15151.htm
CÍMSZÓ: Ügyvédek
SZÓCIKK: Ügyvédek. Az
1867-iki emancipációs törvény (l. o.) az országban lakó zsidókat minden polgári
jog gyakorlására képesíti. Ennek következtében minden más polgári foglalkozással
együtt az ügyvédi pálya is teljes mértékben megnyílt előttük, míg az előző
években többféle akadály állott útjukba. 1853-ban az igazságügy miniszter még
megtagadta zsidó jelölteknek az ügyvédi vizsgára való bocsátását, de már 3 év
multán a pesti egyetem kérdésére megállapította, hogy nincs törvény, mely a
zsidókat az ügyvédi gyakorlattól eltiltaná. 1858-ban le is telepedett Bodanszky
ügyvéd Nyitrán és Knöpfler Kassán. A királyi tábla azonban 1861. elhatározta,
hogy zsidót többé nem bocsát ügyvédi vizsgára. A pesti egyetemen abszolvált
zsidó ügyvédjelöltek erre az udvari kancelláriánál, a kir. Kúriánál és végül az
uralkodónál kerestek a tábla határozata ellen jogorvoslást. I. Ferenc József
nem semmisítette meg ugyan a táblai határozatot, de több jelöltnek királyi
privilégiumot adott az ügyvédi gyakorlat folytatására. Goldstein Simon és
Schönberger Ármin voltak az első «királyi szabadalommal» bíró ügyvédek, kik
1861. Pesten nyitottak irodát. 1862-ben Beck volt eperjesi rabbi, 1864. Mezei
Mór nyert királyi engedélyt. Rajtuk kívül még Barach Benedek, Bróde Lipót,
Friedmann Gyula, Goldstein Adolf, Holländer Henrik, Mannheimer Ignác, Pick
József, Weiser Károly és Weisz Márkus voltak királyi szabadalmat nyert
ügyvédek. Az erdélyi gubernium 1862. minden nehézség nélkül adta meg Fischer
Lajosnak az ügyvédi jogot.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 5151. címszó a lexikon =>
916. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
15151.htm
CÍMSZÓ: Ügyvédek
SZÓCIKK: Ügyvédek. Az 1867-iki emancipációs törvény l. o. az országban lakó
zsidókat minden polgári jog gyakorlására képesíti. Ennek következtében minden
más polgári foglalkozással együtt az ügyvédi pálya is teljes mértékben megnyílt
előttük, míg az előző években többféle akadály állott útjukba. 1853-ban az
igazságügy miniszter még megtagadta zsidó jelölteknek az ügyvédi vizsgára való
bocsátását, de már 3 év multán a pesti egyetem kérdésére megállapította, hogy
nincs törvény, mely a zsidókat az ügyvédi gyakorlattól eltiltaná. 1858-ban le
is telepedett Bodanszky ügyvéd Nyitrán és Knöpfler Kassán. A királyi tábla
azonban 1861. elhatározta, hogy zsidót többé nem bocsát ügyvédi vizsgára. A
pesti egyetemen abszolvált zsidó ügyvédjelöltek erre az udvari kancelláriánál,
a kir. Kúriánál és végül az uralkodónál kerestek a tábla határozata ellen
jogorvoslást. I. Ferenc József nem semmisítette meg ugyan a táblai határozatot,
de több jelöltnek királyi privilégiumot adott az ügyvédi gyakorlat
folytatására. Goldstein Simon és Schönberger Ármin voltak az első királyi
szabadalommal bíró ügyvédek, kik 1861. Pesten nyitottak irodát. 1862-ben Beck
volt eperjesi rabbi, 1864. Mezei Mór nyert királyi engedélyt. Rajtuk kívül még
Barach Benedek, Bróde Lipót, Friedmann Gyula, Goldstein Adolf, Holländer
Henrik, Mannheimer Ignác, Pick József, Weiser Károly és Weisz Márkus voltak
királyi szabadalmat nyert ügyvédek. Az erdélyi gubernium 1862. minden nehézség
nélkül adta meg Fischer Lajosnak az ügyvédi jogot.
15151.ht
CÍMSZÓ Ügyvéde
SZÓCIKK Ügyvédek A 1867-ik emancipáció törvén l o a országba lak zsidóka minde
polgár jo gyakorlásár képesíti Enne következtébe minde má polgár foglalkozássa
együt a ügyvéd pály i telje mértékbe megnyíl előttük mí a előz évekbe többfél
akadál állot útjukba 1853-ba a igazságüg miniszte mé megtagadt zsid jelöltekne
a ügyvéd vizsgár val bocsátását d má é multá pest egyete kérdésér
megállapította hog ninc törvény mel zsidóka a ügyvéd gyakorlattó eltiltaná
1858-ba l i telepedet Bodanszk ügyvé Nyitrá é Knöpfle Kassán király tábl azonba
1861 elhatározta hog zsidó több ne bocsá ügyvéd vizsgára pest egyeteme
abszolvál zsid ügyvédjelölte err a udvar kancelláriánál kir Kúriáná é végü a
uralkodóná kereste tábl határozat elle jogorvoslást I Feren Józse ne
semmisített me ugya tábla határozatot d töb jelöltne király privilégiumo adot a
ügyvéd gyakorla folytatására Goldstei Simo é Schönberge Ármi volta a els király
szabadalomma bír ügyvédek ki 1861 Peste nyitotta irodát 1862-be Bec vol eperjes
rabbi 1864 Meze Mó nyer király engedélyt Rajtu kívü mé Barac Benedek Bród Lipót
Friedman Gyula Goldstei Adolf Hollände Henrik Mannheime Ignác Pic József Weise
Károl é Weis Márku volta király szabadalma nyer ügyvédek A erdély guberniu 1862
minde nehézsé nélkü adt me Fische Lajosna a ügyvéd jogot
15151.h
CÍMSZ Ügyvéd
SZÓCIK Ügyvéde 1867-i emancipáci törvé országb la zsidók mind polgá j
gyakorlásá képesít Enn következtéb mind m polgá foglalkozáss együ ügyvé pál
telj mértékb megnyí előttü m elő évekb többfé akadá állo útjukb 1853-b igazságü
miniszt m megtagad zsi jelöltekn ügyvé vizsgá va bocsátásá m mult pes egyet
kérdésé megállapított ho nin törvén me zsidók ügyvé gyakorlatt eltiltan 1858-b
telepede Bodansz ügyv Nyitr Knöpfl Kassá királ táb azonb 186 elhatározt ho zsid
töb n bocs ügyvé vizsgár pes egyetem abszolvá zsi ügyvédjelölt er udva
kancelláriáná ki Kúrián vég uralkodón kerest táb határoza ell jogorvoslás Fere
Józs n semmisítet m ugy tábl határozato tö jelöltn királ privilégium ado ügyvé
gyakorl folytatásár Goldste Sim Schönberg Árm volt el királ szabadalomm bí
ügyvéde k 186 Pest nyitott irodá 1862-b Be vo eperje rabb 186 Mez M nye királ
engedély Rajt kív m Bara Benede Bró Lipó Friedma Gyul Goldste Adol Holländ
Henri Mannheim Igná Pi Józse Weis Káro Wei Márk volt királ szabadalm nye
ügyvéde erdél guberni 186 mind nehézs nélk ad m Fisch Lajosn ügyvé jogo
15151.
CÍMS Ügyvé
SZÓCI Ügyvéd 1867- emancipác törv ország l zsidó min polg gyakorlás képesí
En következté min polg foglalkozás egy ügyv pá tel mérték megny előtt el évek
többf akad áll útjuk 1853- igazság minisz megtaga zs jelöltek ügyv vizsg v
bocsátás mul pe egye kérdés megállapítot h ni törvé m zsidó ügyv gyakorlat
eltilta 1858- teleped Bodans ügy Nyit Knöpf Kass kirá tá azon 18 elhatároz h
zsi tö boc ügyv vizsgá pe egyete abszolv zs ügyvédjelöl e udv kancellárián k
Kúriá vé uralkodó keres tá határoz el jogorvoslá Fer Józ semmisíte ug táb
határozat t jelölt kirá privilégiu ad ügyv gyakor folytatásá Goldst Si Schönber
Ár vol e kirá szabadalom b ügyvéd 18 Pes nyitot irod 1862- B v eperj rab 18 Me
ny kirá engedél Raj kí Bar Bened Br Lip Friedm Gyu Goldst Ado Hollän Henr
Mannhei Ign P Józs Wei Kár We Már vol kirá szabadal ny ügyvéd erdé gubern 18
min nehéz nél a Fisc Lajos ügyv jog
15151
CÍM Ügyv
SZÓC Ügyvé 1867 emancipá tör orszá zsid mi pol gyakorlá képes E következt
mi pol foglalkozá eg ügy p te mérté megn előt e éve több aka ál útju 1853
igazsá minis megtag z jelölte ügy vizs bocsátá mu p egy kérdé megállapíto n
törv zsid ügy gyakorla eltilt 1858 telepe Bodan üg Nyi Knöp Kas kir t azo 1
elhatáro zs t bo ügy vizsg p egyet abszol z ügyvédjelö ud kancelláriá Kúri v
uralkod kere t határo e jogorvosl Fe Jó semmisít u tá határoza jelöl kir
privilégi a ügy gyako folytatás Golds S Schönbe Á vo kir szabadalo ügyvé 1 Pe
nyito iro 1862 eper ra 1 M n kir engedé Ra k Ba Bene B Li Fried Gy Golds Ad
Hollä Hen Mannhe Ig Józ We Ká W Má vo kir szabada n ügyvé erd guber 1 mi nehé
né Fis Lajo ügy jo
1515
CÍ Ügy
SZÓ Ügyv 186 emancip tö orsz zsi m po gyakorl képe következ m po foglalkoz
e üg t mért meg elő év töb ak á útj 185 igazs mini megta jelölt üg viz bocsát m
eg kérd megállapít tör zsi üg gyakorl eltil 185 telep Boda ü Ny Knö Ka ki az
elhatár z b üg vizs egye abszo ügyvédjel u kancellári Kúr uralko ker határ
jogorvos F J semmisí t határoz jelö ki privilég üg gyak folytatá Gold Schönb v
ki szabadal ügyv P nyit ir 186 epe r ki enged R B Ben L Frie G Gold A Holl He
Mannh I Jó W K M v ki szabad ügyv er gube m neh n Fi Laj üg j