Magyar Zsidó Lexikon: Újvidék

15161.htm

CÍMSZÓ: Újvidék

SZÓCIKK: "Újvidék (Novisad, SzHSz.) v. szab. kir. város, Bács-Bodrog vm., 50.000 lak. A helyi levéltárban lévő okmányok szerint a városi hatóság a XVII. sz. első éveiben a zsidók kérését, hogy járuljon hozzá a hitközség alapításához, több ízben visszautasította. Mindössze azt tudták elérni, hogy a halottak eltemetésére egyletet alapítottak. Egy okmány szerint a Chevra Kadisa már 1731. működött. Ez az egylet tehát megelőzte a hitközség alakulását és ez lehetett később magva a zsidó közösség kifejlődésének, A 48-as szabadságharc idején U.-et romhalmazzá lőtték. A zsidó hitközség temploma, iskolája, irattára leégett. A zsidók koldusbotra jutottak. A hitközség iratai a fent említett dokumentumokon kívül elkallódtak. Mindössze annyi állapítható meg, hogy első templomát 1829. építette. A templom befogadóképessége után ítélve, ebben az időben 100 család élhetett a községben. 1829-50-ig hiányzik minden adat, mely a hitközségre vonatkozik. 1851-ben restaurálták a templomot. A hitközségnek még nem volt autonómiája, hanem a városi hatóság felügyelete alatt állott, vezetőségét egy kiküldött városi biztos vezetése mellett választotta és gyűléseit is a városi kiküldött jelenlétében tartotta. A hozott határozatokat a városi tanács hagyta jóvá. Az 1851 nov. 25. megejtett választáson első elöljáró Roth Emanuel lett, választmányi tagok lettek: Wiegenfeld Jakab, Gruber Dávid, Böhm Simon, Schossberger Jakab, Zwiebach Jakab és Koródi Izrael; templomgondnok Kohn Simon. Ez a vezetőség restauráltatta a templomot és helyreállította az iskolát. Nitzki grófnő a hitközségnek 500 aranyat adott kölcsön a templom restaurálására. Az iskolát Königstädtler Dávid tanító vezette, kit a temesvári országos tanhatóság a 48-as szabadságharc után, 1852. helyezett vissza állásába. Később két új tanítót is alkalmaztak: Haas Illést és Farkas Izraelt. A község első rabbija a nagytudású Freier Jakab Solem volt, aki 1880. bekövetkezett haláláig töltötte be a rabbiszéket. 1876 őszén alakult meg a Nőegylet, mely ma is fennáll. Legkimagaslóbb alakja ennek az egyletnek néhai Fischer Mária, akinek arcképét a hitközség tanácstermében helyezték el. U. már a múlt évszázad vége felé a délvidék ipari és kereskedelmi gócpontjává fejlődött. Ebben az időben oly tömegesen telepedtek meg a zsidók U.-en, hogy a meglévő templom szűknek bizonyult. 1905-ben elhatározták, hogy félmillió koronás előirányzattal új templomot, iskolát és székházat építenek Baumhorn Lipót műépítész tervei szerint Az építkezés Kubinyi Károly és Ernst József hitközségi elnökök működési ideje alatt történt és Pap Ignác főrabbi 1909. nyarán avatta fel a monumentális épületet. A hitközség évi költségvetése 1.022.400 dinár, mely összegből hitéleti célokra 447,000, humanitárius, oktatási és szociális célokra pedig 230,000 dinárt fordít. 10 alapot és 18 alapítványt kezel a hitközség 395,087 dinár értékben. Lélekszáma 1050 családban 4000, akik közül 930 adófizető. A 43 képviselő közül kiválasztott 12 elöljáró vezeti á hitközség ügyeit. A mai vezetőség: Kiss Henrik főrabbi, Lustig Nándor elnök, Frank Gyula alelnök, Weltmann Lipót, Krausz Mihály, Rainer Simon, Grosz Viktor, Ofner Fülöp, Schossberger Jenő, Nagy Ferenc, Bader Miksa elöljárók; Zwiebach Adolf és Rosenblüth Samu templomgondnokok. Jegyző Klein Ármin és főkántor Mandel Lajos. A vezetőség jelenleg az aggok háza és a kultúrpalota építését készíti elő. A Chevra Kadisa tagjainak száma 450 és Rainer Simon gyáros elnök vezetése alatt áll. A hitközség kebelében működő egyesületek a következők; Zsidó Nemzeti Szövetség, elnöke Sattler Mátyás. Juda Makkabi sportegyesület, elnöke Schwartz Péter és társelnöke Mayer József, Pro Palesztina egyesület. Ivria, ifjúsági egyesület, elnöke Fischer Lajos."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 5161. címszó a lexikon => 923. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15161.htm

CÍMSZÓ: Újvidék

SZÓCIKK: Újvidék Novisad, SzHSz. v. szab. kir. város, Bács-Bodrog vm., 50.000 lak. A helyi levéltárban lévő okmányok szerint a városi hatóság a XVII. sz. első éveiben a zsidók kérését, hogy járuljon hozzá a hitközség alapításához, több ízben visszautasította. Mindössze azt tudták elérni, hogy a halottak eltemetésére egyletet alapítottak. Egy okmány szerint a Chevra Kadisa már 1731. működött. Ez az egylet tehát megelőzte a hitközség alakulását és ez lehetett később magva a zsidó közösség kifejlődésének, A 48-as szabadságharc idején U.-et romhalmazzá lőtték. A zsidó hitközség temploma, iskolája, irattára leégett. A zsidók koldusbotra jutottak. A hitközség iratai a fent említett dokumentumokon kívül elkallódtak. Mindössze annyi állapítható meg, hogy első templomát 1829. építette. A templom befogadóképessége után ítélve, ebben az időben 100 család élhetett a községben. 1829-50-ig hiányzik minden adat, mely a hitközségre vonatkozik. 1851-ben restaurálták a templomot. A hitközségnek még nem volt autonómiája, hanem a városi hatóság felügyelete alatt állott, vezetőségét egy kiküldött városi biztos vezetése mellett választotta és gyűléseit is a városi kiküldött jelenlétében tartotta. A hozott határozatokat a városi tanács hagyta jóvá. Az 1851 nov. 25. megejtett választáson első elöljáró Roth Emanuel lett, választmányi tagok lettek: Wiegenfeld Jakab, Gruber Dávid, Böhm Simon, Schossberger Jakab, Zwiebach Jakab és Koródi Izrael; templomgondnok Kohn Simon. Ez a vezetőség restauráltatta a templomot és helyreállította az iskolát. Nitzki grófnő a hitközségnek 500 aranyat adott kölcsön a templom restaurálására. Az iskolát Königstädtler Dávid tanító vezette, kit a temesvári országos tanhatóság a 48-as szabadságharc után, 1852. helyezett vissza állásába. Később két új tanítót is alkalmaztak: Haas Illést és Farkas Izraelt. A község első rabbija a nagytudású Freier Jakab Solem volt, aki 1880. bekövetkezett haláláig töltötte be a rabbiszéket. 1876 őszén alakult meg a Nőegylet, mely ma is fennáll. Legkimagaslóbb alakja ennek az egyletnek néhai Fischer Mária, akinek arcképét a hitközség tanácstermében helyezték el. U. már a múlt évszázad vége felé a délvidék ipari és kereskedelmi gócpontjává fejlődött. Ebben az időben oly tömegesen telepedtek meg a zsidók U.-en, hogy a meglévő templom szűknek bizonyult. 1905-ben elhatározták, hogy félmillió koronás előirányzattal új templomot, iskolát és székházat építenek Baumhorn Lipót műépítész tervei szerint Az építkezés Kubinyi Károly és Ernst József hitközségi elnökök működési ideje alatt történt és Pap Ignác főrabbi 1909. nyarán avatta fel a monumentális épületet. A hitközség évi költségvetése 1.022.400 dinár, mely összegből hitéleti célokra 447,000, humanitárius, oktatási és szociális célokra pedig 230,000 dinárt fordít. 10 alapot és 18 alapítványt kezel a hitközség 395,087 dinár értékben. Lélekszáma 1050 családban 4000, akik közül 930 adófizető. A 43 képviselő közül kiválasztott 12 elöljáró vezeti á hitközség ügyeit. A mai vezetőség: Kiss Henrik főrabbi, Lustig Nándor elnök, Frank Gyula alelnök, Weltmann Lipót, Krausz Mihály, Rainer Simon, Grosz Viktor, Ofner Fülöp, Schossberger Jenő, Nagy Ferenc, Bader Miksa elöljárók; Zwiebach Adolf és Rosenblüth Samu templomgondnokok. Jegyző Klein Ármin és főkántor Mandel Lajos. A vezetőség jelenleg az aggok háza és a kultúrpalota építését készíti elő. A Chevra Kadisa tagjainak száma 450 és Rainer Simon gyáros elnök vezetése alatt áll. A hitközség kebelében működő egyesületek a következők; Zsidó Nemzeti Szövetség, elnöke Sattler Mátyás. Juda Makkabi sportegyesület, elnöke Schwartz Péter és társelnöke Mayer József, Pro Palesztina egyesület. Ivria, ifjúsági egyesület, elnöke Fischer Lajos.

15161.ht

CÍMSZÓ Újvidé

SZÓCIKK Újvidé Novisad SzHSz v szab kir város Bács-Bodro vm. 50.00 lak hely levéltárba lév okmányo szerin város hatósá XVII sz els éveibe zsidó kérését hog járuljo hozz hitközsé alapításához töb ízbe visszautasította Mindössz az tudtá elérni hog halotta eltemetésér egylete alapítottak Eg okmán szerin Chevr Kadis má 1731 működött E a egyle tehá megelőzt hitközsé alakulásá é e lehetet későb magv zsid közössé kifejlődésének 48-a szabadsághar idejé U.-e romhalmazz lőtték zsid hitközsé temploma iskolája irattár leégett zsidó koldusbotr jutottak hitközsé irata fen említet dokumentumoko kívü elkallódtak Mindössz anny állapíthat meg hog els templomá 1829 építette templo befogadóképesség utá ítélve ebbe a időbe 10 csalá élhetet községben 1829-50-i hiányzi minde adat mel hitközségr vonatkozik 1851-be restauráltá templomot hitközségne mé ne vol autonómiája hane város hatósá felügyelet alat állott vezetőségé eg kiküldöt város bizto vezetés mellet választott é gyűlései i város kiküldöt jelenlétébe tartotta hozot határozatoka város tanác hagyt jóvá A 185 nov 25 megejtet választáso els elöljár Rot Emanue lett választmány tago lettek Wiegenfel Jakab Grube Dávid Böh Simon Schossberge Jakab Zwiebac Jaka é Koród Izrael templomgondno Koh Simon E vezetősé restauráltatt templomo é helyreállított a iskolát Nitzk grófn hitközségne 50 aranya adot kölcsö templo restaurálására A iskolá Königstädtle Dávi tanít vezette ki temesvár országo tanhatósá 48-a szabadsághar után 1852 helyezet vissz állásába Későb ké ú tanító i alkalmaztak Haa Illés é Farka Izraelt közsé els rabbij nagytudás Freie Jaka Sole volt ak 1880 bekövetkezet halálái töltött b rabbiszéket 187 őszé alakul me Nőegylet mel m i fennáll Legkimagaslób alakj enne a egyletne néha Fische Mária akine arcképé hitközsé tanácstermébe helyezté el U má múl évszáza vég fel délvidé ipar é kereskedelm gócpontjáv fejlődött Ebbe a időbe ol tömegese telepedte me zsidó U.-en hog meglév templo szűkne bizonyult 1905-be elhatározták hog félmilli koroná előirányzatta ú templomot iskolá é székháza építene Baumhor Lipó műépítés terve szerin A építkezé Kubiny Károl é Erns Józse hitközség elnökö működés idej alat történ é Pa Igná főrabb 1909 nyará avatt fe monumentáli épületet hitközsé év költségvetés 1.022.40 dinár mel összegbő hitélet célokr 447,000 humanitárius oktatás é szociáli célokr pedi 230,00 dinár fordít 1 alapo é 1 alapítvány keze hitközsé 395,08 diná értékben Lélekszám 105 családba 4000 aki közü 93 adófizető 4 képvisel közü kiválasztot 1 elöljár vezet hitközsé ügyeit ma vezetőség Kis Henri főrabbi Lusti Nándo elnök Fran Gyul alelnök Weltman Lipót Kraus Mihály Raine Simon Gros Viktor Ofne Fülöp Schossberge Jenő Nag Ferenc Bade Miks elöljárók Zwiebac Adol é Rosenblüt Sam templomgondnokok Jegyz Klei Ármi é főkánto Mande Lajos vezetősé jelenle a aggo ház é kultúrpalot építésé készít elő Chevr Kadis tagjaina szám 45 é Raine Simo gyáro elnö vezetés alat áll hitközsé kebelébe működ egyesülete következők Zsid Nemzet Szövetség elnök Sattle Mátyás Jud Makkab sportegyesület elnök Schwart Péte é társelnök Maye József Pr Palesztin egyesület Ivria ifjúság egyesület elnök Fische Lajos

15161.h

CÍMSZ Újvid

SZÓCIK Újvid Novisa SzHS sza ki váro Bács-Bodr vm 50.0 la hel levéltárb lé okmány szeri váro hatós XVI s el éveib zsid kérésé ho járulj hoz hitközs alapításáho tö ízb visszautasított Mindöss a tudt elérn ho halott eltemetésé egylet alapította E okmá szeri Chev Kadi m 173 működöt egyl teh megelőz hitközs alakulás lehete késő mag zsi közöss kifejlődéséne 48- szabadságha idej U.- romhalmaz lőtté zsi hitközs templom iskoláj irattá leéget zsid koldusbot jutotta hitközs irat fe említe dokumentumok kív elkallódta Mindöss ann állapítha me ho el templom 182 épített templ befogadóképessé ut ítélv ebb időb 1 csal élhete községbe 1829-50- hiányz mind ada me hitközség vonatkozi 1851-b restaurált templomo hitközségn m n vo autonómiáj han váro hatós felügyele ala állot vezetőség e kiküldö váro bizt vezeté melle választot gyűlése váro kiküldö jelenlétéb tartott hozo határozatok váro taná hagy jóv 18 no 2 megejte választás el elöljá Ro Emanu let választmán tag lette Wiegenfe Jaka Grub Dávi Bö Simo Schossberg Jaka Zwieba Jak Koró Izrae templomgondn Ko Simo vezetős restauráltat templom helyreállítot iskolá Nitz gróf hitközségn 5 arany ado kölcs templ restaurálásár iskol Königstädtl Dáv taní vezett k temesvá ország tanhatós 48- szabadságha utá 185 helyeze viss állásáb Késő k tanít alkalmazta Ha Illé Fark Izrael közs el rabbi nagytudá Frei Jak Sol vol a 188 bekövetkeze halálá töltöt rabbiszéke 18 ősz alaku m Nőegyle me fennál Legkimagasló alak enn egyletn néh Fisch Mári akin arckép hitközs tanácsterméb helyezt e m mú évszáz vé fe délvid ipa kereskedel gócpontjá fejlődöt Ebb időb o tömeges telepedt m zsid U.-e ho meglé templ szűkn bizonyul 1905-b elhatároztá ho félmill koron előirányzatt templomo iskol székház építen Baumho Lip műépíté terv szeri építkez Kubin Káro Ern Józs hitközsé elnök működé ide ala törté P Ign főrab 190 nyar avat f monumentál épülete hitközs é költségveté 1.022.4 diná me összegb hitéle célok 447,00 humanitáriu oktatá szociál célok ped 230,0 diná fordí alap alapítván kez hitközs 395,0 din értékbe Lélekszá 10 családb 400 ak köz 9 adófizet képvise köz kiválaszto elöljá veze hitközs ügyei m vezetősé Ki Henr főrabb Lust Nánd elnö Fra Gyu alelnö Weltma Lipó Krau Mihál Rain Simo Gro Vikto Ofn Fülö Schossberg Jen Na Feren Bad Mik elöljáró Zwieba Ado Rosenblü Sa templomgondnoko Jegy Kle Árm főkánt Mand Lajo vezetős jelenl agg há kultúrpalo építés készí el Chev Kadi tagjain szá 4 Rain Sim gyár eln vezeté ala ál hitközs kebeléb műkö egyesület következő Zsi Nemze Szövetsé elnö Sattl Mátyá Ju Makka sportegyesüle elnö Schwar Pét társelnö May Józse P Paleszti egyesüle Ivri ifjúsá egyesüle elnö Fisch Lajo

15161.

CÍMS Újvi

SZÓCI Újvi Novis SzH sz k vár Bács-Bod v 50. l he levéltár l okmán szer vár ható XV e évei zsi kérés h járul ho hitköz alapításáh t íz visszautasítot Mindös tud elér h halot eltemetés egyle alapított okm szer Che Kad 17 működö egy te megelő hitköz alakulá lehet kés ma zs közös kifejlődésén 48 szabadságh ide U. romhalma lőtt zs hitköz templo iskolá iratt leége zsi koldusbo jutott hitköz ira f említ dokumentumo kí elkallódt Mindös an állapíth m h e templo 18 építet temp befogadóképess u ítél eb idő csa élhet községb 1829-50 hiány min ad m hitközsé vonatkoz 1851- restaurál templom hitközség v autonómiá ha vár ható felügyel al állo vezetősé kiküld vár biz vezet mell választo gyűlés vár kiküld jelenlété tartot hoz határozato vár tan hag jó 1 n megejt választá e elölj R Eman le választmá ta lett Wiegenf Jak Gru Dáv B Sim Schossber Jak Zwieb Ja Kor Izra templomgond K Sim vezető restaurálta templo helyreállíto iskol Nit gró hitközség aran ad kölc temp restaurálásá isko Königstädt Dá tan vezet temesv orszá tanható 48 szabadságh ut 18 helyez vis állásá Kés taní alkalmazt H Ill Far Izrae köz e rabb nagytud Fre Ja So vo 18 bekövetkez halál töltö rabbiszék 1 ős alak Nőegyl m fenná Legkimagasl ala en egylet né Fisc Már aki arcké hitköz tanácstermé helyez m évszá v f délvi ip kereskede gócpontj fejlődö Eb idő tömege teleped zsi U.- h megl temp szűk bizonyu 1905- elhatározt h félmil koro előirányzat templom isko székhá építe Baumh Li műépít ter szer építke Kubi Kár Er Józ hitközs elnö működ id al tört Ig főra 19 nya ava monumentá épület hitköz költségvet 1.022. din m összeg hitél célo 447,0 humanitári oktat szociá célo pe 230, din ford ala alapítvá ke hitköz 395, di értékb Léleksz 1 család 40 a kö adófize képvis kö kiválaszt elölj vez hitköz ügye vezetős K Hen főrab Lus Nán eln Fr Gy aleln Weltm Lip Kra Mihá Rai Sim Gr Vikt Of Fül Schossber Je N Fere Ba Mi elöljár Zwieb Ad Rosenbl S templomgondnok Jeg Kl Ár főkán Man Laj vezető jelen ag h kultúrpal építé kész e Che Kad tagjai sz Rai Si gyá el vezet al á hitköz kebelé műk egyesüle következ Zs Nemz Szövets eln Satt Máty J Makk sportegyesül eln Schwa Pé társeln Ma Józs Paleszt egyesül Ivr ifjús egyesül eln Fisc Laj

15161

CÍM Újv

SZÓC Újv Novi Sz s vá Bács-Bo 50 h levéltá okmá sze vá hat X éve zs kéré járu h hitkö alapításá í visszautasíto Mindö tu elé halo eltemeté egyl alapítot ok sze Ch Ka 1 működ eg t megel hitkö alakul lehe ké m z közö kifejlődésé 4 szabadság id U romhalm lőt z hitkö templ iskol irat leég zs koldusb jutot hitkö ir emlí dokumentum k elkallód Mindö a állapít templ 1 építe tem befogadóképes íté e id cs élhe község 1829-5 hián mi a hitközs vonatko 1851 restaurá templo hitközsé autonómi h vá hat felügye a áll vezetős kikül vá bi veze mel választ gyűlé vá kikül jelenlét tarto ho határozat vá ta ha j megej választ elöl Ema l választm t let Wiegen Ja Gr Dá Si Schossbe Ja Zwie J Ko Izr templomgon Si vezet restaurált templ helyreállít isko Ni gr hitközsé ara a köl tem restaurálás isk Königstäd D ta veze temes orsz tanhat 4 szabadság u 1 helye vi állás Ké tan alkalmaz Il Fa Izra kö rab nagytu Fr J S v 1 bekövetke halá tölt rabbiszé ő ala Nőegy fenn Legkimagas al e egyle n Fis Má ak arck hitkö tanácsterm helye évsz délv i keresked gócpont fejlőd E id tömeg telepe zs U. meg tem szű bizony 1905 elhatároz félmi kor előirányza templo isk székh épít Baum L műépí te sze építk Kub Ká E Jó hitköz eln műkö i a tör I főr 1 ny av monument épüle hitkö költségve 1.022 di össze hité cél 447, humanitár okta szoci cél p 230 di for al alapítv k hitkö 395 d érték Léleks csalá 4 k adófiz képvi k kiválasz elöl ve hitkö ügy vezető He főra Lu Ná el F G alel Welt Li Kr Mih Ra Si G Vik O Fü Schossbe J Fer B M elöljá Zwie A Rosenb templomgondno Je K Á főká Ma La vezet jele a kultúrpa épít kés Ch Ka tagja s Ra S gy e veze a hitkö kebel mű egyesül követke Z Nem Szövet el Sat Mát Mak sportegyesü el Schw P társel M Józ Palesz egyesü Iv ifjú egyesü el Fis La

1516

CÍ Új

SZÓ Új Nov S v Bács-B 5 levélt okm sz v ha év z kér jár hitk alapítás visszautasít Mind t el hal eltemet egy alapíto o sz C K műkö e mege hitk alaku leh k köz kifejlődés szabadsá i romhal lő hitk temp isko ira leé z koldus juto hitk i eml dokumentu elkalló Mind állapí temp épít te befogadóképe ít i c élh közsé 1829- hiá m hitköz vonatk 185 restaur templ hitközs autonóm v ha felügy ál vezető kikü v b vez me válasz gyűl v kikü jelenlé tart h határoza v t h mege válasz elö Em választ le Wiege J G D S Schossb J Zwi K Iz templomgo S veze restaurál temp helyreállí isk N g hitközs ar kö te restaurálá is Königstä t vez teme ors tanha szabadsá hely v állá K ta alkalma I F Izr k ra nagyt F bekövetk hal töl rabbisz al Nőeg fen Legkimaga a egyl Fi M a arc hitk tanácster hely évs dél kereske gócpon fejlő i töme telep z U me te sz bizon 190 elhatáro félm ko előirányz templ is szék épí Bau műép t sz épít Ku K J hitkö el műk tö fő n a monumen épül hitk költségv 1.02 d össz hit cé 447 humanitá okt szoc cé 23 d fo a alapít hitk 39 érté Lélek csal adófi képv kiválas elö v hitk üg vezet H főr L N e ale Wel L K Mi R S Vi F Schossb Fe elölj Zwi Rosen templomgondn J fők M L veze jel kultúrp épí ké C K tagj R g vez hitk kebe m egyesü követk Ne Szöve e Sa Má Ma sportegyes e Sch társe Jó Pales egyes I ifj egyes e Fi L