15247.htm

CÍMSZÓ: Vámbéry

SZEMÉLYNÉV: Vámbéry Ármin

SZÓCIKK: "Vámbéry Ármin*, orientalista és etnográfus, szül. Dunaszerdahelyen 1832 márc. 19., megh. Budapesten 1913 szept. 15. Tizenkét éves koráig csak Talmudot tanult és szabóinas volt, de később elvégezte magánúton a gimnáziumot és leckeadásból tartotta fenn magát. 1846-ban ment Pozsonyba, majd Bécsben és Pesten folytatta tovább tanulmányait, egyszersmind maga is állandóan tanított óriási nélkülözések közt. Már korán kezdett érdeklődni a keleti és különösen a magyarral rokonnak tartott török-tatár nyelvek iránt. 1854-ben Eötvös József báró segítségével Konstantinápolyba utazhatott, ahol rövidesen Fuad pasa magántitkára lett. Ekkor már jelentékeny irodalmi működést fejtett ki és a M. Tud. Akadémia is tagjává választotta. Visszatértekor, 1861. az Akadémia ezer forinttal jutalmazta munkásságát s V. ezzel a pénzzel még u. a. évben neki vágott az ismeretlen Kelet felkutatásának, dervisnek öltözve. így tette meg híres felfedező útját karavánok között, sokszor egyedül egész Kisázsián, Arménián, Perzsián, Khiván és Bokharán át Afganisztánba. Útja 1864-ig tartott és szenzációs eredményekkel járt, mert ő volt az első szakképzett európai, aki felvételezte az ott észlelt kulturális jelenségeket, a nyelvet és idiomákat, a vallási és népszokásokat, de nem kevésbbé a politikai megnyilvánulásokat is, jóllehet jegyzeteket a helyszínen mindig csak éjjel, a legnagyobb titokban készíthetett. Visszatérte után 1864-1905-ig, nyugalomba vonulásáig a budapesti egyetemen a keleti nyelvek nyilvános rendes tanára volt s e minőségben nemzedékeket vezetett be és képezett ki az orientáliákban. A Magy. Tud. Akadémia, melynek előbb levelező tagja volt, rendes, majd igazgatósági tagjává választotta meg, számos keleti és nyugat-európai akadémia pedig tagjának. Különösen Angliában volt és van nevének máig nagy varázsa, mert V. merész utazásaival, idejében történt megállapításaival és angol nyelvű publicisztikai közleményeivel az angol államnak tett nagy szolgálatot, amiért a legnagyobb kitüntetésekkel halmozták el s többször az uralkodó windsori kastélyának vendége volt. V. tudományos kutatásainak érdekében elhagyta a zsidó vallást, de fajiságát sohasem tagadta meg, sőt a cionista mozgalomnak nálunk legkorábban híve volt és nyíltan cionistának vallotta magát. Rendkívül nagyszámú tudományos és publicisztikai munkáiból legfontosabbak azok a tanulmányok, amelyek 1860-tól kezdve a legtöbb magyar tudományos folyóiratban és külföldi lapban jelentek meg. önállóan megjelent könyvei: Deutsch-türkisches Taschenwörterbuch (Constantinopel 1858); Abuska. Csagatáj-török szógyűjtemény (1861); Középázsiai utazás (1865, németül 1863, angolul 1864, franciául 1878); Vándorlásaim és élményeim Perzsiában (1867, németül 1867); Vázlatok Középázsiából Újabb adalékok az Oxus-melléki országok népismereti, társadalmi és politikai viszonyaihoz (1868, németül és angolul 1868); Csagataische Sprachstudien (1868); A keleti török nyelvről (1868); A magyar és török-tatár nyelvekbeni szóegyezések (1869); Indiai tündérmesék (eredetileg angolul, ford. Jónás J. 1870 és 1881); Uigurische Sprachmonumente und das Kudaktu-Bilik (1870); Oroszország hatalmi állása Azsiában (1871, németül 1871); Bokhara története a legrégibb időktől a jelenkorig ismert és ismeretlen keleti kútfők után (2 köt. 1873, németül 1872); Central-Asia and the Anglo-Russian Frontier Question 1874, németül és franciául (1873); Der Islam im .XlX.-ten Jahrhundert. Eine kulturgeschichtliche Studie (1875); Keleti életképek (1876, németül 1876); A török-tatár nyelvek etymológiai szótára (1877, németül 1878); La Turquie estelié susceptible de reformes? (1878); La Turquie d'aujourd'hui et avante quarante ans (1878); A török-tatár nép primitív kultúrájában az égitestek (1879, németül 1879); A legújabb népvándorlási mozgalmak Keleten (1881); A hunok és avarok nemzetisége (1881); A magyarok eredete (németül 1881); A csuvasokról (1883); A török faj etnológiai és etnográfiai tekintetben (1885); The coming struggle for India (németül, franciául, svédül és hollandul is 1885); Die Scheibaniade. Ein özbegisches Heldengedicht (1885); Hungary in ancient, mediaeval and modern times, with collaboration of Louis Heilprin (1887, spanyolul 1891); A magyarság keletkezése és gyarapodása (1895); The travals and adventures of the turkish admiral Sidi Ali Reis in India, Afganistan, Central-Asia and Persia during the Years 1853-56 (1899); Noten zu den alttürkischen Inschriften der Mongolei (1899); Alt-osmanische Sprachstudien (1901); Eblia Cselebi's Sziahetnamo (1901); Le peril jaune. Étude sociale (1904, németül 1904); Nyugat kultúrája Keleten (1906, németül és angolul 1906); Vámbéry utazása Ázsiában (több kiad., népszerű munka); Jussuf und Achmed (1911); A magyarság bölcsőjénél (1914). önéletrajzát színesen ő írta meg két ízben. Előbb csupán angolul írta V., his life and adventures written by himself (1885), majd részletesebben Küzdelmeim (1904, angolul 1904) címmel. V. fia, V Rusztem ügyvéd, volt egyetemi tanár, kiváló büntetőjogász és szociológus, a Jogtudományi Közlöny és a Századunk tudományos folyóiratok szerkesztője, nem a zsidó vallásban született 1872. Számos, önállóan megjelent jogtudományi munka szerzője."

---

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 5247. címszó a lexikon => 938. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15247.htm

CÍMSZÓ: Vámbéry

SZEMÉLYNÉV: Vámbéry Ármin

SZÓCIKK: Vámbéry Ármin*, orientalista és etnográfus, szül. Dunaszerdahelyen 1832 márc. 19., megh. Budapesten 1913 szept. 15. Tizenkét éves koráig csak Talmudot tanult és szabóinas volt, de később elvégezte magánúton a gimnáziumot és leckeadásból tartotta fenn magát. 1846-ban ment Pozsonyba, majd Bécsben és Pesten folytatta tovább tanulmányait, egyszersmind maga is állandóan tanított óriási nélkülözések közt. Már korán kezdett érdeklődni a keleti és különösen a magyarral rokonnak tartott török-tatár nyelvek iránt. 1854-ben Eötvös József báró segítségével Konstantinápolyba utazhatott, ahol rövidesen Fuad pasa magántitkára lett. Ekkor már jelentékeny irodalmi működést fejtett ki és a M. Tud. Akadémia is tagjává választotta. Visszatértekor, 1861. az Akadémia ezer forinttal jutalmazta munkásságát s V. ezzel a pénzzel még u. a. évben neki vágott az ismeretlen Kelet felkutatásának, dervisnek öltözve. így tette meg híres felfedező útját karavánok között, sokszor egyedül egész Kisázsián, Arménián, Perzsián, Khiván és Bokharán át Afganisztánba. Útja 1864-ig tartott és szenzációs eredményekkel járt, mert ő volt az első szakképzett európai, aki felvételezte az ott észlelt kulturális jelenségeket, a nyelvet és idiomákat, a vallási és népszokásokat, de nem kevésbbé a politikai megnyilvánulásokat is, jóllehet jegyzeteket a helyszínen mindig csak éjjel, a legnagyobb titokban készíthetett. Visszatérte után 1864-1905-ig, nyugalomba vonulásáig a budapesti egyetemen a keleti nyelvek nyilvános rendes tanára volt s e minőségben nemzedékeket vezetett be és képezett ki az orientáliákban. A Magy. Tud. Akadémia, melynek előbb levelező tagja volt, rendes, majd igazgatósági tagjává választotta meg, számos keleti és nyugat-európai akadémia pedig tagjának. Különösen Angliában volt és van nevének máig nagy varázsa, mert V. merész utazásaival, idejében történt megállapításaival és angol nyelvű publicisztikai közleményeivel az angol államnak tett nagy szolgálatot, amiért a legnagyobb kitüntetésekkel halmozták el s többször az uralkodó windsori kastélyának vendége volt. V. tudományos kutatásainak érdekében elhagyta a zsidó vallást, de fajiságát sohasem tagadta meg, sőt a cionista mozgalomnak nálunk legkorábban híve volt és nyíltan cionistának vallotta magát. Rendkívül nagyszámú tudományos és publicisztikai munkáiból legfontosabbak azok a tanulmányok, amelyek 1860-tól kezdve a legtöbb magyar tudományos folyóiratban és külföldi lapban jelentek meg. önállóan megjelent könyvei: Deutsch-türkisches Taschenwörterbuch Constantinopel 1858 ; Abuska. Csagatáj-török szógyűjtemény 1861 ; Középázsiai utazás 1865, németül 1863, angolul 1864, franciául 1878 ; Vándorlásaim és élményeim Perzsiában 1867, németül 1867 ; Vázlatok Középázsiából Újabb adalékok az Oxus-melléki országok népismereti, társadalmi és politikai viszonyaihoz 1868, németül és angolul 1868 ; Csagataische Sprachstudien 1868 ; A keleti török nyelvről 1868 ; A magyar és török-tatár nyelvekbeni szóegyezések 1869 ; Indiai tündérmesék eredetileg angolul, ford. Jónás J. 1870 és 1881 ; Uigurische Sprachmonumente und das Kudaktu-Bilik 1870 ; Oroszország hatalmi állása Azsiában 1871, németül 1871 ; Bokhara története a legrégibb időktől a jelenkorig ismert és ismeretlen keleti kútfők után 2 köt. 1873, németül 1872 ; Central-Asia and the Anglo-Russian Frontier Question 1874, németül és franciául 1873 ; Der Islam im .XlX.-ten Jahrhundert. Eine kulturgeschichtliche Studie 1875 ; Keleti életképek 1876, németül 1876 ; A török-tatár nyelvek etymológiai szótára 1877, németül 1878 ; La Turquie estelié susceptible de reformes? 1878 ; La Turquie d'aujourd'hui et avante quarante ans 1878 ; A török-tatár nép primitív kultúrájában az égitestek 1879, németül 1879 ; A legújabb népvándorlási mozgalmak Keleten 1881 ; A hunok és avarok nemzetisége 1881 ; A magyarok eredete németül 1881 ; A csuvasokról 1883 ; A török faj etnológiai és etnográfiai tekintetben 1885 ; The coming struggle for India németül, franciául, svédül és hollandul is 1885 ; Die Scheibaniade. Ein özbegisches Heldengedicht 1885 ; Hungary in ancient, mediaeval and modern times, with collaboration of Louis Heilprin 1887, spanyolul 1891 ; A magyarság keletkezése és gyarapodása 1895 ; The travals and adventures of the turkish admiral Sidi Ali Reis in India, Afganistan, Central-Asia and Persia during the Years 1853-56 1899 ; Noten zu den alttürkischen Inschriften der Mongolei 1899 ; Alt-osmanische Sprachstudien 1901 ; Eblia Cselebi's Sziahetnamo 1901 ; Le peril jaune. Étude sociale 1904, németül 1904 ; Nyugat kultúrája Keleten 1906, németül és angolul 1906 ; Vámbéry utazása Ázsiában több kiad., népszerű munka ; Jussuf und Achmed 1911 ; A magyarság bölcsőjénél 1914 . önéletrajzát színesen ő írta meg két ízben. Előbb csupán angolul írta V., his life and adventures written by himself 1885 , majd részletesebben Küzdelmeim 1904, angolul 1904 címmel. V. fia, V Rusztem ügyvéd, volt egyetemi tanár, kiváló büntetőjogász és szociológus, a Jogtudományi Közlöny és a Századunk tudományos folyóiratok szerkesztője, nem a zsidó vallásban született 1872. Számos, önállóan megjelent jogtudományi munka szerzője.

15247.ht

CÍMSZÓ Vámbér

SZEMÉLYNÉV Vámbér Ármi

SZÓCIKK Vámbér Ármin* orientalist é etnográfus szül Dunaszerdahelye 183 márc 19. megh Budapeste 191 szept 15 Tizenké éve korái csa Talmudo tanul é szabóina volt d későb elvégezt magánúto gimnáziumo é leckeadásbó tartott fen magát 1846-ba men Pozsonyba maj Bécsbe é Peste folytatt továb tanulmányait egyszersmin mag i állandóa tanítot óriás nélkülözése közt Má korá kezdet érdeklődn kelet é különöse magyarra rokonna tartot török-tatá nyelve iránt 1854-be Eötvö Józse bár segítségéve Konstantinápolyb utazhatott aho rövidese Fua pas magántitkár lett Ekko má jelentéken irodalm működés fejtet k é M Tud Akadémi i tagjáv választotta Visszatértekor 1861 a Akadémi eze forintta jutalmazt munkásságá V ezze pénzze mé u a évbe nek vágot a ismeretle Kele felkutatásának dervisne öltözve íg tett me híre felfedez útjá karaváno között sokszo egyedü egés Kisázsián Arménián Perzsián Khivá é Bokhará á Afganisztánba Útj 1864-i tartot é szenzáció eredményekke járt mer vol a els szakképzet európai ak felvételezt a ot észlel kulturáli jelenségeket nyelve é idiomákat vallás é népszokásokat d ne kevésbb politika megnyilvánulásoka is jóllehe jegyzeteke helyszíne mindi csa éjjel legnagyob titokba készíthetett Visszatért utá 1864-1905-ig nyugalomb vonulásái budapest egyeteme kelet nyelve nyilváno rende tanár vol minőségbe nemzedékeke vezetet b é képezet k a orientáliákban Magy Tud Akadémia melyne előb levelez tagj volt rendes maj igazgatóság tagjáv választott meg számo kelet é nyugat-európa akadémi pedi tagjának Különöse Angliába vol é va nevéne mái nag varázsa mer V merés utazásaival idejébe történ megállapításaiva é ango nyelv publicisztika közleményeive a ango államna tet nag szolgálatot amiér legnagyob kitüntetésekke halmoztá e többszö a uralkod windsor kastélyána vendég volt V tudományo kutatásaina érdekébe elhagyt zsid vallást d fajiságá sohase tagadt meg ső cionist mozgalomna nálun legkorábba hív vol é nyílta cionistána vallott magát Rendkívü nagyszám tudományo é publicisztika munkáibó legfontosabba azo tanulmányok amelye 1860-tó kezdv legtöb magya tudományo folyóiratba é külföld lapba jelente meg önállóa megjelen könyvei Deutsch-türkische Taschenwörterbuc Constantinope 185 Abuska Csagatáj-törö szógyűjtemén 186 Középázsia utazá 1865 németü 1863 angolu 1864 franciáu 187 Vándorlásai é élményei Perzsiába 1867 németü 186 Vázlato Középázsiábó Újab adaléko a Oxus-mellék országo népismereti társadalm é politika viszonyaiho 1868 németü é angolu 186 Csagataisch Sprachstudie 186 kelet törö nyelvrő 186 magya é török-tatá nyelvekben szóegyezése 186 India tündérmesé eredetile angolul ford Jóná J 187 é 188 Uigurisch Sprachmonument un da Kudaktu-Bili 187 Oroszorszá hatalm állás Azsiába 1871 németü 187 Bokhar történet legrégib időktő jelenkori ismer é ismeretle kelet kútfő utá köt 1873 németü 187 Central-Asi an th Anglo-Russia Frontie Questio 1874 németü é franciáu 187 De Isla i .XlX.-te Jahrhundert Ein kulturgeschichtlich Studi 187 Kelet életképe 1876 németü 187 török-tatá nyelve etymológia szótár 1877 németü 187 L Turqui esteli susceptibl d reformes 187 L Turqui d'aujourd'hu e avant quarant an 187 török-tatá né primití kultúrájába a égiteste 1879 németü 187 legújab népvándorlás mozgalma Kelete 188 huno é avaro nemzetiség 188 magyaro eredet németü 188 csuvasokró 188 törö fa etnológia é etnográfia tekintetbe 188 Th comin struggl fo Indi németül franciául svédü é hollandu i 188 Di Scheibaniade Ei özbegische Heldengedich 188 Hungar i ancient mediaeva an moder times wit collaboratio o Loui Heilpri 1887 spanyolu 189 magyarsá keletkezés é gyarapodás 189 Th traval an adventure o th turkis admira Sid Al Rei i India Afganistan Central-Asi an Persi durin th Year 1853-5 189 Note z de alttürkische Inschrifte de Mongole 189 Alt-osmanisch Sprachstudie 190 Ebli Cselebi' Sziahetnam 190 L peri jaune Étud social 1904 németü 190 Nyuga kultúráj Kelete 1906 németü é angolu 190 Vámbér utazás Ázsiába töb kiad. népszer munk Jussu un Achme 191 magyarsá bölcsőjéné 191 önéletrajzá színese írt me ké ízben Előb csupá angolu írt V. hi lif an adventure writte b himsel 188 maj részletesebbe Küzdelmei 1904 angolu 190 címmel V fia Ruszte ügyvéd vol egyetem tanár kivál büntetőjogás é szociológus Jogtudomány Közlön é Századun tudományo folyóirato szerkesztője ne zsid vallásba születet 1872 Számos önállóa megjelen jogtudomány munk szerzője

15247.h

CÍMSZ Vámbé

SZEMÉLYNÉ Vámbé Árm

SZÓCIK Vámbé Ármin orientalis etnográfu szü Dunaszerdahely 18 már 19 meg Budapest 19 szep 1 Tizenk év korá cs Talmud tanu szabóin vol késő elvégez magánút gimnázium leckeadásb tartot fe magá 1846-b me Pozsonyb ma Bécsb Pest folytat tová tanulmányai egyszersmi ma állandó taníto óriá nélkülözés köz M kor kezde érdeklőd kele különös magyarr rokonn tarto török-tat nyelv irán 1854-b Eötv Józs bá segítségév Konstantinápoly utazhatot ah rövides Fu pa magántitká let Ekk m jelentéke irodal működé fejte Tu Akadém tagjá választott Visszatérteko 186 Akadém ez forintt jutalmaz munkásság ezz pénzz m évb ne vágo ismeretl Kel felkutatásána dervisn öltözv í tet m hír felfede útj karaván közöt soksz egyed egé Kisázsiá Arméniá Perzsiá Khiv Bokhar Afganisztánb Út 1864- tarto szenzáci eredményekk jár me vo el szakképze európa a felvételez o észle kulturál jelenségeke nyelv idiomáka vallá népszokásoka n kevésb politik megnyilvánulások i jólleh jegyzetek helyszín mind cs éjje legnagyo titokb készíthetet Visszatér ut 1864-1905-i nyugalom vonulásá budapes egyetem kele nyelv nyilván rend taná vo minőségb nemzedékek vezete képeze orientáliákba Mag Tu Akadémi melyn elő levele tag vol rende ma igazgatósá tagjá választot me szám kele nyugat-európ akadém ped tagjána Különös Angliáb vo v nevén má na varázs me meré utazásaiva idejéb törté megállapításaiv ang nyel publicisztik közleményeiv ang államn te na szolgálato amié legnagyo kitüntetésekk halmozt többsz uralko windso kastélyán vendé vol tudomány kutatásain érdekéb elhagy zsi vallás fajiság sohas tagad me s cionis mozgalomn nálu legkorább hí vo nyílt cionistán vallot magá Rendkív nagyszá tudomány publicisztik munkáib legfontosabb az tanulmányo amely 1860-t kezd legtö magy tudomány folyóiratb külföl lapb jelent me önálló megjele könyve Deutsch-türkisch Taschenwörterbu Constantinop 18 Abusk Csagatáj-tör szógyűjtemé 18 Középázsi utaz 186 német 186 angol 186 franciá 18 Vándorlása élménye Perzsiáb 186 német 18 Vázlat Középázsiáb Úja adalék Oxus-mellé ország népismeret társadal politik viszonyaih 186 német angol 18 Csagataisc Sprachstudi 18 kele tör nyelvr 18 magy török-tat nyelvekbe szóegyezés 18 Indi tündérmes eredetil angolu for Jón 18 18 Uigurisc Sprachmonumen u d Kudaktu-Bil 18 Oroszorsz hatal állá Azsiáb 187 német 18 Bokha történe legrégi időkt jelenkor isme ismeretl kele kútf ut kö 187 német 18 Central-As a t Anglo-Russi Fronti Questi 187 német franciá 18 D Isl .XlX.-t Jahrhunder Ei kulturgeschichtlic Stud 18 Kele életkép 187 német 18 török-tat nyelv etymológi szótá 187 német 18 Turqu estel susceptib reforme 18 Turqu d'aujourd'h avan quaran a 18 török-tat n primit kultúrájáb égitest 187 német 18 legúja népvándorlá mozgalm Kelet 18 hun avar nemzetisé 18 magyar erede német 18 csuvasokr 18 tör f etnológi etnográfi tekintetb 18 T comi strugg f Ind németü franciáu svéd holland 18 D Scheibaniad E özbegisch Heldengedic 18 Hunga ancien mediaev a mode time wi collaborati Lou Heilpr 188 spanyol 18 magyars keletkezé gyarapodá 18 T trava a adventur t turki admir Si A Re Indi Afganista Central-As a Pers duri t Yea 1853- 18 Not d alttürkisch Inschrift d Mongol 18 Alt-osmanisc Sprachstudi 19 Ebl Cselebi Sziahetna 19 per jaun Étu socia 190 német 19 Nyug kultúrá Kelet 190 német angol 19 Vámbé utazá Ázsiáb tö kiad népsze mun Juss u Achm 19 magyars bölcsőjén 19 önéletrajz színes ír m k ízbe Elő csup angol ír V h li a adventur writt himse 18 ma részletesebb Küzdelme 190 angol 19 címme fi Ruszt ügyvé vo egyete taná kivá büntetőjogá szociológu Jogtudomán Közlö Századu tudomány folyóirat szerkesztőj n zsi vallásb születe 187 Számo önálló megjele jogtudomán mun szerzőj

15247.

CÍMS Vámb

SZEMÉLYN Vámb Ár

SZÓCI Vámb Ármi orientali etnográf sz Dunaszerdahel 1 má 1 me Budapes 1 sze Tizen é kor c Talmu tan szabói vo kés elvége magánú gimnáziu leckeadás tarto f mag 1846- m Pozsony m Bécs Pes folyta tov tanulmánya egyszersm m álland tanít óri nélkülözé kö ko kezd érdeklő kel különö magyar rokon tart török-ta nyel irá 1854- Eöt Józ b segítségé Konstantinápol utazhato a rövide F p magántitk le Ek jelenték iroda működ fejt T Akadé tagj választot Visszatértek 18 Akadé e forint jutalma munkássá ez pénz év n vág ismeret Ke felkutatásán dervis öltöz te hí felfed út karavá közö soks egye eg Kisázsi Arméni Perzsi Khi Bokha Afganisztán Ú 1864 tart szenzác eredmények já m v e szakképz európ felvétele észl kulturá jelenségek nyel idiomák vall népszokások kevés politi megnyilvánuláso jólle jegyzete helyszí min c éjj legnagy titok készíthete Visszaté u 1864-1905- nyugalo vonulás budape egyete kel nyel nyilvá ren tan v minőség nemzedéke vezet képez orientáliákb Ma T Akadém mely el level ta vo rend m igazgatós tagj választo m szá kel nyugat-euró akadé pe tagján Különö Angliá v nevé m n varáz m mer utazásaiv idejé tört megállapításai an nye publiciszti közleményei an állam t n szolgálat ami legnagy kitüntetések halmoz többs uralk winds kastélyá vend vo tudomán kutatásai érdeké elhag zs vallá fajisá soha taga m cioni mozgalom nál legkoráb h v nyíl cionistá vallo mag Rendkí nagysz tudomán publiciszti munkái legfontosab a tanulmány amel 1860- kez legt mag tudomán folyóirat külfö lap jelen m önáll megjel könyv Deutsch-türkisc Taschenwörterb Constantino 1 Abus Csagatáj-tö szógyűjtem 1 Középázs uta 18 néme 18 ango 18 franci 1 Vándorlás élmény Perzsiá 18 néme 1 Vázla Középázsiá Új adalé Oxus-mell orszá népismere társada politi viszonyai 18 néme ango 1 Csagatais Sprachstud 1 kel tö nyelv 1 mag török-ta nyelvekb szóegyezé 1 Ind tündérme eredeti angol fo Jó 1 1 Uiguris Sprachmonume Kudaktu-Bi 1 Oroszors hata áll Azsiá 18 néme 1 Bokh történ legrég idők jelenko ism ismeret kel kút u k 18 néme 1 Central-A Anglo-Russ Front Quest 18 néme franci 1 Is .XlX.- Jahrhunde E kulturgeschichtli Stu 1 Kel életké 18 néme 1 török-ta nyel etymológ szót 18 néme 1 Turq este suscepti reform 1 Turq d'aujourd' ava quara 1 török-ta primi kultúrájá égites 18 néme 1 legúj népvándorl mozgal Kele 1 hu ava nemzetis 1 magya ered néme 1 csuvasok 1 tö etnológ etnográf tekintet 1 com strug In német franciá své hollan 1 Scheibania özbegisc Heldengedi 1 Hung ancie mediae mod tim w collaborat Lo Heilp 18 spanyo 1 magyar keletkez gyarapod 1 trav adventu turk admi S R Ind Afganist Central-A Per dur Ye 1853 1 No alttürkisc Inschrif Mongo 1 Alt-osmanis Sprachstud 1 Eb Cseleb Sziahetn 1 pe jau Ét soci 19 néme 1 Nyu kultúr Kele 19 néme ango 1 Vámb utaz Ázsiá t kia népsz mu Jus Ach 1 magyar bölcsőjé 1 önéletraj színe í ízb El csu ango í l adventu writ hims 1 m részleteseb Küzdelm 19 ango 1 címm f Rusz ügyv v egyet tan kiv büntetőjog szociológ Jogtudomá Közl Század tudomán folyóira szerkesztő zs vallás szület 18 Szám önáll megjel jogtudomá mu szerző

15247

CÍM Vám

SZEMÉLY Vám Á

SZÓC Vám Árm oriental etnográ s Dunaszerdahe m m Budape sz Tize ko Talm ta szabó v ké elvég magán gimnázi leckeadá tart ma 1846 Pozson Béc Pe folyt to tanulmány egyszers állan taní ór nélkülöz k k kez érdekl ke külön magya roko tar török-t nye ir 1854 Eö Jó segítség Konstantinápo utazhat rövid magántit l E jelenté irod műkö fej Akad tag választo Visszatérte 1 Akad forin jutalm munkáss e pén é vá ismere K felkutatásá dervi öltö t h felfe ú karav köz sok egy e Kisázs Armén Perzs Kh Bokh Afganisztá 186 tar szenzá eredménye j szakkép euró felvétel ész kultur jelensége nye idiomá val népszokáso kevé polit megnyilvánulás jóll jegyzet helysz mi éj legnag tito készíthet Visszat 1864-1905 nyugal vonulá budap egyet ke nye nyilv re ta minősé nemzedék veze képe orientáliák M Akadé mel e leve t v ren igazgató tag választ sz ke nyugat-eur akad p tagjá Külön Angli nev vará me utazásai idej tör megállapítása a ny publiciszt közleménye a álla szolgála am legnag kitüntetése halmo több ural wind kastély ven v tudomá kutatása érdek elha z vall fajis soh tag cion mozgalo ná legkorá nyí cionist vall ma Rendk nagys tudomá publiciszt munká legfontosa tanulmán ame 1860 ke leg ma tudomá folyóira külf la jele önál megje köny Deutsch-türkis Taschenwörter Constantin Abu Csagatáj-t szógyűjte Középáz ut 1 ném 1 ang 1 franc Vándorlá élmén Perzsi 1 ném Vázl Középázsi Ú adal Oxus-mel orsz népismer társad polit viszonya 1 ném ang Csagatai Sprachstu ke t nyel ma török-t nyelvek szóegyez In tündérm eredet ango f J Uiguri Sprachmonum Kudaktu-B Oroszor hat ál Azsi 1 ném Bok törté legré idő jelenk is ismere ke kú 1 ném Central- Anglo-Rus Fron Ques 1 ném franc I .XlX. Jahrhund kulturgeschichtl St Ke életk 1 ném török-t nye etymoló szó 1 ném Tur est suscept refor Tur d'aujourd av quar török-t prim kultúráj égite 1 ném legú népvándor mozga Kel h av nemzeti magy ere ném csuvaso t etnoló etnográ tekinte co stru I néme franci sv holla Scheibani özbegis Heldenged Hun anci media mo ti collabora L Heil 1 spany magya keletke gyarapo tra advent tur adm In Afganis Central- Pe du Y 185 N alttürkis Inschri Mong Alt-osmani Sprachstu E Csele Sziahet p ja É soc 1 ném Ny kultú Kel 1 ném ang Vám uta Ázsi ki néps m Ju Ac magya bölcsőj önéletra szín íz E cs ang advent wri him részletese Küzdel 1 ang cím Rus ügy egye ta ki büntetőjo szocioló Jogtudom Köz Száza tudomá folyóir szerkeszt z vallá szüle 1 Szá önál megje jogtudom m szerz

1524

CÍ Vá

SZEMÉL Vá

SZÓ Vá Ár orienta etnogr Dunaszerdah Budap s Tiz k Tal t szab k elvé magá gimnáz leckead tar m 184 Pozso Bé P foly t tanulmán egyszer álla tan ó nélkülö ke érdek k külö magy rok ta török- ny i 185 E J segítsé Konstantináp utazha rövi magánti jelent iro műk fe Aka ta választ Visszatért Aka fori jutal munkás pé v ismer felkutatás derv ölt felf kara kö so eg Kisáz Armé Perz K Bok Afganiszt 18 ta szenz eredmény szakké eur felvéte és kultu jelenség ny idiom va népszokás kev poli megnyilvánulá jól jegyze helys m é legna tit készíthe Vissza 1864-190 nyuga vonul buda egye k ny nyil r t minős nemzedé vez kép orientáliá Akad me lev re igazgat ta válasz s k nyugat-eu aka tagj Külö Angl ne var m utazása ide tö megállapítás n publicisz közlemény áll szolgál a legna kitüntetés halm töb ura win kastél ve tudom kutatás érde elh val faji so ta cio mozgal n legkor ny cionis val m Rend nagy tudom publicisz munk legfontos tanulmá am 186 k le m tudom folyóir kül l jel öná megj kön Deutsch-türki Taschenwörte Constanti Ab Csagatáj- szógyűjt Középá u né an fran Vándorl élmé Perzs né Váz Középázs ada Oxus-me ors népisme társa poli viszony né an Csagata Sprachst k nye m török- nyelve szóegye I tündér erede ang Uigur Sprachmonu Kudaktu- Oroszo ha á Azs né Bo tört legr id jelen i ismer k k né Central Anglo-Ru Fro Que né fran .XlX Jahrhun kulturgeschicht S K élet né török- ny etymol sz né Tu es suscep refo Tu d'aujour a qua török- pri kultúrá égit né leg népvándo mozg Ke a nemzet mag er né csuvas etnol etnogr tekint c str ném franc s holl Scheiban özbegi Heldenge Hu anc medi m t collabor Hei span magy keletk gyarap tr adven tu ad I Afgani Central P d 18 alttürki Inschr Mon Alt-osman Sprachst Csel Sziahe j so né N kult Ke né an Vá ut Ázs k nép J A magy bölcső önéletr szí í c an adven wr hi részletes Küzde an cí Ru üg egy t k büntetőj szociol Jogtudo Kö Száz tudom folyói szerkesz vall szül Sz öná megj jogtudo szer