15181.htm
CÍMSZÓ: Ungvár
SZÓCIKK: "Ungvár
(Uzhorod Cs.-Szl.) v. törv. hat. joggal felruházott város, Ung vm. 20.213 lak.,
ebből 5305 a zsidó. Az U.-i (orthodox) hitközség körülbelül 200 éves. A rendelkezésre
álló adatokból nem lehet megállapítani teljes pontosan, hogy mikor alakult meg.
Az bizonyos, hogy 1778 előtt, vagy legalább is ebben az évben, mert u. a.
létesítette a hitközség a Chevra Kadisát, amit egy a hitközség levéltárában
őrzött héber nyelvű okirat tanúsít. A hitközség alapítói és első elöljárói Léb
Weinberger, Pollacsek Heimann, Reismann Lie és Meisels József voltak, akikről
azonban közelebbi adataink nincsenek. A hitközség gyors tempóban fejlődött -
még pedig szigorúan hagyományos irányban - tagjainak száma egyre növekedett,
úgyhogy ma U. Ruszinszkónak egyik legnagyobb hitközsége. Abban, hogy a nagy
múltú hitközség vallásos élete mindig a tradíciók által megszabott keretek
között mozgott, kétségtelenül nagy része van a rabbiknak, akik munkásságukkal
valamennyien a vallásos élet elmélyítésére törekedtek. Fennállása óta a
hitközség élén tíz nagyhírű, tudós főrabbi állott. Első rabbi Reismann Léba
volt, aki mintegy 180 évvel ezelőtt halt meg U.-on. Utódai időrendben Richtzeit
Gedalja. Fried Juda (megh. 1812), Weinreb Mordisch, Heller Hersch (megh. 1835.
Óbudán), Eisenstädter Mayer (1835-1852), Eisenstädter Menachem (1852-1869),
Mannheimer Hermann (1870-1886), Lőw Lázár a talmudtudásáról és jámborságáról
messze földön híres főrabbi (1887-1918) és Grünwald Lipót, aki 1921-től 1928.
bekövetkezett haláláig működött. Egyelőre - minden bizonnyal rövid ideig - a
rabbiszék betöltetlen. A hitközségnek több temploma van. A Poal Cedek egyesület
alapítványtemploma 1855. épült. A Klausz egyesület 1908. létesített templomot.
A díszes nagy templomot 1904. avatták fel. A neológok temploma pedig 1868.
épült. A vallásos nevelés céljait szolgálja a jesiva, mely Grünwald főrabbi
elhalálozása miatt ideiglenesen szünetel, továbbá a Talmud Tóra, melyet
Eisenstädter főrabbi alapított, s állandóan 240 növendék látogat. A hitközség
évi 60,000 ?K-t fordít a Talmud Tóra fenntartására. A hitközségnek van még
elemi népiskolája is, mely 8 tanerős. A hitközség intézményei: a Zsidó-kórház,
mely 1807. létesült s azóta modern, nagyszabású intézménnyé fejlődött és a
népkonyha, mely sok szegény ember ellátásáról gondoskodik. A hitközség magasabb
pozíciót betöltő tagjai; Kornstein János városi kapitány és Rein Artúr
főtörzsorvos. A hitközség nevesebb szülöttei: Pásztor Árpád író (l. o.), Vedres
Márk szobrász (l. o.), Louis Felbermann, Londonban élő író és Weinmann Fülöp
budapesti közjegyző. A hitközség évi 960,000 ?K-s költségvetéssel dolgozik s
140,000 ?K-t költ szociális és filantropikus célokra. Több nagyobb alapítványt
is kezel a hitközség, melyeket tagja: létesítettek különböző, főleg jótékony
célokra. A hitközség múltjával Horovitz Mór tanító A zsidó hitközség története
c. 1912. megjelent munkája foglalkozik; legközelebb pedig egy a Chevra Kadisa
történetét feldolgozó munka kerül kiadás alá, melynek Reismann Emmanuel
szentegyleti titkár a szerzője. A hitközség anyakönyvi területéhez az U.-i
szolgabírói kerület községei tartoznak. Lélekszáma 8000, a családok száma 2000,
adót 800-an fizetnek. Foglalkozás szerint: 50 nagykereskedő, 60 gazdálkodó, 10
katona 400 kereskedő, 40 ügyvéd, 20 köztisztviselő, 20 orvos, számos
magántisztviselő, iparos, mérnök és magánzó. Közadakozásból mintegy 200-an
élnek. A hitközségnek a világháborúban részt vett tagjai közül 14 esett el. A
hitközség mai vezetősége: Mermelstein Vilmos elnök, Deutsch Jenő és Braun Mór
alelnökök, Groszmann Hermann, Herskovits Bernát gondnokok, Blum Fülöp
pénztárnok, Schneck Jenő ellenőr, Öszterreicher Mayer, Bródy Mór és Hey Mayer
alrabbik, Rosenberg József a Chevra Kadisa elnöke, Gelb Mór főgondnoka,
Reismann Emánuel titkára és Fischgrund Sándor anyakönyvvezető. Az U.-i
kongresszusi hitközség 1868 végén alakult meg; már jóval a megalakulás előtt
két pártra szakadt a hitközség. A konzervatívokkal szemben álló reformpártnak Weinmann
Lipót volt a vezére. A két párt közötti ellentétet a kongresszus szította s
ezek az ellentétek az új hitközség megalakulása után is tovább tartottak. Az új
hitközség Klein Mór személyében választotta meg első rabbiját, templomot
épített és metszőt is választott. Az anyahitközség rabbija «iszurt»-t adott ki
az új hitközség temploma, rabbija és metszője ellen. Az új hitközség, melyet a
folytonos harcok is gyöngítettek, nem sokáig bírta az adminisztrációs terheket
a csakhamar fizetésképtelen lett. A templomot elárverezték s az Weinberger
Albert az orthodox hitközség elnökének tulajdonába ment át. Az ő halála után a
templom új tulajdonosai Virányi Sándor és Kardos Emil ismét visszaadták a
templomot a hitközségnek, mely az istentiszteleteket egy ideig a mai magyar
kaszinó könyvtári helyiségeiben tartotta meg. Klein Mór 1875. Pápára távozott,
utóda a rabbiszékben Friedlieber Ignác, majd Deutsch Márton lett, akinek
távozása óta a rabbiállás betöltetlen. A rabbit időnként vendéghitszónokok
helyettesítik, a hitközség hanyatlása következtében gyakran felmerül az újból
való egyesülés gondolata is, de eredménytelenül. 1906-ban a hitközség elvetette
a «kongresszusi» elnevezést és status quo ante alapra helyezkedett. A hitközség
történetével Horovitz Mór foglalkozott behatóan a következő munkákban : Az
ungvári zsidó adatok : Ungvári zsidó családi naptár és Az ungvári zsidóiskola
története. A hithitközség 20,000 ?K-s évi költségvetéssel dolgozik, melynek egy
részét szociális és filantropikus célokra fordítja. A hitközség lélekszáma kb.
500, az adófizető tagok száma 110, akiknek legnagyobb része kereskedő, orvos,
ügyvéd stb. Külön Chevra Kadisája nincs a hitközségnek, de létesített egy
Szeretet nőegyletet, mely Bródy Béláné elnöklete alatt áll. A hitközség mai
vezetősége : Hámos Lipót elnök, Vas Ignác alelnök, Scheiber Adolf pénztáros,
Scheiber Imre titkár, Róth Sándor gondnok és húsz tagú választmány."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 5181. címszó a lexikon =>
925. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
15181.htm
CÍMSZÓ: Ungvár
SZÓCIKK: Ungvár Uzhorod Cs.-Szl. v. törv. hat. joggal felruházott város,
Ung vm. 20.213 lak., ebből 5305 a zsidó. Az U.-i orthodox hitközség körülbelül
200 éves. A rendelkezésre álló adatokból nem lehet megállapítani teljes
pontosan, hogy mikor alakult meg. Az bizonyos, hogy 1778 előtt, vagy legalább
is ebben az évben, mert u. a. létesítette a hitközség a Chevra Kadisát, amit
egy a hitközség levéltárában őrzött héber nyelvű okirat tanúsít. A hitközség
alapítói és első elöljárói Léb Weinberger, Pollacsek Heimann, Reismann Lie és
Meisels József voltak, akikről azonban közelebbi adataink nincsenek. A
hitközség gyors tempóban fejlődött - még pedig szigorúan hagyományos irányban -
tagjainak száma egyre növekedett, úgyhogy ma U. Ruszinszkónak egyik legnagyobb hitközsége.
Abban, hogy a nagy múltú hitközség vallásos élete mindig a tradíciók által
megszabott keretek között mozgott, kétségtelenül nagy része van a rabbiknak,
akik munkásságukkal valamennyien a vallásos élet elmélyítésére törekedtek.
Fennállása óta a hitközség élén tíz nagyhírű, tudós főrabbi állott. Első rabbi
Reismann Léba volt, aki mintegy 180 évvel ezelőtt halt meg U.-on. Utódai
időrendben Richtzeit Gedalja. Fried Juda megh. 1812 , Weinreb Mordisch, Heller
Hersch megh. 1835. Óbudán , Eisenstädter Mayer 1835-1852 , Eisenstädter
Menachem 1852-1869 , Mannheimer Hermann 1870-1886 , Lőw Lázár a talmudtudásáról
és jámborságáról messze földön híres főrabbi 1887-1918 és Grünwald Lipót, aki
1921-től 1928. bekövetkezett haláláig működött. Egyelőre - minden bizonnyal
rövid ideig - a rabbiszék betöltetlen. A hitközségnek több temploma van. A Poal
Cedek egyesület alapítványtemploma 1855. épült. A Klausz egyesület 1908.
létesített templomot. A díszes nagy templomot 1904. avatták fel. A neológok
temploma pedig 1868. épült. A vallásos nevelés céljait szolgálja a jesiva, mely
Grünwald főrabbi elhalálozása miatt ideiglenesen szünetel, továbbá a Talmud
Tóra, melyet Eisenstädter főrabbi alapított, s állandóan 240 növendék látogat.
A hitközség évi 60,000 ?K-t fordít a Talmud Tóra fenntartására. A hitközségnek
van még elemi népiskolája is, mely 8 tanerős. A hitközség intézményei: a
Zsidó-kórház, mely 1807. létesült s azóta modern, nagyszabású intézménnyé
fejlődött és a népkonyha, mely sok szegény ember ellátásáról gondoskodik. A
hitközség magasabb pozíciót betöltő tagjai; Kornstein János városi kapitány és
Rein Artúr főtörzsorvos. A hitközség nevesebb szülöttei: Pásztor Árpád író l.
o. , Vedres Márk szobrász l. o. , Louis Felbermann, Londonban élő író és
Weinmann Fülöp budapesti közjegyző. A hitközség évi 960,000 ?K-s
költségvetéssel dolgozik s 140,000 ?K-t költ szociális és filantropikus
célokra. Több nagyobb alapítványt is kezel a hitközség, melyeket tagja:
létesítettek különböző, főleg jótékony célokra. A hitközség múltjával Horovitz
Mór tanító A zsidó hitközség története c. 1912. megjelent munkája foglalkozik;
legközelebb pedig egy a Chevra Kadisa történetét feldolgozó munka kerül kiadás
alá, melynek Reismann Emmanuel szentegyleti titkár a szerzője. A hitközség
anyakönyvi területéhez az U.-i szolgabírói kerület községei tartoznak.
Lélekszáma 8000, a családok száma 2000, adót 800-an fizetnek. Foglalkozás
szerint: 50 nagykereskedő, 60 gazdálkodó, 10 katona 400 kereskedő, 40 ügyvéd,
20 köztisztviselő, 20 orvos, számos magántisztviselő, iparos, mérnök és
magánzó. Közadakozásból mintegy 200-an élnek. A hitközségnek a világháborúban
részt vett tagjai közül 14 esett el. A hitközség mai vezetősége: Mermelstein
Vilmos elnök, Deutsch Jenő és Braun Mór alelnökök, Groszmann Hermann, Herskovits
Bernát gondnokok, Blum Fülöp pénztárnok, Schneck Jenő ellenőr, Öszterreicher
Mayer, Bródy Mór és Hey Mayer alrabbik, Rosenberg József a Chevra Kadisa
elnöke, Gelb Mór főgondnoka, Reismann Emánuel titkára és Fischgrund Sándor
anyakönyvvezető. Az U.-i kongresszusi hitközség 1868 végén alakult meg; már
jóval a megalakulás előtt két pártra szakadt a hitközség. A konzervatívokkal
szemben álló reformpártnak Weinmann Lipót volt a vezére. A két párt közötti
ellentétet a kongresszus szította s ezek az ellentétek az új hitközség
megalakulása után is tovább tartottak. Az új hitközség Klein Mór személyében
választotta meg első rabbiját, templomot épített és metszőt is választott. Az
anyahitközség rabbija iszurt -t adott ki az új hitközség temploma, rabbija és
metszője ellen. Az új hitközség, melyet a folytonos harcok is gyöngítettek, nem
sokáig bírta az adminisztrációs terheket a csakhamar fizetésképtelen lett. A
templomot elárverezték s az Weinberger Albert az orthodox hitközség elnökének
tulajdonába ment át. Az ő halála után a templom új tulajdonosai Virányi Sándor
és Kardos Emil ismét visszaadták a templomot a hitközségnek, mely az
istentiszteleteket egy ideig a mai magyar kaszinó könyvtári helyiségeiben
tartotta meg. Klein Mór 1875. Pápára távozott, utóda a rabbiszékben Friedlieber
Ignác, majd Deutsch Márton lett, akinek távozása óta a rabbiállás betöltetlen.
A rabbit időnként vendéghitszónokok helyettesítik, a hitközség hanyatlása
következtében gyakran felmerül az újból való egyesülés gondolata is, de
eredménytelenül. 1906-ban a hitközség elvetette a kongresszusi elnevezést és
status quo ante alapra helyezkedett. A hitközség történetével Horovitz Mór
foglalkozott behatóan a következő munkákban : Az ungvári zsidó adatok : Ungvári
zsidó családi naptár és Az ungvári zsidóiskola története. A hithitközség 20,000
?K-s évi költségvetéssel dolgozik, melynek egy részét szociális és
filantropikus célokra fordítja. A hitközség lélekszáma kb. 500, az adófizető
tagok száma 110, akiknek legnagyobb része kereskedő, orvos, ügyvéd stb. Külön
Chevra Kadisája nincs a hitközségnek, de létesített egy Szeretet nőegyletet,
mely Bródy Béláné elnöklete alatt áll. A hitközség mai vezetősége : Hámos Lipót
elnök, Vas Ignác alelnök, Scheiber Adolf pénztáros, Scheiber Imre titkár, Róth
Sándor gondnok és húsz tagú választmány.
15181.ht
CÍMSZÓ Ungvá
SZÓCIKK Ungvá Uzhoro Cs.-Szl v törv hat jogga felruházot város Un vm 20.21
lak. ebbő 530 zsidó A U.- orthodo hitközsé körülbelü 20 éves rendelkezésr áll
adatokbó ne lehe megállapítan telje pontosan hog miko alakul meg A bizonyos hog
177 előtt vag legaláb i ebbe a évben mer u a létesített hitközsé Chevr Kadisát
ami eg hitközsé levéltárába őrzöt hébe nyelv okira tanúsít hitközsé alapító é
els elöljáró Lé Weinberger Pollacse Heimann Reisman Li é Meisel Józse voltak
akikrő azonba közelebb adatain nincsenek hitközsé gyor tempóba fejlődöt mé pedi
szigorúa hagyományo irányba tagjaina szám egyr növekedett úgyhog m U
Ruszinszkóna egyi legnagyob hitközsége Abban hog nag múlt hitközsé valláso élet
mindi tradíció álta megszabot kerete közöt mozgott kétségtelenü nag rész va
rabbiknak aki munkásságukka valamennyie valláso éle elmélyítésér törekedtek
Fennállás ót hitközsé élé tí nagyhírű tudó főrabb állott Els rabb Reisman Léb
volt ak minteg 18 évve ezelőt hal me U.-on Utóda időrendbe Richtzei Gedalja
Frie Jud megh 181 Weinre Mordisch Helle Hersc megh 1835 Óbudá Eisenstädte Maye
1835-185 Eisenstädte Menache 1852-186 Mannheime Herman 1870-188 Lő Lázá
talmudtudásáró é jámborságáró messz földö híre főrabb 1887-191 é Grünwal Lipót
ak 1921-tő 1928 bekövetkezet halálái működött Egyelőr minde bizonnya rövi idei
rabbiszé betöltetlen hitközségne töb templom van Poa Cede egyesüle
alapítványtemplom 1855 épült Klaus egyesüle 1908 létesítet templomot dísze nag
templomo 1904 avattá fel neológo templom pedi 1868 épült valláso nevelé céljai
szolgálj jesiva mel Grünwal főrabb elhalálozás miat ideiglenese szünetel tovább
Talmu Tóra melye Eisenstädte főrabb alapított állandóa 24 növendé látogat
hitközsé év 60,00 ?K- fordí Talmu Tór fenntartására hitközségne va mé elem
népiskoláj is mel tanerős hitközsé intézményei Zsidó-kórház mel 1807 létesül
azót modern nagyszabás intézménny fejlődöt é népkonyha mel so szegén embe
ellátásáró gondoskodik hitközsé magasab pozíció betölt tagjai Kornstei Jáno
város kapitán é Rei Artú főtörzsorvos hitközsé neveseb szülöttei Pászto Árpá ír
l o Vedre Már szobrás l o Loui Felbermann Londonba él ír é Weinman Fülö
budapest közjegyző hitközsé év 960,00 ?K- költségvetésse dolgozi 140,00 ?K- köl
szociáli é filantropiku célokra Töb nagyob alapítvány i keze hitközség melyeke
tagja létesítette különböző főle jótékon célokra hitközsé múltjáva Horovit Mó
tanít zsid hitközsé történet c 1912 megjelen munkáj foglalkozik legközeleb pedi
eg Chevr Kadis történeté feldolgoz munk kerü kiadá alá melyne Reisman Emmanue
szentegylet titká szerzője hitközsé anyakönyv területéhe a U.- szolgabíró
kerüle községe tartoznak Lélekszám 8000 családo szám 2000 adó 800-a fizetnek
Foglalkozá szerint 5 nagykereskedő 6 gazdálkodó 1 katon 40 kereskedő 4 ügyvéd 2
köztisztviselő 2 orvos számo magántisztviselő iparos mérnö é magánzó
Közadakozásbó minteg 200-a élnek hitközségne világháborúba rész vet tagja közü
1 eset el hitközsé ma vezetősége Mermelstei Vilmo elnök Deutsc Jen é Brau Mó
alelnökök Groszman Hermann Herskovit Berná gondnokok Blu Fülö pénztárnok Schnec
Jen ellenőr Öszterreiche Mayer Bród Mó é He Maye alrabbik Rosenber Józse Chevr
Kadis elnöke Gel Mó főgondnoka Reisman Emánue titkár é Fischgrun Sándo
anyakönyvvezető A U.- kongresszus hitközsé 186 végé alakul meg má jóva
megalakulá előt ké pártr szakad hitközség konzervatívokka szembe áll
reformpártna Weinman Lipó vol vezére ké pár között ellentéte kongresszu szított
eze a ellentéte a ú hitközsé megalakulás utá i továb tartottak A ú hitközsé Klei
Mó személyébe választott me els rabbiját templomo építet é metsző i választott
A anyahitközsé rabbij iszur - adot k a ú hitközsé temploma rabbij é metszőj
ellen A ú hitközség melye folytono harco i gyöngítettek ne sokái bírt a
adminisztráció terheke csakhama fizetésképtele lett templomo elárverezté a
Weinberge Alber a orthodo hitközsé elnökéne tulajdonáb men át A halál utá
templo ú tulajdonosa Virány Sándo é Kardo Emi ismé visszaadtá templomo
hitközségnek mel a istentiszteleteke eg idei ma magya kaszin könyvtár
helyiségeibe tartott meg Klei Mó 1875 Pápár távozott utód rabbiszékbe
Friedliebe Ignác maj Deutsc Márto lett akine távozás ót rabbiállá betöltetlen
rabbi időnkén vendéghitszónoko helyettesítik hitközsé hanyatlás következtébe
gyakra felmerü a újbó val egyesülé gondolat is d eredménytelenül 1906-ba
hitközsé elvetett kongresszus elnevezés é statu qu ant alapr helyezkedett
hitközsé történetéve Horovit Mó foglalkozot behatóa következ munkákba A ungvár
zsid adato Ungvár zsid család naptá é A ungvár zsidóiskol története hithitközsé
20,00 ?K- év költségvetésse dolgozik melyne eg részé szociáli é filantropiku
célokr fordítja hitközsé lélekszám kb 500 a adófizet tago szám 110 akikne
legnagyob rész kereskedő orvos ügyvé stb Külö Chevr Kadisáj ninc hitközségnek d
létesítet eg Szerete nőegyletet mel Bród Bélán elnöklet alat áll hitközsé ma
vezetőség Hámo Lipó elnök Va Igná alelnök Scheibe Adol pénztáros Scheibe Imr
titkár Rót Sándo gondno é hús tag választmány
15181.h
CÍMSZ Ungv
SZÓCIK Ungv Uzhor Cs.-Sz tör ha jogg felruházo váro U v 20.2 lak ebb 53
zsid U. orthod hitközs körülbel 2 éve rendelkezés ál adatokb n leh megállapíta
telj pontosa ho mik alaku me bizonyo ho 17 előt va legalá ebb évbe me létesítet
hitközs Chev Kadisá am e hitközs levéltáráb őrzö héb nyel okir tanúsí hitközs
alapít el elöljár L Weinberge Pollacs Heiman Reisma L Meise Józs volta akikr
azonb közeleb adatai nincsene hitközs gyo tempób fejlődö m ped szigorú
hagyomány irányb tagjain szá egy növekedet úgyho Ruszinszkón egy legnagyo
hitközség Abba ho na múl hitközs vallás éle mind tradíci ált megszabo keret
közö mozgot kétségtelen na rés v rabbikna ak munkásságukk valamennyi vallás él
elmélyítésé törekedte Fennállá ó hitközs él t nagyhír tud főrab állot El rab
Reisma Lé vol a minte 1 évv ezelő ha m U.-o Utód időrendb Richtze Gedalj Fri Ju
meg 18 Weinr Mordisc Hell Hers meg 183 Óbud Eisenstädt May 1835-18 Eisenstädt
Menach 1852-18 Mannheim Herma 1870-
15181.
CÍMS Ung
SZÓCI Ung Uzho Cs.-S tö h jog felruház vár 20. la eb 5 zsi U ortho hitköz
körülbe év rendelkezé á adatok le megállapít tel pontos h mi alak m bizony h 1
elő v legal eb évb m létesíte hitköz Che Kadis a hitköz levéltárá őrz hé nye
oki tanús hitköz alapí e elöljá Weinberg Pollac Heima Reism Meis Józ volt akik
azon közele adata nincsen hitköz gy tempó fejlőd pe szigor hagyomán irány
tagjai sz eg növekede úgyh Ruszinszkó eg legnagy hitközsé Abb h n mú hitköz
vallá él min tradíc ál megszab kere köz mozgo kétségtele n ré rabbikn a
munkásságuk valamenny vallá é elmélyítés törekedt Fennáll hitköz é nagyhí tu
főra állo E ra Reism L vo mint év ezel h U.- Utó időrend Richtz Gedal Fr J me 1
Wein Mordis Hel Her me 18 Óbu Eisenstäd Ma 1835-1 Eisenstäd Menac 1852-1
Mannhei Herm 1870-1 Lá talmudtudásá jámborságá mes föl hí főra 1887-1 Grünw Lip
1921- 19 bekövetkez halál működö Egyel min bizonn rö id rabbis betöltetl
hitközség t templ v P Ce egyesü alapítványtempl 18 épü Kla egyesü 19 létesít
templom dís n templo 19 avat f neoló templ pe 18 épü vallá neve célj szolgá
jesi m Grünw főra elhaláloz mi ideiglene szünet tová Tal Tó mel Eisenstäd főra
alapíto álland növen látog hitköz 60, ? for Tal T fenntartásá hitközség el
népiskol m taner hitköz intézmény Zsidó-kórh m 18 létes az mode nagyszab
intézmén fejlőd népkony m szeg em ellátásá gondoskod hitköz magas pozíc betö
tagj Kornst Já vár kapit R Ar főtörzsorv hitköz neves szülött Pász Ár Ved M szobr
Lo Felberma London Weinm Fü budape közjegy hitköz 960, ? költségvetés dolgo
140, ? k szociá filantropi célok T nagy alapítvá ke hitközs melye tag létesítet
különbö fő jóték célok hitköz múltjá Horov tan zs hitköz történ 19 megjel munk
foglalkoz legközel pe Che Kad történe feldolg mu ke kia a mely Reism Emman
szentegyl tit szerző hitköz anyakön területé U szolgabí kerü közsé tartozn
Léleksz 80 csalá sz 20 a 800 fizetn Foglalko szeri nagykereske gazdálko kat
kereske ügyv köztisztvise orv szá magántisztvise ipar mér magán Közadakozás
mint 200 éln hitközség világháború ré v tag kö es hitköz vezetősé Mermelst Vil
eln Deut J Br alelnök Groszm Herma Herskov Ber gondnok B Fü pénztárn Schn J
ellen Öszterreic May Br Ma alrabb Rosenb Józ Che Kad elnö G főgondno Reism Emán
titk Fischgr Sán anyakönyvveze U kongressz hitköz 1 vé alak m jó megalaku el
pár szak hitközs konzervatívok szem á reformpárt Weinm Li v vezé p közö ellenté
kongress szíto e ellenté hitköz megalakul u tov tartott hitköz Kl személyé
választo e rabbij templo épít mets választo anyahitköz rabb isz ad hitköz
templo rabb metsz ell hitközs mel folyto har gyöngített sok bí adminisztrác
terhe csakha fizetésképte le templo elárverez Weinber Alb ortho hitköz elnöké
tulajdon m hal u temp tulajdono Virá Sán Kar E is visszaad templo hitközségn m
istentisztelete id mag kasz könyvt helyiségei tarto m Kl 18 Páp távozo ut
rabbiszék Friedlie Ign m Deut Már le aki távoz rabbiál betöltetl rab időnk
vendéghitszóno helyettesít hitköz hanyatl következté gyak felme új v egyesü
gondol eredménytelen 1906- hitköz elvete kongressz elnevez sta a ala helyezkede
hitköz történeté Horov foglalkoz behat követk munkák ungv zs ada Ungv zs csal
nap ungv zsidóisk történe hithitköz 20, ? költségvetés dolgoz mely rés szociá
filantropi célo fordít hitköz léleksz 5 adófiz ta sz 1 akik legnagy ré kereske
orv ügy s Kü Che Kadis ni hitközségn létesít Szere nőegylet m Br Bél elnökl al
á hitköz vezetős Há Li eln Ig aleln Schei Ad pénztár Schei I titk R Sán gond h
t választmá
15181
CÍM Un
SZÓC Un Uzh Cs.- t jo felruhá vá 20 l e zs orth hitkö körülb é rendelkez
adato l megállapí te ponto m ala bizon el lega e év létesít hitkö Ch Kadi hitkö
levéltár őr h ny ok tanú hitkö alap elölj Weinber Polla Heim Reis Mei Jó vol
aki azo közel adat nincse hitkö g temp fejlő p szigo hagyomá irán tagja s e
növeked úgy Ruszinszk e legnag hitközs Ab m hitkö vall é mi tradí á megsza ker
kö mozg kétségtel r rabbik munkásságu valamenn vall elmélyíté töreked Fennál
hitkö nagyh t főr áll r Reis v min é eze U. Ut időren Richt Geda F m Wei Mordi
He He m 1 Ób Eisenstä M 1835- Eisenstä Mena 1852- Mannhe Her 1870- L
talmudtudás jámborság me fö h főr 1887- Grün Li 1921 1 bekövetke halá működ
Egye mi bizon r i rabbi betöltet hitközsé temp C egyes alapítványtemp 1 ép Kl
egyes 1 létesí templo dí templ 1 ava neol temp p 1 ép vall nev cél szolg jes
Grün főr elhalálo m ideiglen szüne tov Ta T me Eisenstä főr alapít állan növe
láto hitkö 60 fo Ta fenntartás hitközsé e népisko tane hitkö intézmén Zsidó-kór
1 léte a mod nagysza intézmé fejlő népkon sze e ellátás gondosko hitkö maga
pozí bet tag Korns J vá kapi A főtörzsor hitkö neve szülöt Pás Á Ve szob L
Felberm Londo Wein F budap közjeg hitkö 960 költségveté dolg 140 szoci
filantrop célo nag alapítv k hitköz mely ta létesíte különb f jóté célo hitkö
múltj Horo ta z hitkö törté 1 megje mun foglalko legköze p Ch Ka történ feldol
m k ki mel Reis Emma szentegy ti szerz hitkö anyakö terület szolgab ker közs
tartoz Léleks 8 csal s 2 80 fizet Foglalk szer nagykeresk gazdálk ka keresk ügy
köztisztvis or sz magántisztvis ipa mé magá Közadakozá min 20 él hitközsé
világhábor r ta k e hitkö vezetős Mermels Vi el Deu B alelnö Grosz Herm Hersko
Be gondno F pénztár Sch elle Öszterrei Ma B M alrab Rosen Jó Ch Ka eln főgondn
Reis Emá tit Fischg Sá anyakönyvvez kongress hitkö v ala j megalak e pá sza
hitköz konzervatívo sze reformpár Wein L vez köz ellent kongres szít ellent
hitkö megalaku to tartot hitkö K személy választ rabbi templ épí met választ
anyahitkö rab is a hitkö templ rab mets el hitköz me folyt ha gyöngítet so b
adminisztrá terh csakh fizetésképt l templ elárvere Weinbe Al orth hitkö elnök
tulajdo ha tem tulajdon Vir Sá Ka i visszaa templ hitközség istentisztelet i ma
kas könyv helyisége tart K 1 Pá távoz u rabbiszé Friedli Ig Deu Má l ak távo
rabbiá betöltet ra időn vendéghitszón helyettesí hitkö hanyat következt gya
felm ú egyes gondo eredménytele 1906 hitkö elvet kongress elneve st al
helyezked hitkö történet Horo foglalko beha követ munká ung z ad Ung z csa na
ung zsidóis történ hithitkö 20 költségveté dolgo mel ré szoci filantrop cél
fordí hitkö léleks adófi t s aki legnag r keresk or üg K Ch Kadi n hitközség
létesí Szer nőegyle B Bé elnök a hitkö vezető H L el I alel Sche A pénztá Sche
tit Sá gon választm
1518
CÍ U
SZÓ U Uz Cs. j felruh v 2 z ort hitk körül rendelke adat megállap t pont al
bizo e leg é létesí hitk C Kad hitk levéltá ő n o tan hitk ala elöl Weinbe Poll
Hei Rei Me J vo ak az köze ada nincs hitk tem fejl szig hagyom irá tagj növeke
úg Ruszinsz legna hitköz A hitk val m trad megsz ke k moz kétségte rabbi
munkásság valamen val elmélyít töreke Fenná hitk nagy fő ál Rei mi ez U U időre
Rich Ged We Mord H H Ó Eisenst 1835 Eisenst Men 1852 Mannh He 1870 talmudtudá
jámborsá m f fő 1887 Grü L 192 bekövetk hal műkö Egy m bizo rabb betölte
hitközs tem egye alapítványtem é K egye létes templ d temp av neo tem é val ne
cé szol je Grü fő elhalál ideigle szün to T m Eisenst fő alapí álla növ lát
hitk 6 f T fenntartá hitközs népisk tan hitk intézmé Zsidó-kó lét mo nagysz
intézm fejl népko sz ellátá gondosk hitk mag poz be ta Korn v kap főtörzso hitk
nev szülö Pá V szo Felber Lond Wei buda közje hitk 96 költségvet dol 14 szoc
filantro cél na alapít hitkö mel t létesít külön jót cél hitk múlt Hor t hitk
tört megj mu foglalk legköz C K törté feldo k me Rei Emm szenteg t szer hitk
anyak terüle szolga ke köz tarto Lélek csa 8 fize Foglal sze nagykeres gazdál k
keres üg köztisztvi o s magántisztvi ip m mag Közadakoz mi 2 é hitközs
világhábo t hitk vezető Mermel V e De aleln Gros Her Hersk B gondn pénztá Sc
ell Öszterre M alra Rose J C K el főgond Rei Em ti Fisch S anyakönyvve kongres
hitk al megala p sz hitkö konzervatív sz reformpá Wei ve kö ellen kongre szí
ellen hitk megalak t tarto hitk személ válasz rabb temp ép me válasz anyahitk
ra i hitk temp ra met e hitkö m foly h gyöngíte s adminisztr ter csak
fizetéskép temp elárver Weinb A ort hitk elnö tulajd h te tulajdo Vi S K vissza
temp hitközsé istentisztele m ka köny helyiség tar P távo rabbisz Friedl I De M
a táv rabbi betölte r idő vendéghitszó helyettes hitk hanya következ gy fel
egye gond eredménytel 190 hitk elve kongres elnev s a helyezke hitk történe Hor
foglalk beh köve munk un a Un cs n un zsidói törté hithitk 2 költségvet dolg me
r szoc filantro cé ford hitk lélek adóf ak legna keres o ü C Kad hitközsé létes
Sze nőegyl B elnö hitk vezet e ale Sch pénzt Sch ti S go választ