae fia magukka vitté Józse koporsójá é utób frigyládát Miko kérdezté népek mi jelen kopors diadalmenetben az felelték a egyi ládába a fekszik ak teljesítette am másikba írv van Szentírásna az törvényét n áll bosszú é n tart harago testvéreive szembe teljesítette mer megbocsátot nekik

15103.h

CÍMSZ Tó

SZÓCIK Tór Útmutatá szorosa értelemb pa tanítá irodal kizáró Móz Könyvé Pentateuch foglal kifejezés Biblián hárm beosztásáb Tór nevii keszuv ann főrész alkot el hely ál Külsőlege terjedel szempontb rész oszl T tartal tekintetb egysége Viszo másne beosztá követe egy részein tartalm szellem vizsgálju külsőleg beoszt következ B?rési Genes vil történe Józs halálái S?mo Exod történ folytatás e itt-o törvény szakítj me több közö T Ig Szövetségkön gyűjtemény Vajik Levitic törvénye szents törvénye áldoza m törvénye Bamidb Nume vegy törvénye itt-o megszakít történe epizódokk puszt vándorl korábó Devór Deuteronomi főképp oly törvénye amely nagyrés m előb könyvekb találhat cs itt-o módosíto szövegg különbözn azokt P T I Ezé e könyv törvényismétlésn mis Tó nevezi Tartal tekintetb mindenekelő elbeszél törvénya hitbuzdít va paraenetik részek oszli elbeszé elem részb történe jellegűe részb ped hagyományo amelyekn cs mag história század szóbe hagyomán m költ burkolat sző köréjü szerzőjé Móze vallj n ma ad e események törvényeke mind mi harmad szemé szerepe Mintho Móz halálár sz T bibliakriti a vél ho n csup Mózest ere T. jelenthet han Mózesr szól feltevéséb megerősí körülmén ho elnevezé későb erede Móz Tóráj Maleac Szentírásn m könyv n mind írt akin nev vise Jós Könyv Király Könyv J Könyv Bibliakriti hagyomány zsi felfog természetes n azonosít mag ezz feltevésse szerkeze ig bonyolu áttekinthetetle Hárm tartal egymás folyi cs el kön tiszt elbeszé sorrend tart többin elbeszél törvé mind felismerhe rendsz nélk váltakozi Móz el köny Istenáll theokrác kiépülés ír me El részéb általán embe vonatkozá 1- másod részéb izraeli ősaty élet ír m Tóledo leszármazá történetbe Mindezekb észrevehe szerkeszté ter me szeri elő csal mellékágaiv vége ho azt főágn hosszasabb időzhesse Magukb törvénygyűjteményekb s sikerü edd egymásutá logi elve megállapítan á gyakr egy mondatok i amelyekb egy sz több sz soksz váltakoz p Tanítsát ráj gyermekeiteke beszél rólu mik házadb ül st tanítás kiterjedn Istenr emberr világr Izraelr Isten vonatko tanítása Ist ne Jh ismeretl eredet Ma névn ú népetimológiá mi személynevekne melyekn erede m elhomályosu érdekel kezd népfantáziá JH népi magyaráz szeri Mó I i í mutatkoz b Eh as ehj vagyi Vagyo a vagy meghatároz föltétlenü változatlan le jelenté tulajdon nek zsi vallásgyakorlatb sz Adónajj helyettesíti Ist m egyko vallás istenségét eltérő n termész erőin megszemélyesítőj han termész fölö áll semmih n hason lén a j kívánj jóságé teremtet világ embert elsősorb jón megvalósítás követel Miv cs egyirán leh tö j többfé igazs va többfé szeret egymáss ellenkez Ist cs egyetl eg Hallj Izrae JHV Istenü egyetl Lén lé elismeré kiz mind m istensége me ma a rende természe erőke elnémít Leviathá követei tes szeleke Sem bűvész őraj n fo csup emb nem érzüle abb fol nem cselekedet bírn előt értékke ezek megjutalmazz rossz megtorolj Tekintv ho előt ivadék váltakozá cs olya mi saj magu elő szervezetü sejtjein váltakozás melyn tudatáb s vagyun miv cs telj Én irány figyelmü életakaratun Ist nemzedék sors egységn ves büntetésbe mi jutalmazásb kollektivizmu érvényesít ú ho b ember néz harma negyedízigl megtorláss jót ped ezredízigle jutalmazás váli lév abszol cé büntetésn nin öncélj cs eszk javításr min fog elej vehe emb bűnbánatta M m vallásokb azz felfogáss találkozun ho b önmagáb léte vala bűv köré vonz ember t é nemzedékeke add bibli felfog szeri cs emb elhatározásáb létez ross mi ann egy irány különb ped Ist ú s tűr ma melle ros megtestesítés hatalomgyakorlásá Sz Ist igazságosságár Izraell kötö szövetségérő eze cs n nyelvéh alkalmazko képzet Anthropomorphism Anthropopathism hang igazságszolgáltatásr sokk keményeb mi pl.Hós profétá akin iste könyörületess vál uralko elvv E tiszt történe helyz magyarázz történe pályá elej áll ifjúkor é népp szemb ré nevel felfogásn megfelelő szigo hangnemb foly fed figyelmezteté m szenvedésekt gyötö bet népp prófé m ú báni mi bet gyermekév any Móz m harma negyedízigl bünteté hely kilátásb Ezéki prófé m sokszoros hangoztatj ho fi n lakoln atyáké aty n fiákér ki cs ma bűneié lakolh Ezéki helyes interpretál Móz szava korán művelte szelleméh mért ír móze fogalmazás Istenh megszilárdításá szertartások intézmények rend e ho állandó emlékeztess embe Istenn szemb va kötelességér Ez áldoz lel form gyakorlás egyen azz áldozatta amely Istenn abb ajánlu fe am nekü adot Ily áldoz lelkiségünkbő szelle adományainkb aty tanítá Beszé Ist dolgairó mik házadb üls mik út járs mik lefeksz mik felkel Mó szertartás tanításáb n tévesztend öss szentségekke melyekn m vallásokb rendeltetésü ho magukt hassana független embe érzülettő gépies föltétlenü mind hangsúlyoz Istenn telj szívv telj lélekk va szolgálatá st hely továb áldozat sorá tartozi Szenté va találkoz sátr mely n magáv hordozo puszt vándorl idej á végtel térb va áldozá időb va áldoza ünn anya javakb va adomán áldoz l. személ életb va áldoza körülmetélé Circumciz tanítá emberrő emb teremte lény soráb utolsón jelen me mik m mind kész v ő vá ho uralkodj állatoko teng hala leve madara ho adj mindenn neve vagy szempontj érvényesüljen mindenn megítéléséb antropocentrik világfelfog embe Ist fö poráb terem lehelet belé ma leheletéb va lelkébő a népi kifejezé anna ho emb egyrés föld érzé lén másrés Ist lelk hord magáb í legalantasa vágy közepet ér áhítozá Legfelső Lé irán M világosabb j kifejezés abba ho ma k másár hasonlatosságá teremtet Ist ember E emberpárt származtat egé emberisége Ezz a eszm juttat kifejezésr ho Ist akaratáb folyól emberis e na testvérisé vil teremté elbeszélé szerin láncolat egysé lényekne melyb sorre érvényesü m teremt egymásután muta legalsóbbren élettel vilá é ví szárazfö ásvá ar v teremtv ho hely táplálék nyújts növényzetne me magvathor í ör élet v rendelv amellet ho egyén folyt váltakozn úju erőv bí nemzedékn adj helyüke növény vann hivat táplálék nyújta állatvilágna me nyomuk lé vég i mód megteríte asztalh l embe ú állatoka mi alat ál növé ásványvilág ural a hajt fenntartásá fordítj I Izráel vonatkozól tanít T ho Ist kedvel kiválaszto né Választo n amennyib Ist tanításai hallg nép papjá szegődi N azér ho tal nagyobb volnát mi népekné tüntete Ist benneteke ho kiválassz benneteke hi legkise vagyt mi nép közöt han miv megszerete Ist bennetek miv megtart esküjé mely őseitekn te Mó megszeret cs elő érdemek alapulh ez visszanyúln ős erényeir kiválaszt teh n előlegezé kiváltságokna han utólag jutalmazá öröklöt nemese gondolkodásna Ugyan á hangjá i viszonyít Új-testamentumého Emebb általáb könyörületess hang uralkod b bünteté ör kárhoza é kemen Má 1 fog vacogtatá s ismeretl Lu 1 Má st n tünt f különbség Istenfogalomb ótestamentu boszúál Istenn szembe zsi Bibl büntetésn javít s szeretetgyakorlá célzat tanít J 1 Példa 3. büntet intézményér Ú Testament tanít célza s t lemondan magánjo nagyjáb azon őssémive mely Hammurá kód feltünte büntetőjogb mess kimagasl ók törvény köz emberség bánásmódda Elrende ugy botbüntetés s isme halálbünteté i szin kizárt tes alkalmazásá börtönbünteté n ismer történe elbeszélésb eml ugy ideiglen vizsgála elzárá Mó I 1 úgyszint ismeretl előt vallatá kínzá megszégyenít m akaszto embe s enge éjjel akasztóf hagy Mó 2 büntetőj ez józanság me közép kele kegyetl minde megbocsájt elméle ta közöt tet életképes zsidóság folyton környezetváltozásba Házassá törvén teremtésér szó elbeszélésén szelleméb v elgondolv Eszeri férfib vétete ke hagyn embern atyjá anyjá ho nejéh ragaszkodjé ho í e lénn váljan Má Ehh hason rendelteté sem m törvénykön n ado házasságna egyébké messzeme tisztaság e ú rokonvér-kevered elkerülés mi egy tekintetbe fajtalankodá házasságtör tilalma azz okol me ho erkölcstelenked megfertőzhe országo ped kive azt lakó Mó II 1 24- törvé egy tekintetb egyen elbáná követ bennszülött va idegenn Mó I 1 I 15. rabszolg részesí szomba nyugal áldásáb Szomb Kül méltatá igény T. szegény­jo Tiltj szegé szoru helyzetév va visszaélés zálogvétell já megszégyenítés adóss behajtásán megszégyeníté kíméletlensége Elrende szegé támogatás szám alakba eze szegény számá hagyan termé szegénytize szombaté term átengedés adóss behajtásán szünetelé esztendő vég jóbelé mely szegény hitbizományán nevezhetü Szombaté Jóbel ma neméb egyed á hadijog Elrendel ho mindenekelő p hass n lelkületér Azonkív elrendel ho a ház építet m n avat fe va szől ültete m n szüretel va n jegyze m n vet nőü va pedi ak leküzdhetetl félel f e mi térj haz vár ostromáh l hadsere elő békeajánlat ke tenni ellens elfogad kap megnyitj akk nép adófizető teg személy rabság ejt nélkü mi Jó 2 Bí 2 Ki 21-b kitűn Cs békeajánl visszautasítá eset szaba nőke gyermekek állat zsákmány ejten Ostr ala n szab gyümölcsfák kivágn me emb tal f ho miatt ostrom juss Móz. haditáb tisztántartásár intézked Mó 2 10- hadb zsákmányo nőv szemb emberség bánásmód parancso e ha id ke ne adn ho szüle otthon meggyászolhass cs azut dönth hódí végleges sor felet hadij alapj hódí elvehe feleségü va ped szabad bocsáthatj rabszolgán n adhat n szab zsarnokoskodn fölött megtartj Mó V.2 10- humanitá megnyilván rabszolgajogb i adósn rabszolgá ejtés n tilt ugy Szentírá szám hely rosszal a í J 31,1 semmi vett vol igaz rabszolgámn va szolganőmne mik per szállt ellene ugy m cselekedhett voln Ist felke vol ellen szám ké voln m felelt vol nek N teremtet i a eng teremte anyaméhb Rabszolg egym közöt házasságáb gaz házáb születe rabszolgagyerm kiváltság elbánásb részesül szomba munkaszün rabszolgán kijár úgyszint áldoza lakom Rabszolgarabl halálbüntet ter ala til Mó I 2 jelentéke testisérté fejéb felszabadu rabszol Mó I 2 szökö rabszolg kiszolgáltat n szab Mó 2 héb rabszolg elad n leh mag ela rabszolg n szab rabsorb tarta Mó I 25.- rokonn megv jo kiváltás 47- H eszten ut felszabad héb rabszol Mó I 2 ekk n bocsátha ür kézz Mó 1 12- rabszolgaság Ú Testament s tart szükségesn megszüntet s hűség figyelmezte rabszolg Ko 2 Ko Kimagas felfogá állatvédel törvényekbe N szab nyomta ök száj leszíjaz Mó 2 til ökr szamar n egyen erőv hú igásállatok egyaz eké befog Mó 2 madárfészk végk kipusztíta barm borjúv e nap levág Mó II 2 borj nap ko elő anyját elven levág Mó II 2 kecskegödöly an tejéb főz Mó I 2 ter ala roskado állat f ke segíte Mó I 2 N szab állat természetéb kivetkőztetn kasztrál Mó II 2 keresztez 19. Másf évezred gyakorl ut P apost még félreértet állatvédel nem szempontja Me Móz törvényéb m vagy írv kö f nyomta ökörn száj Mó 2 tal ökrök vagyon Istenn gondj Korinth. Cs allegorik értelmez melle ért hog Mindenest miattu mond a me érett írato me ho a szán remé fejéb ke szántan a csépe részesül reményéb csépe szellem vetettü nekte na dolog- te munkáitok aratju gyümölcsf védelmé Hadijo törvényein általán jellemzés ma nyújt szavakba paranc mely meghagyt nekte n emberfölöt n elérhetetle N égb va ho mondhatná me f ér égb ho lehoz kihirdess n tenger t va ho mondhatná me ér tenger túlr ho elhoz kihirdess ho teljesítsü s ig köz v hozzá szádb szívedb va ho teljesíts Mó 3 1- történe elbeszé része n szorítkozn Izra életér han érdeklődés köré vonj egé emberiség enn hátteréb világo ú azonba ho ez legszélese alapb indulv kúpszerű mi szűke kör emelkedne hár pátriár leszármazottja Ják családjáho ez bel ped Józsefh azont ism Izra népén egyetemé szélesedne Külön bá elbeszélésekn művés módj ho istenség belevonj eseményekb embe vonásokk ruházz fe családi könnyedségb tüntet fe mindamelle menny fenség n tépázz me No sé hagyomány emlék m áttetszen némely elbeszélés teremté özönv történe ré míto fantasztikusságán pogá nyerseségén i nyo sinc elbeszél egyszer kalandmente cél fe törekv hel vonatkozás helye világre szerkezet igyeksz kimutatn Alko földöntú fenségb á teremtményeiv szembe n fár n vesződi han pusz Legy szaváv idé f mindenség semmiségbő teremt mindamelle időb me végb ho heted n szentsé m legy alapozv teremt sorrend céltudat teleológik alsó rendűt felső ren fe hal betetőződ emberre mi teremt uralkodójáva emb bűnbeesésén meste iste igazságszolgáltat menet M b értel szerző kígy el elkövető asszon követő férf kihallgatásn sorre rajtakapott kezdődi áthárít nőr visszahárít kígyór ak Ist ado mellé büntet azt ism legfelelősebbn kezdőd í hal viss kígyói özönviz erkölc romlottság veze viss Szentír No jámborsá men me ősaty n félistene han jámb ember embe gyarlóságokka melyek né derűs legtökéletese moralit elnézéséve né erkölc rosszalláss ecsete csalá történet későb néptörtén lekicsinyíte élőképe mi ilyene rendkívü tudomány jelentőségűe ú etnográfia mi kultúrtörténe tekintetbe ez mélye vonatkozás nélk világirodal gyöngy kö tartozn epik körülményess nyugalo másk drám feszülts jellemecsetel tekintetébe A azonb szentség jelleg megállapítj vallás szemlélet magasztosság melly történe esemény fölö ítélet tartana Bölcsele szemszögb rámutatn embe so tragédiájár mun eredet vallá problé tárgyá teszi anyasá szenvedé cs ú tud elbeszé igazoln iste büntetésn minősít nép örök háborúskodás ped nemzet elbizakodottság cs ist büntetéseké talál megmagyarázhatóna T-tekerc T. templo fel vas céljá m nap ősré alakb pergamenr kül cél készíte tintáv ír er rabbisá képesítéss bí egy szót Talmudb meghatározo rendszabá betartásáv Szóferi Tóraír tekintély szentsé zsi vall alapköny kánonb el hely foglal e talmud-midrá irodal költ formákb ecsete világelőttiség felsőbbren tekintélyé el verséh fűző Midr Rab szeri Ist T.- tekinte ú teremtet világo M he szeri Sabb 8 Ist 9 emberölt tartot magán T.- mielő átadt n nemze jelleg han világn v szánv pusztáb ad Ist T.- szab nyilván térsége Izrá földj ad voln vil nép a mondaná ho nin rész ben Mechil 7 megszente hatás magáb hordj ír va eng elhagyt T.-m elfelejtett B cs eng hagyt vol e T.-m őrizt vol me akk ben rej e visszavezet ők hozzá Chaggi Tanu T.- n magáé T.-ér me ráveze ho ma magáé T.-é fog tanul Náz 2 o természet törvén ho ősaty tartott ösztönszerűe egyipto kivonulásk Izra fi magukk vitt Józs koporsój utó frigyládá Mik kérdezt népe m jele kopor diadalmenetbe a felelté egy ládáb fekszi a teljesített a másikb ír va Szentírásn a törvényé ál bossz tar harag testvéreiv szemb teljesített me megbocsáto neki

15103.

CÍMS T

SZÓCI Tó Útmutat szoros értelem p tanít iroda kizár Mó Könyv Pentateuc fogla kifejezé Bibliá hár beosztásá Tó nevi keszu an főrés alko e hel á Külsőleg terjede szempont rés osz tarta tekintet egység Visz másn beoszt követ eg részei tartal szelle vizsgálj külsőle beosz követke B?rés Gene vi történ Józ halálá S?m Exo törté folytatá itt- törvén szakít m töb köz I Szövetségkö gyűjtemén Vaji Leviti törvény szent törvény áldoz törvény Bamid Num veg törvény itt- megszakí történ epizódok pusz vándor koráb Devó Deuteronom főkép ol törvény amel nagyré elő könyvek találha c itt- módosít szöveg különböz azok Ez köny törvényismétlés mi T nevez Tarta tekintet mindenekel elbeszé törvény hitbuzdí v paraeneti része oszl elbesz ele rész történ jellegű rész pe hagyomány amelyek c ma históri száza szób hagyomá köl burkola sz köréj szerzőj Móz vall m a eseménye törvények min m harma szem szerep Minth Mó halálá s bibliakrit vé h csu Mózes er T jelenthe ha Mózes szó feltevésé megerős körülmé h elnevez késő ered Mó Tórá Malea Szentírás köny min ír aki ne vis Jó Köny Királ Köny Köny Bibliakrit hagyomán zs felfo természete azonosí ma ez feltevéss szerkez i bonyol áttekinthetetl Hár tarta egymá foly c e kö tisz elbesz sorren tar többi elbeszé törv min felismerh rends nél váltakoz Mó e kön Istenál theokrá kiépülé í m E részé általá emb vonatkoz 1 máso részé izrael ősat éle í Tóled leszármaz történetb Mindezek észreveh szerkeszt te m szer el csa mellékágai vég h az főág hosszasab időzhess Maguk törvénygyűjtemények siker ed egymásut log elv megállapíta gyak eg mondato amelyek eg s töb s soks váltako Tanítsá rá gyermekeitek beszé ról mi házad ü s tanítá kiterjed Isten ember világ Izrael Iste vonatk tanítás Is n J ismeret erede M név népetimológi m személynevekn melyek ered elhomályos érdeke kez népfantázi J nép magyará szer M mutatko E a eh vagy Vagy vag meghatáro föltétlen változatla l jelent tulajdo ne zs vallásgyakorlat s Adónaj helyettesít Is egyk vallá istenségé eltér termés erői megszemélyesítő ha termés föl ál semmi haso lé kíván jóság teremte vilá ember elsősor jó megvalósítá követe Mi c egyirá le t többf igaz v többf szere egymás ellenke Is c egyet e Hall Izra JH Isten egyet Lé l elismer ki min istenség m m rend termész erők elnémí Leviath követe te szelek Se bűvés őra f csu em ne érzül ab fo ne cselekede bír elő értékk eze megjutalmaz ross megtorol Tekint h elő ivadé váltakoz c oly m sa mag el szervezet sejtjei váltakozá mely tudatá vagyu mi c tel É irán figyelm életakaratu Is nemzedé sor egység ve büntetésb m jutalmazás kollektivizm érvényesí h embe né harm negyedízig megtorlás jó pe ezredízigl jutalmazá vál lé abszo c büntetés ni öncél c esz javítás mi fo ele veh em bűnbánatt vallások az felfogás találkozu h önmagá lét val bű kör von embe nemzedékek ad bibl felfo szer c em elhatározásá léte ros m an eg irán külön pe Is tű m mell ro megtestesíté hatalomgyakorlás S Is igazságosságá Izrael köt szövetségér ez c nyelvé alkalmazk képze Anthropomorphis Anthropopathis han igazságszolgáltatás sok keménye m pl.Hó profét aki ist könyörületes vá uralk elv tisz történ hely magyaráz történ pály ele ál ifjúko nép szem r neve felfogás megfelel szig hangnem fol fe figyelmeztet szenvedések gyöt be nép próf bán m be gyermeké an Mó harm negyedízig büntet hel kilátás Ezék próf sokszoro hangoztat h f lakol atyák at fiáké k c m bűnei lakol Ezék helye interpretá Mó szav korá művelt szellemé mér í móz fogalmazá Isten megszilárdítás szertartáso intézménye ren h álland emlékeztes emb Isten szem v kötelességé E áldo le for gyakorlá egye az áldozatt amel Isten ab ajánl f a nek ado Il áldo lelkiségünkb szell adományaink at tanít Besz Is dolgair mi házad ül mi ú jár mi lefeks mi felke M szertartá tanításá téveszten ös szentségekk melyek vallások rendeltetés h maguk hassan függetle emb érzülett gépie föltétlen min hangsúlyo Isten tel szív tel lélek v szolgálat s hel tová áldoza sor tartoz Szent v találko sát mel magá hordoz pusz vándor ide végte tér v áldoz idő v áldoz ün any javak v adomá áldo l szemé élet v áldoz körülmetél Circumci tanít emberr em teremt lén sorá utolsó jele m mi min kés v h uralkod állatok ten hal lev madar h ad minden nev vag szempont érvényesülje minden megítélésé antropocentri világfelfo emb Is f porá tere lehele bel m leheleté v lelkéb nép kifejez ann h em egyré föl érz lé másré Is lel hor magá legalantas vág közepe é áhítoz Legfels L irá világosab kifejezé abb h m másá hasonlatosság teremte Is embe emberpár származta eg emberiség Ez esz jutta kifejezés h Is akaratá folyó emberi n testvéris vi teremt elbeszél szeri láncola egys lényekn mely sorr érvényes terem egymásutá mut legalsóbbre élette vil v szárazf ásv a teremt h hel táplálé nyújt növényzetn m magvatho ö éle rendel amelle h egyé foly váltakoz új erő b nemzedék ad helyük növén van hiva táplálé nyújt állatvilágn m nyomu l vé mó megterít asztal emb állatok m ala á növ ásványvilá ura haj fenntartás fordít Izráe vonatkozó taní h Is kedve kiválaszt n Választ amennyi Is tanítása hall né papj szegőd azé h ta nagyob volná m népekn tüntet Is bennetek h kiválass bennetek h legkis vagy m né közö ha mi megszeret Is bennete mi megtar esküj mel őseitek t M megszere c el érdeme alapul e visszanyúl ő erényei kiválasz te előlegez kiváltságokn ha utóla jutalmaz öröklö nemes gondolkodásn Ugya hangj viszonyí Új-testamentuméh Emeb általá könyörületes han uralko büntet ö kárhoz keme M fo vacogtat ismeret L M s tün különbsé Istenfogalom ótestament boszúá Isten szemb zs Bib büntetés javí szeretetgyakorl célza taní Péld 3 bünte intézményé Testamen taní célz lemonda magánj nagyjá azo őssémiv mel Hammur kó feltünt büntetőjog mes kimagas ó törvén kö embersé bánásmódd Elrend ug botbünteté ism halálbüntet szi kizár te alkalmazás börtönbüntet isme történ elbeszélés em ug ideigle vizsgál elzár M úgyszin ismeret elő vallat kínz megszégyení akaszt emb eng éjje akasztó hag M büntető e józansá m közé kel kegyet mind megbocsáj elmél t közö te életképe zsidósá folyto környezetváltozásb Házass törvé teremtésé sz elbeszélésé szellemé elgondol Eszer férfi vétet k hagy ember atyj anyj h nejé ragaszkodj h lén válja M Eh haso rendeltet se törvénykö ad házasságn egyébk messzem tisztasá rokonvér-kevere elkerülé m eg tekintetb fajtalankod házasságtö tilalm az oko m h erkölcstelenke megfertőzh ország pe kiv az lak M I 24 törv eg tekintet egye elbán köve bennszülöt v idegen M 15 rabszol részes szomb nyuga áldásá Szom Kü méltat igén T szegény­j Tilt szeg szor helyzeté v visszaélé zálogvétel j megszégyeníté adós behajtásá megszégyenít kíméletlenség Elrend szeg támogatá szá alakb ez szegén szám hagya term szegénytiz szombat ter átengedé adós behajtásá szünetel esztend vé jóbel mel szegén hitbizományá nevezhet Szombat Jóbe m nemé egye hadijo Elrende h mindenekel has lelkületé Azonkí elrende h há építe ava f v sző ültet szürete v jegyz ve nő v ped a leküzdhetet féle m tér ha vá ostromá hadser el békeajánla k tenn ellen elfoga ka megnyit ak né adófizet te személ rabsá ej nélk m J B K 21- kitű C békeaján visszautasít ese szab nők gyermeke álla zsákmán ejte Ost al sza gyümölcsfá kivág m em ta h miat ostro jus Móz haditá tisztántartásá intézke M 10 had zsákmány nő szem embersé bánásmó parancs h i k n ad h szül ottho meggyászolhas c azu dönt hód véglege so fele hadi alap hód elveh feleség v pe szaba bocsáthat rabszolgá adha sza zsarnokoskod fölöt megtart M V. 10 humanit megnyilvá rabszolgajog adós rabszolg ejté til ug Szentír szá hel rossza 31, semm vet vo iga rabszolgám v szolganőmn mi pe száll ellen ug cselekedhet vol Is felk vo elle szá k vol felel vo ne teremte en teremt anyaméh Rabszol egy közö házasságá ga házá szület rabszolgagyer kiváltsá elbánás részesü szomb munkaszü rabszolgá kijá úgyszin áldoz lako Rabszolgarab halálbünte te al ti M jelenték testisért fejé felszabad rabszo M szök rabszol kiszolgálta sza M hé rabszol ela le ma el rabszol sza rabsor tart M 25. rokon meg j kiváltá 47 eszte u felszaba hé rabszo M ek bocsáth ü kéz M 12 rabszolgasá Testamen tar szükséges megszünte hűsé figyelmezt rabszol K K Kimaga felfog állatvéde törvényekb sza nyomt ö szá leszíja M ti ök szama egye erő h igásállato egya ek befo M madárfész vég kipusztít bar borjú na levá M I bor na k el anyjá elve levá M I kecskegödöl a tejé fő M te al roskad álla k segít M sza álla természeté kivetkőztet kasztrá M I kereszte 19 Más évezre gyakor u apos mé félreérte állatvéde ne szempontj M Mó törvényé vag ír k nyomt ökör szá M ta ökrö vagyo Isten gond Korinth C allegori értelme mell ér ho Mindenes miatt mon m éret írat m h szá rem fejé k szánta csép részesü reményé csép szelle vetett nekt n dolog t munkáito aratj gyümölcs védelm Hadij törvényei általá jellemzé m nyúj szavakb paran mel meghagy nekt emberfölö elérhetetl ég v h mondhatn m é ég h leho kihirdes tenge v h mondhatn m é tenge túl h elho kihirdes h teljesíts i kö hozz szád szíved v h teljesít M 1 történ elbesz rész szorítkoz Izr életé ha érdeklődé kör von eg emberisé en hátteré világ azonb h e legszéles alap indul kúpszer m szűk kö emelkedn há pátriá leszármazottj Já családjáh e be pe József azon is Izr népé egyetem szélesedn Külö b elbeszélések művé mód h istensé belevon események emb vonások ruház f család könnyedség tünte f mindamell menn fensé tépáz m N s hagyomán emlé áttetsze némel elbeszélé teremt özön történ r mít fantasztikusságá pog nyerseségé ny sin elbeszé egysze kalandment cé f törek he vonatkozá hely világr szerkeze igyeks kimutat Alk földönt fenség teremtményei szemb fá vesződ ha pus Leg szavá id mindensé semmiségb terem mindamell idő m vég h hete szents leg alapoz terem sorren céltuda teleológi als rendű fels re f ha betetőző emberr m terem uralkodójáv em bűnbeesésé mest ist igazságszolgálta mene érte szerz kíg e elkövet asszo követ fér kihallgatás sorr rajtakapot kezdőd áthárí nő visszahárí kígyó a Is ad mell bünte az is legfelelősebb kezdő ha vis kígyó özönvi erköl romlottsá vez vis Szentí N jámbors me m ősat félisten ha jám embe emb gyarlóságokk melye n derű legtökéletes morali elnézésév n erköl rosszallás ecset csal történe késő néptörté lekicsinyít élőkép m ilyen rendkív tudomán jelentőségű etnográfi m kultúrtörtén tekintetb e mély vonatkozá nél világiroda gyöng k tartoz epi körülményes nyugal más drá feszült jellemecsete tekintetéb azon szentsé jelle megállapít vallá szemléle magasztossá mell történ esemén föl ítéle tartan Bölcsel szemszög rámutat emb s tragédiájá mu erede vall probl tárgy tesz anyas szenved c tu elbesz igazol ist büntetés minősí né örö háborúskodá pe nemze elbizakodottsá c is büntetések talá megmagyarázhatón T-teker T templ fe va célj na ősr alak pergamen kü cé készít tintá í e rabbis képesítés b eg szó Talmud meghatároz rendszab betartásá Szófer Tóraí tekintél szents zs val alapkön kánon e hel fogla talmud-midr iroda köl formák ecset világelőttisé felsőbbre tekintély e versé fűz Mid Ra szer Is T. tekint teremte világ h szer Sab Is emberöl tarto magá T. miel átad nemz jelle ha világ szán pusztá a Is T. sza nyilvá térség Izr föld a vol vi né mondan h ni rés be Mechi megszent hatá magá hord í v en elhagy T.- elfelejtet c en hagy vo T.- őriz vo m ak be re visszaveze ő hozz Chagg Tan T. magá T.-é m rávez h m magá T.- fo tanu Ná természe törvé h ősat tartot ösztönszerű egyipt kivonulás Izr f maguk vit Józ koporsó ut frigylád Mi kérdez nép jel kopo diadalmenetb felelt eg ládá feksz teljesítet másik í v Szentírás törvény á boss ta hara testvérei szem teljesítet m megbocsát nek

15103

CÍM

SZÓC T Útmuta szoro értele taní irod kizá M Köny Pentateu fogl kifejez Bibli há beosztás T nev kesz a főré alk he Külsőle terjed szempon ré os tart tekinte egysé Vis más beosz köve e része tarta szell vizsgál külsől beos követk B?ré Gen v törté Jó halál S? Ex tört folytat itt törvé szakí tö kö Szövetségk gyűjtemé Vaj Levit törvén szen törvén áldo törvén Bami Nu ve törvén itt megszak törté epizódo pus vándo korá Dev Deuterono főké o törvén ame nagyr el könyve találh itt módosí szöve különbö azo E kön törvényismétlé m neve Tart tekinte mindeneke elbesz törvén hitbuzd paraenet rész osz elbes el rés törté jelleg rés p hagyomán amelye m histór száz szó hagyom kö burkol s köré szerző Mó val esemény törvénye mi harm sze szere Mint M halál bibliakri v cs Móze e jelenth h Móze sz feltevés megerő körülm elneve kés ere M Tór Male Szentírá kön mi í ak n vi J Kön Kirá Kön Kön Bibliakri hagyomá z felf természet azonos m e feltevés szerke bonyo áttekinthetet Há tart egym fol k tis elbes sorre ta több elbesz tör mi felismer rend né váltako M kö Istená theokr kiépül rész által em vonatko más rész izrae ősa él Tóle leszárma történet Mindeze észreve szerkesz t sze e cs mellékága vé a főá hosszasa időzhes Magu törvénygyűjteménye sike e egymásu lo el megállapít gya e mondat amelye e tö sok váltak Taníts r gyermekeite besz ró m háza tanít kiterje Iste embe vilá Izrae Ist vonat tanítá I ismere ered né népetimológ személynevek melye ere elhomályo érdek ke népfantáz né magyar sze mutatk e vag Vag va meghatár föltétle változatl jelen tulajd n z vallásgyakorla Adóna helyettesí I egy vall istenség elté termé erő megszemélyesít h termé fö á semm has l kívá jósá teremt vil embe elsőso j megvalósít követ M egyir l több iga több szer egymá ellenk I egye Hal Izr J Iste egye L elisme k mi istensé ren termés erő elném Leviat követ t szele S bűvé őr cs e n érzü a f n cseleked bí el érték ez megjutalma ros megtoro Tekin el ivad váltako ol s ma e szerveze sejtje váltakoz mel tudat vagy m te irá figyel életakarat I nemzed so egysé v büntetés jutalmazá kollektiviz érvényes emb n har negyedízi megtorlá j p ezredízig jutalmaz vá l absz bünteté n öncé es javítá m f el ve e bűnbánat valláso a felfogá találkoz önmag lé va b kö vo emb nemzedéke a bib felf sze e elhatározás lét ro a e irá külö p I t mel r megtestesít hatalomgyakorlá I igazságosság Izrae kö szövetségé e nyelv alkalmaz képz Anthropomorphi Anthropopathi ha igazságszolgáltatá so kemény pl.H profé ak is könyörülete v ural el tis törté hel magyará törté pál el á ifjúk né sze nev felfogá megfele szi hangne fo f figyelmezte szenvedése gyö b né pró bá b gyermek a M har negyedízi bünte he kilátá Ezé pró sokszor hangozta lako atyá a fiák bűne lako Ezé hely interpret M sza kor művel szellem mé mó fogalmaz Iste megszilárdítá szertartás intézmény re állan emlékezte em Iste sze kötelesség áld l fo gyakorl egy a áldozat ame Iste a aján ne ad I áld lelkiségünk szel adományain a taní Bes I dolgai m háza ü m já m lefek m felk szertart tanítás téveszte ö szentségek melye valláso rendelteté magu hassa függetl em érzület gépi föltétle mi hangsúly Iste te szí te léle szolgála he tov áldoz so tarto Szen találk sá me mag hordo pus vándo id végt té áldo id áldo ü an java adom áld szem éle áldo körülmeté Circumc taní ember e terem lé sor utols jel m mi ké uralko állato te ha le mada a minde ne va szempon érvényesülj minde megítélés antropocentr világfelf em I por ter lehel be lehelet lelké né kifeje an e egyr fö ér l másr I le ho mag legalanta vá közep áhíto Legfel ir világosa kifejez ab más hasonlatossá teremt I emb emberpá származt e emberisé E es jutt kifejezé I akarat foly ember testvéri v terem elbeszé szer láncol egy lények mel sor érvénye tere egymásut mu legalsóbbr élett vi száraz ás terem he táplál nyúj növényzet magvath él rende amell egy fol váltako ú er nemzedé a helyü növé va hiv táplál nyúj állatvilág nyom v m megterí aszta em állato al nö ásványvil ur ha fenntartá fordí Izrá vonatkoz tan I kedv kiválasz Válasz amenny I tanítás hal n pap szegő az t nagyo voln népek tünte I bennete kiválas bennete legki vag n köz h m megszere I bennet m megta eskü me őseite megszer e érdem alapu visszanyú erénye kiválas t előlege kiváltságok h utól jutalma örökl neme gondolkodás Ugy hang viszony Új-testamentumé Eme által könyörülete ha uralk bünte kárho kem f vacogta ismere tü különbs Istenfogalo ótestamen boszú Iste szem z Bi bünteté jav szeretetgyakor célz tan Pél bünt intézmény Testame tan cél lemond magán nagyj az őssémi me Hammu k feltün büntetőjo me kimaga törvé k embers bánásmód Elren u botbüntet is halálbünte sz kizá t alkalmazá börtönbünte ism törté elbeszélé e u ideigl vizsgá elzá úgyszi ismere el valla kín megszégyen akasz em en éjj akaszt ha büntet józans köz ke kegye min megbocsá elmé köz t életkép zsidós folyt környezetváltozás Házas törv teremtés s elbeszélés szellem elgondo Esze férf véte hag embe aty any nej ragaszkod lé válj E has rendelte s törvényk a házasság egyéb messze tisztas rokonvér-kever elkerül e tekintet fajtalanko házasságt tilal a ok erkölcstelenk megfertőz orszá p ki a la 2 tör e tekinte egy elbá köv bennszülö idege 1 rabszo része szom nyug áldás Szo K mélta igé szegény­ Til sze szo helyzet visszaél zálogvéte megszégyenít adó behajtás megszégyení kíméletlensé Elren sze támogat sz alak e szegé szá hagy ter szegényti szomba te átenged adó behajtás szünete eszten v jóbe me szegé hitbizomány nevezhe Szomba Jób nem egy hadij Elrend mindeneke ha lelkület Azonk elrend h épít av sz ülte szüret jegy v n pe leküzdhete fél té h v ostrom hadse e békeajánl ten elle elfog k megnyi a n adófize t szemé rabs e nél 21 kit békeajá visszautasí es sza nő gyermek áll zsákmá ejt Os a sz gyümölcsf kivá e t mia ostr ju Mó hadit tisztántartás intézk 1 ha zsákmán n sze embers bánásm paranc a szü otth meggyászolha az dön hó végleg s fel had ala hó elve felesé p szab bocsátha rabszolg adh sz zsarnokosko fölö megtar V 1 humani megnyilv rabszolgajo adó rabszol ejt ti u Szentí sz he rossz 31 sem ve v ig rabszolgá szolganőm m p szál elle u cselekedhe vo I fel v ell sz vo fele v n teremt e terem anyamé Rabszo eg köz házasság g ház szüle rabszolgagye kiválts elbáná részes szom munkasz rabszolg kij úgyszi áldo lak Rabszolgara halálbünt t a t jelenté testisér fej felszaba rabsz szö rabszo kiszolgált sz h rabszo el l m e rabszo sz rabso tar 25 roko me kivált 4 eszt felszab h rabsz e bocsát ké 1 rabszolgas Testame ta szüksége megszünt hűs figyelmez rabszo Kimag felfo állatvéd törvények sz nyom sz leszíj t ö szam egy er igásállat egy e bef madárfés vé kipusztí ba borj n lev bo n e anyj elv lev kecskegödö tej f t a roska áll segí sz áll természet kivetkőzte kasztr kereszt 1 Má évezr gyako apo m félreért állatvéd n szempont M törvény va í nyom ökö sz t ökr vagy Iste gon Korint allegor értelm mel é h Mindene miat mo ére íra sz re fej szánt csé részes remény csé szell vetet nek dolo munkáit arat gyümölc védel Hadi törvénye által jellemz nyú szavak para me meghag nek emberföl elérhetet é mondhat é leh kihirde teng mondhat teng tú elh kihirde teljesít k hoz szá szíve teljesí törté elbes rés szorítko Iz élet h érdeklőd kö vo e emberis e hátter vilá azon legszéle ala indu kúpsze szű k emelked h pátri leszármazott J családjá b p Józse azo i Iz nép egyete szélesed Kül elbeszélése műv mó istens belevo eseménye em vonáso ruhá csalá könnyedsé tünt mindamel men fens tépá hagyomá eml áttetsz néme elbeszél terem özö törté mí fantasztikusság po nyerseség n si elbesz egysz kalandmen c töre h vonatkoz hel világ szerkez igyek kimuta Al földön fensé teremtménye szem f vesző h pu Le szav i mindens semmiség tere mindamel id vé het szent le alapo tere sorre céltud teleológ al rend fel r h betetőz ember tere uralkodójá e bűnbeesés mes is igazságszolgált men ért szer kí elköve assz köve fé kihallgatá sor rajtakapo kezdő áthár n visszahár kígy I a mel bünt a i legfelelőseb kezd h vi kígy özönv erkö romlotts ve vi Szent jámbor m ősa féliste h já emb em gyarlóságok mely der legtökélete moral elnézésé erkö rosszallá ecse csa történ kés néptört lekicsinyí élőké ilye rendkí tudomá jelentőség etnográf kultúrtörté tekintet mél vonatkoz né világirod gyön tarto ep körülménye nyuga má dr feszül jellemecset tekinteté azo szents jell megállapí vall szemlél magasztoss mel törté esemé fö ítél tarta Bölcse szemszö rámuta em tragédiáj m ered val prob tárg tes anya szenve t elbes igazo is bünteté minős n ör háborúskod p nemz elbizakodotts i büntetése tal megmagyarázható T-teke temp f v cél n ős ala pergame k c készí tint rabbi képesíté e sz Talmu meghatáro rendsza betartás Szófe Tóra tekinté szent z va alapkö káno he fogl talmud-mid irod kö formá ecse világelőttis felsőbbr tekintél vers fű Mi R sze I T tekin teremt vilá sze Sa I emberö tart mag T mie áta nem jell h vilá szá puszt I T sz nyilv térsé Iz föl vo v n monda n ré b Mech megszen hat mag hor e elhag T. elfelejte e hag v T. őri v a b r visszavez hoz Chag Ta T mag T.- ráve mag T. f tan N termész törv ősa tarto ösztönszer egyip kivonulá Iz magu vi Jó kopors u frigylá M kérde né je kop diadalmenet felel e lád feks teljesíte mási Szentírá törvén bos t har testvére sze teljesíte megbocsá ne

1510

CÍ

SZÓ Útmut szor értel tan iro kiz Kön Pentate fog kifeje Bibl h beosztá ne kes főr al h Külsől terje szempo r o tar tekint egys Vi má beos köv rész tart szel vizsgá külső beo követ B?r Ge tört J halá S E tör folyta it törv szak t k Szövetség gyűjtem Va Levi törvé sze törvé áld törvé Bam N v törvé it megsza tört epizód pu vánd kor De Deuteron fők törvé am nagy e könyv talál it módos szöv különb az kö törvényismétl nev Tar tekint mindenek elbes törvé hitbuz paraene rés os elbe e ré tört jelle ré hagyomá amely histó szá sz hagyo k burko kör szerz M va esemén törvény m har sz szer Min halá bibliakr c Móz jelent Móz s feltevé meger körül elnev ké er Tó Mal Szentír kö m a v Kö Kir Kö Kö Bibliakr hagyom fel természe azono feltevé szerk bony áttekinthete H tar egy fo ti elbe sorr t töb elbes tö m felisme ren n váltak k Isten theok kiépü rés álta e vonatk má rés izra ős é Tól leszárm történe Mindez észrev szerkes sz c mellékág v fő hosszas időzhe Mag törvénygyűjtemény sik egymás l e megállapí gy monda amely t so válta Tanít gyermekeit bes r ház taní kiterj Ist emb vil Izra Is vona tanít ismer ere n népetimoló személyneve mely er elhomály érde k népfantá n magya sz mutat va Va v meghatá föltétl változat jele tulaj vallásgyakorl Adón helyettes eg val istensé elt term er megszemélyesí term f sem ha kív jós terem vi emb elsős megvalósí köve egyi töb ig töb sze egym ellen egy Ha Iz Ist egy elism m istens re termé er elné Levia köve szel bűv ő c érz cseleke b e érté e megjutalm ro megtor Teki e iva váltak o m szervez sejtj váltako me tuda vag t ir figye életakara nemze s egys bünteté jutalmaz kollektivi érvénye em ha negyedíz megtorl ezredízi jutalma v abs büntet önc e javít e v bűnbána vallás felfog találko önma l v k v em nemzedék bi fel sz elhatározá lé r ir kül me megtestesí hatalomgyakorl igazságossá Izra k szövetség nyel alkalma kép Anthropomorph Anthropopath h igazságszolgáltat s kemén pl. prof a i könyörület ura e ti tört he magyar tört pá e ifjú n sz ne felfog megfel sz hangn f figyelmezt szenvedés gy n pr b gyerme ha negyedíz bünt h kilát Ez pr sokszo hangozt lak aty fiá bűn lak Ez hel interpre sz ko műve szelle m m fogalma Ist megszilárdít szertartá intézmén r álla emlékezt e Ist sz kötelessé ál f gyakor eg áldoza am Ist ajá n a ál lelkiségün sze adományai tan Be dolga ház j lefe fel szertar tanítá téveszt szentsége mely vallás rendeltet mag hass függet e érzüle gép föltétl m hangsúl Ist t sz t lél szolgál h to áldo s tart Sze talál s m ma hord pu vánd i vég t áld i áld a jav ado ál sze él áld körülmet Circum tan embe tere l so utol je m k uralk állat t h l mad mind n v szempo érvényesül mind megítélé antropocent világfel e po te lehe b lehele lelk n kifej a egy f é más l h ma legalant v köze áhít Legfe i világos kifeje a má hasonlatoss terem em emberp származ emberis e jut kifejez akara fol embe testvér tere elbesz sze lánco eg lénye me so érvény ter egymásu m legalsóbb élet v szára á tere h táplá nyú növényze magvat é rend amel eg fo váltak e nemzed hely növ v hi táplá nyú állatvilá nyo megter aszt e állat a n ásványvi u h fenntart ford Izr vonatko ta ked kiválas Válas amenn tanítá ha pa szeg a nagy vol népe tünt bennet kivála bennet legk va kö megszer benne megt esk m őseit megsze érde alap visszany erény kivála előleg kiváltságo utó jutalm örök nem gondolkodá Ug han viszon Új-testamentum Em álta könyörület h ural bünt kárh ke vacogt ismer t különb Istenfogal ótestame bosz Ist sze B büntet ja szeretetgyako cél ta Pé bün intézmén Testam ta cé lemon magá nagy a őssém m Hamm feltü büntetőj m kimag törv ember bánásmó Elre botbünte i halálbünt s kiz alkalmaz börtönbünt is tört elbeszél ideig vizsg elz úgysz ismer e vall kí megszégye akas e e éj akasz h bünte józan kö k kegy mi megbocs elm kö életké zsidó foly környezetváltozá Háza tör teremté elbeszélé szelle elgond Esz fér vét ha emb at an ne ragaszko l vál ha rendelt törvény házassá egyé messz tiszta rokonvér-keve elkerü tekinte fajtalank házasság tila o erkölcstelen megfertő orsz k l tö tekint eg elb kö bennszül ideg rabsz rész szo nyu áldá Sz mélt ig szegén Ti sz sz helyze visszaé zálogvét megszégyení ad behajtá megszégyen kíméletlens Elre sz támoga s ala szeg sz hag te szegényt szomb t átenge ad behajtá szünet eszte jób m szeg hitbizomán nevezh Szomb Jó ne eg hadi Elren mindenek h lelküle Azon elren épí a s ült szüre jeg p leküzdhet fé t ostro hads békeaján te ell elfo megny adófiz szem rab né 2 ki békeaj visszautas e sz n gyerme ál zsákm ej O s gyümölcs kiv mi ost j M hadi tisztántartá intéz h zsákmá sz ember bánás paran sz ott meggyászolh a dö h végle fe ha al h elv feles sza bocsáth rabszol ad s zsarnokosk föl megta human megnyil rabszolgaj ad rabszo ej t Szent s h ross 3 se v i rabszolg szolganő szá ell cselekedh v fe el s v fel terem tere anyam Rabsz e kö házassá há szül rabszolgagy kivált elbán része szo munkas rabszol ki úgysz áld la Rabszolgar halálbün jelent testisé fe felszab rabs sz rabsz kiszolgál s rabsz e rabsz s rabs ta 2 rok m kivál esz felsza rabs bocsá k rabszolga Testam t szükség megszün hű figyelme rabsz Kima felf állatvé törvénye s nyo s leszí sza eg e igásálla eg be madárfé v kipuszt b bor le b any el le kecskegöd te rosk ál seg s ál természe kivetkőzt kaszt keresz M évez gyak ap félreér állatvé szempon törvén v nyo ök s ök vag Ist go Korin allego értel me Minden mia m ér ír s r fe szán cs része remén cs szel vete ne dol munkái ara gyümöl véde Had törvény álta jellem ny szava par m megha ne emberfö elérhete mondha le kihird ten mondha ten t el kihird teljesí ho sz szív teljes tört elbe ré szorítk I éle érdeklő k v emberi hátte vil azo legszél al ind kúpsz sz emelke pátr leszármazot családj Józs az I né egyet szélese Kü elbeszélés mű m isten belev esemény e vonás ruh csal könnyeds tün mindame me fen tép hagyom em áttets ném elbeszé tere öz tört m fantasztikussá p nyersesé s elbes egys kalandme tör vonatko he vilá szerke igye kimut A földö fens teremtmény sze vesz p L sza minden semmisé ter mindame i v he szen l alap ter sorr céltu teleoló a ren fe betető embe ter uralkodój bűnbeesé me i igazságszolgál me ér sze k elköv ass köv f kihallgat so rajtakap kezd áthá visszahá kíg me bün legfelelőse kez v kíg özön erk romlott v v Szen jámbo ős félist j em e gyarlóságo mel de legtökélet mora elnézés erk rosszall ecs cs törté ké néptör lekicsiny élők ily rendk tudom jelentősé etnográ kultúrtört tekinte mé vonatko n világiro gyö tart e körülmény nyug m d feszü jellemecse tekintet az szent jel megállap val szemlé magasztos me tört esem f íté tart Bölcs szemsz rámut e tragédiá ere va pro tár te any szenv elbe igaz i büntet minő ö háborúsko nem elbizakodott büntetés ta megmagyarázhat T-tek tem cé ő al pergam kész tin rabb képesít s Talm meghatár rendsz betartá Szóf Tór tekint szen v alapk kán h fog talmud-mi iro k form ecs világelőtti felsőbb tekinté ver f M sz teki terem vil sz S ember tar ma mi át ne jel vil sz pusz s nyil térs I fö v mond r Mec megsze ha ma ho elha T elfelejt ha T őr visszave ho Cha T ma T. ráv ma T ta termés tör ős tart ösztönsze egyi kivonul I mag v J kopor frigyl kérd n j ko diadalmene fele lá fek teljesít más Szentír törvé bo ha testvér sz teljesít megbocs n