15439.htm
CÍMSZÓ: Zalaszentgrót
SZÓCIKK:
"Zalaszentgrót, nagyk. Zala vm. 2168 lak., ebből 113 családban 315 zsidó.
A (kongresszusi) hitközség adófizetőinek száma 127. Foglalkozás szerint: 43 kereskedő,
10 iparos, 10 gazdálkodó, 1 nagybirtokos, 3 gyáros, 5 malomtulajdonos, 1
ügyvéd, 3 orvos, 6 magántisztviselő, 2 mérnök, 1 magánzó, 1 tanító, a többi más
foglalkozási ágakban. A hitközség anyakönyvi területéhez tartoznak :
Kisszentgrót, Zalaudvarnok, Csáford, Aranyod, Tüskeszentpéter, Tekenye,
Zalaszentlászló, Gyülevész, Kustány, Kehida, Barátsziget, Kallos, Bezeréd,
Padár, Zalakoppány, Gyürüs, Vándorszöllős, Zalaistvánd,Kemend,
Pókafa,Szepetk,Pakod, Zalabér, Batyk, Zalavég és Türje községek. A kis
hitközség tagjainak tevékenysége kiterjed a mezőgazdaságra és ipari
vállalkozásra is. Országos hírnévre tett szert gelsei és belistyei báró
Guttmann László mintaszerűen vezetett zalabéri birtoka (3000 hold) és a türjei
400 holdas bérlet, amelyen Keszler Mór és Böhm Ferenc gazdálkodnak. Az ipar
szolgálatában állnak Keszler Mór tüskeszentpéteri, Keszler Bernát zalabéri,
Keszler Márton bátyki gőz-és műhengermalmai, továbbá Kod Zsigmond pokodi és
Rosenthal József türjei vizimalmai. A hitközség alapítása 1670-re tehető, bár
szervezett keretek nélkül már azelőtt is működhetett, ami abból állapítható
meg, hogy temetőjében 300 évnél régibb feliratú sírkövek vannak. A XIX. sz.-ig
való fejlődéséről csak abból következtethetünk, hogy a zsinagógájukat ez időben
megnagyobbították, még pedig a földesúr, gróf Batthyán Ferenc engedelmével, aki
ekkor a következő adománylevelet adta a hitközségnek: «Ich Franz, Graf v.
Batthyán Erbherr zu Güssing und wirklicher Grundherr,und Besitzer der
Herrschaft Szent-Grott, Kaiser. Königl. Kämmerer (tit.) urkunde für mich, und
meine Erben, dass nachdem in Namen der gesammten Szent-Grotter Juden Gemeinde,
Salomon Politzer, der Zeit Richter, Salomon Steiner, Jakob Reich, Benedek
Kraus, Leopold Tritscher, Isak Singer, Isak Hamburger, Moises Schreiber, Jakob
Schirer und Gezel Leeb Geschworene mir durch eine besondere Bittschrift
unterthänigst vorgestellett haben; dass in der in hierortigen Markt Szent-Grott
befindliche Synagog oder Tempel der Dachsthul dem Einsturz drohet und dass der
Tempel für die durch die Zeit nahmhaft vermehrte Judenzahl zu klein, eine
Vergrösserug nothwendig erheischet, ich die Reparation und Vergrösserung des
Tempels entweder selbsten vorzunehmen,sodas das Tempelgebäude zur nothwendigen
Reformation und Vergrösserung ihnen Juden käuflich zu überlassen, und in Fall
dieser gnädigen Bewilligung auch für den.freyen Kascha-Wein-Schank, sogenannte
Schabes-Stangen, und gewöbnliche Schild-KrotenrGabe einmal für allemal eine
gewisse Tax oder jährliche .Zahlung zu bestimmen die Gnade haben wolle, ich
diese gemeinschaftlich gehorsame Bitte in Erwägung genohmen und in Betracht;
dass obenerwähnte Juden-Gemeinde das Tempel-Gebäude nach ihrer eigenen Art
einzurichten zu reformiren und nach Möglichkeit und Umst1a1nde der Zeit, auch
zu vergrösseren wünschet, jenes dermalen stehende Tempel-Geb1a1ude (dem Grund
selbsten dahin nicht verstanden) der Bittstellenden-Juden-Gemeinde um Zwey
Tausend Gulden käuflich übertragen, und als ihr Eigenthum übergeben habe ; so
gestalten zwar; dass sie dem Tempel nach ihren Gutachten herstellen,
reformiren, und nach Erforderniss auch erweiteren, und vergrösseren können mit
der bedingten Versprechen; dass die Grundherrschaft bey ereignenden
Vergrösserungsfall nach der vorgemachten Anzeige der dazu erforderlichen Grund
gratis und ohne weitere Bezahlung überzueignen haben solle. 1809 anfangend
anmit gnädigst dass die Gemeinde für obangesuchte Beneficien, als freyen
Kascha-Wein-Schank, Schabes- Stangen, und übliche Schild-Kroten-Tax ohne
weiteren Steigerung in künftigen Zeiten jährlichen Ein Hunder Gulden bestimmt
zu allen haben sollen, wird aber hiemit ausdrücklich vorbehalten: dass jenes
Gebäude zu keiner Zeit zu einen anderen als Tempel-Gebrauch auf was immer Art
und Ursache abkommen sollte der Grund der Herschaftlichen Obrigkeit allezeit
wiederum und gratis zurück fallen müsse. Zu allzeitigen Sicber heitder
Juden-Gemeinden ist diese Urkunde mit meinem Adelichen Insigl und Handschrift
bekräftigt worden. Geschehen in Markt und Schloss Szent-Grott den Ersten Jäner,
im Jahre Ein Tausend Acht Hundert und Neune. Franz graf von Batthyan (P. H.).
Ad mandátum In mi Dei Comitis Extradat per Josephum Eklér mp. Bonorum
Directorem ect. In Coltus de Zala Tabula judic Assorem. Ez az okirat a még ma
is fennálló zsinagógára vonatkozik, amely a hazai zsidóság egyik
legnevezetesebb műemléke. Az épület 168 éves. Eredetileg a török hódoltság
idejében vár volt. Mikor a törökök az országból kitakarodtak, a várból
granárium lett és körülbelül 168 évvel ezelőtt került a hitközség tulajdonába,
mely azt zsinagógának rendezte be. A Batthyán-féle adománylevélben felsorolt
elöljárókon kívül sem a régebbi elöljárók, sem az alapítók nem ismeretesek. A
Chevra Kadisa alapítási ideje is ismeretlen, de valószínű, hogy olyan régi,
mint maga a hitközség. Évszázados múltra tekinthet vissza a hitközségi iskola
története is. Századokon át fenntartott iskolájában már az 1880-as évek elején
magyarul oktattak. E nagymultú intézmény azonban 1899., mikor a község összes
iskoláit államosították, megszünt. Azóta csak a hitélet adminisztrációja köti
le a hitközség gondjait. E célra 1928-ban 4365 P-t fordított. 1860-ban Ferenc
József császár gyönyörű domborművű ezüst plakettet küldött a hitközségnek,
hazafias szolgálatainak elismeréséül, amiről az érem szövege tanuskodik. A
világháborúban 25 tagja vett részt és 15 elesett. A hitközség vezetősége:
Hirtenstein Adolf kerületi rabbi, Keszler Mór malomtulajdonos, elnök, Stern
Sándor alelnök, Politzer Mór templomgondnok, Stern Ferenc pénztáros, Hamburger
Ernő cedókó pénztáros, Barta Albert titkár ; választmányi tagok : Fleiner
Vilmos, Korein Jenő, Korein Miksa, Neumann Mór, Stern István, Weisz Sándor. A
Chevra Kadisa elnöke Korein Miksa, társelnökei Neumann Mór és Korein Dávid. A
régi alapítású Nőegylet Szálai Ignácné vezetése alatt áll."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a 5439. címszó a lexikon =>
968. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
15439.htm
CÍMSZÓ: Zalaszentgrót
SZÓCIKK: Zalaszentgrót, nagyk. Zala vm. 2168 lak., ebből 113 családban 315
zsidó. A kongresszusi hitközség adófizetőinek száma 127. Foglalkozás szerint:
43 kereskedő, 10 iparos, 10 gazdálkodó, 1 nagybirtokos, 3 gyáros, 5
malomtulajdonos, 1 ügyvéd, 3 orvos, 6 magántisztviselő, 2 mérnök, 1 magánzó, 1
tanító, a többi más foglalkozási ágakban. A hitközség anyakönyvi területéhez
tartoznak : Kisszentgrót, Zalaudvarnok, Csáford, Aranyod, Tüskeszentpéter,
Tekenye, Zalaszentlászló, Gyülevész, Kustány, Kehida, Barátsziget, Kallos,
Bezeréd, Padár, Zalakoppány, Gyürüs, Vándorszöllős, Zalaistvánd,Kemend,
Pókafa,Szepetk,Pakod, Zalabér, Batyk, Zalavég és Türje községek. A kis
hitközség tagjainak tevékenysége kiterjed a mezőgazdaságra és ipari
vállalkozásra is. Országos hírnévre tett szert gelsei és belistyei báró
Guttmann László mintaszerűen vezetett zalabéri birtoka
15439.ht
CÍMSZÓ Zalaszentgró
SZÓCIKK Zalaszentgrót nagyk Zal vm 216 lak. ebbő 11 családba 31 zsidó
kongresszus hitközsé adófizetőine szám 127 Foglalkozá szerint 4 kereskedő 1
iparos 1 gazdálkodó nagybirtokos gyáros malomtulajdonos ügyvéd orvos
magántisztviselő mérnök magánzó tanító több má foglalkozás ágakban hitközsé
anyakönyv területéhe tartozna Kisszentgrót Zalaudvarnok Csáford Aranyod
Tüskeszentpéter Tekenye Zalaszentlászló Gyülevész Kustány Kehida Barátsziget
Kallos Bezeréd Padár Zalakoppány Gyürüs Vándorszöllős Zalaistvánd,Kemend
Pókafa,Szepetk,Pakod Zalabér Batyk Zalavé é Türj községek ki hitközsé tagjaina
tevékenység kiterje mezőgazdaságr é ipar vállalkozásr is Országo hírnévr tet
szer gelse é belistye bár Guttman Lászl mintaszerűe vezetet zalabér birtok 300
hol é türje 40 holda bérlet amelye Keszle Mó é Böh Feren gazdálkodnak A ipa
szolgálatába állna Keszle Mó tüskeszentpéteri Keszle Berná zalabéri Keszle
Márto bátyk gőz-é műhengermalmai tovább Ko Zsigmon pokod é Rosentha Józse türje
vizimalmai hitközsé alapítás 1670-r tehető bá szervezet kerete nélkü má azelőt
i működhetett am abbó állapíthat meg hog temetőjébe 30 évné régib felirat
sírköve vannak XIX sz.-i val fejlődésérő csa abbó következtethetünk hog
zsinagógájuka e időbe megnagyobbították mé pedi földesúr gró Batthyá Feren
engedelmével ak ekko következ adománylevele adt hitközségnek Ic Franz Gra v
Batthyá Erbher z Güssin un wirkliche Grundherr,un Besitze de Herrschaf
Szent-Grott Kaiser Königl Kämmere tit urkund fü mich un mein Erben das nachde i
Name de gesammte Szent-Grotte Jude Gemeinde Salomo Politzer de Zei Richter
Salomo Steiner Jako Reich Benede Kraus Leopol Tritscher Isa Singer Isa
Hamburger Moise Schreiber Jako Schire un Geze Lee Geschworen mi durc ein
besonder Bittschrif unterthänigs vorgestellet haben das i de i hierortige Mark
Szent-Grot befindlich Synago ode Tempe de Dachsthu de Einstur drohe un das de
Tempe fü di durc di Zei nahmhaf vermehrt Judenzah z klein ein Vergrösseru
nothwendi erheischet ic di Reparatio un Vergrösserun de Tempel entwede selbste
vorzunehmen,soda da Tempelgebäud zu nothwendige Reformatio un Vergrösserun ihne
Jude käuflic z überlassen un i Fal diese gnädige Bewilligun auc fü den.freye
Kascha-Wein-Schank sogenannt Schabes-Stangen un gewöbnlich Schild-KrotenrGab
einma fü allema ein gewiss Ta ode jährlich .Zahlun z bestimme di Gnad habe
wolle ic dies gemeinschaftlic gehorsam Bitt i Erwägun genohme un i Betracht das
obenerwähnt Juden-Gemeind da Tempel-Gebäud nac ihre eigene Ar einzurichte z
reformire un nac Möglichkei un Umst1a1nd de Zeit auc z vergrössere wünschet
jene dermale stehend Tempel-Geb1a1ud de Grun selbste dahi nich verstande de
Bittstellenden-Juden-Gemeind u Zwe Tausen Gulde käuflic übertragen un al ih
Eigenthu übergebe hab s gestalte zwar das si de Tempe nac ihre Gutachte
herstellen reformiren un nac Erfordernis auc erweiteren un vergrössere könne mi
de bedingte Versprechen das di Grundherrschaf be ereignende Vergrösserungsfal
nac de vorgemachte Anzeig de daz erforderliche Grun grati un ohn weiter
Bezahlun überzueigne habe solle 180 anfangen anmi gnädigs das di Gemeind fü
obangesucht Beneficien al freye Kascha-Wein-Schank Schabes Stangen un üblich
Schild-Kroten-Ta ohn weitere Steigerun i künftige Zeite jährliche Ei Hunde
Gulde bestimm z alle habe sollen wir abe hiemi ausdrücklic vorbehalten das jene
Gebäud z keine Zei z eine andere al Tempel-Gebrauc au wa imme Ar un Ursach
abkomme sollt de Grun de Herschaftliche Obrigkei allezei wiederu un grati zurüc
falle müsse Z allzeitige Sicbe heitde Juden-Gemeinde is dies Urkund mi meine
Adeliche Insig un Handschrif bekräftig worden Geschehe i Mark un Schlos
Szent-Grot de Erste Jäner i Jahr Ei Tausen Ach Hunder un Neune Fran gra vo
Batthya P H A mandátu I m De Comiti Extrada pe Josephu Eklé mp Bonoru Directore
ect I Coltu d Zal Tabul judi Assorem E a okira mé m i fennáll zsinagógár
vonatkozik amel haza zsidósá egyi legnevezeteseb műemléke A épüle 16 éves
Eredetile törö hódoltsá idejébe vá volt Miko törökö a országbó kitakarodtak
várbó granáriu let é körülbelü 16 évve ezelőt kerül hitközsé tulajdonába mel az
zsinagógána rendezt be Batthyán-fél adománylevélbe felsorol elöljáróko kívü se
régebb elöljárók se a alapító ne ismeretesek Chevr Kadis alapítás idej i
ismeretlen d valószínű hog olya régi min mag hitközség Évszázado múltr tekinthe
vissz hitközség iskol történet is Századoko á fenntartot iskolájába má a 1880-a
éve elejé magyaru oktattak nagymult intézmén azonba 1899. miko közsé össze
iskolái államosították megszünt Azót csa hitéle adminisztrációj köt l hitközsé
gondjait célr 1928-ba 436 P- fordított 1860-ba Feren Józse császá gyönyör
domborműv ezüs plakette küldöt hitközségnek hazafia szolgálataina elismeréséül
amirő a ére szöveg tanuskodik világháborúba 2 tagj vet rész é 1 elesett
hitközsé vezetősége Hirtenstei Adol kerület rabbi Keszle Mó malomtulajdonos
elnök Ster Sándo alelnök Politze Mó templomgondnok Ster Feren pénztáros
Hamburge Ern cedók pénztáros Bart Alber titká választmány tago Fleine Vilmos
Korei Jenő Korei Miksa Neuman Mór Ster István Weis Sándor Chevr Kadis elnök
Korei Miksa társelnöke Neuman Mó é Korei Dávid rég alapítás Nőegyle Szála
Ignácn vezetés alat áll
15439.h
CÍMSZ Zalaszentgr
SZÓCIK Zalaszentgró nagy Za v 21 lak ebb 1 családb 3 zsid kongresszu
hitközs adófizetőin szá 12 Foglalkoz szerin keresked iparo gazdálkod
nagybirtoko gyáro malomtulajdono ügyvé orvo magántisztvisel mérnö magánz tanít
töb m foglalkozá ágakba hitközs anyaköny területéh tartozn Kisszentgró
Zalaudvarno Csáfor Aranyo Tüskeszentpéte Tekeny Zalaszentlászl Gyülevés Kustán
Kehid Barátszige Kallo Bezeré Padá Zalakoppán Gyürü Vándorszöllő
Zalaistvánd,Kemen Pókafa,Szepetk,Pako Zalabé Baty Zalav Tür községe k hitközs
tagjain tevékenysé kiterj mezőgazdaság ipa vállalkozás i Ország hírnév te sze gels
belisty bá Guttma Lász mintaszerű vezete zalabé birto 30 ho türj
15439.
CÍMS Zalaszentg
SZÓCI Zalaszentgr nag Z 2 la eb család zsi kongressz hitköz adófizetői sz 1
Foglalko szeri kereske ipar gazdálko nagybirtok gyár malomtulajdon ügyv orv
magántisztvise mérn magán taní tö foglalkoz ágakb hitköz anyakön területé
tartoz Kisszentgr Zalaudvarn Csáfo Arany Tüskeszentpét Teken Zalaszentlász
Gyülevé Kustá Kehi Barátszig Kall Bezer Pad Zalakoppá Gyür Vándorszöll
Zalaistvánd,Keme Pókafa,Szepetk,Pak Zalab Bat Zala Tü község hitköz tagjai
tevékenys kiter mezőgazdasá ip vállalkozá Orszá hírné t sz gel belist b Guttm
Lás mintaszer vezet zalab birt 3 h tür hol bérl amel Kesz B Fer gazdálkodn i
szolgálatá áll Kesz tüskeszentpéte Kesz Ber zalabé Kesz Már bát gőz
műhengermalm tová Zsigm pok Rosent Józ tür vizimalm hitköz alapít 1670 tehe
szervez kere nél azel működhete ab állapíth m h temetőjé év rég felir sírkö
vann X sz. v fejlődésé c ab következtethetü h zsinagógáju idő megnagyobbított
pe földes g Batth Fer engedelmév ek követk adományleve a hitközségn Fra G Batth
Erbh Güss wirklic Grundherr, Besit Herrsch Szent-Gro Kais Köni Kämme t urku mi
me Erb d nach Na gesamm Szent-Grot Ju Gemein Salo Politz Z Richt Salo Stein Ja
Rei Bene Kra Leop Tritsch I Sing I Hamburg Moi Schreib Ja Schi Ge L Geschwor du
e besond Bittschr unterthäni vorgestell hab d hierorti Ma Szent-Gr befindli
Syna o Tem Dachst Einst dro d Tem du Z nahmh vermeh Judenz kle e Vergrösse
nothwen erheisch Reparat Vergrösser Temp entwe selbs vorzunehmen,so Tempelgebä
nothwendi Reformat Vergrösser ih Ju käufl überlass F die gnädi Bewillig a
den.fre Kascha-Wein-Scha sogenan Schabes-Stang gewöbnli Schild-KrotenrG ein
alle e gewi o jährli .Zahl bestim Gn ha wol di gemeinschaftl gehors Bi Erwäg
genoh Betrac d obenerwäh Juden-Gemei Tempel-Gebä n ih eige einzurich reformi n
Möglichk Umst1a1 Ze a vergrösse wünsch je derma stehe Tempel-Geb1a1 Gr selbs da
ni verstan Bittstellenden-Juden-Gemei Z Taus Gul käufl übertrag Eigent überge h
gestal zw d Tem n ih Gutach herstell reformir n Erfordern a erweiter vergrösse
kön beding Versprech d Grundherrsch ereignen Vergrösserungsf n vorgemach Anze d
erforderlic Gr gra o weit Bezahl überzueig ha sol 1 anfang an gnädi d Gemei
obangesuc Benefici fre Kascha-Wein-Scha Schab Stang übli Schild-Kroten- o weite
Steiger künfti Zei jährlic Hun Gul besti al ha soll w a hie ausdrückl vorbehalt
d je Gebä kei Z ei ande Tempel-Gebra im Ursa abkom sol Gr Herschaftlic Obrigk
allez wiede gra zur fal müs allzeiti Sic heit Juden-Gemein di Urku mei Adelic
Ins Handschr bekräft word Gesche Ma Schl Szent-Gr Ers Jän Ja Taus A Hund Neu Fr
g Batth mandá Comi Extra Josep Ek Bono Directo e Col Z Tab ju Assor oki fenná
zsinagóg vonatkoz am ha zsidó eg legnevezetes műemlé épü év Eredeti tö hódolt
idejé vo Mi törö ország kitakarodt vár granár l körülbe év ezel ker hitköz
tulajdoná m zsinagógá rende Batthyán-f adománylevél felsor elöljáró kí rége
elöljár alapí ismeretes Che Kad alapít id ismeretl valószí h ol ré m m hitközs
Évszáza múl tekint vis hitközs isk történ Százado fenntart iskolájá 1880 é ele
magya oktatt nagymu intézm azon 189 mi köz öss iskol államosított megszü Az c
hité adminisztráci k hitköz gondja cé 1928- 4 fordíto 1860- Fer Józ csás gyöny
domborm ez plaket küld hitközségn hazaf szolgálatai elismerésé ami é szöv
tanuskod világháború ta v ré elese hitköz vezetősé Hirtenst Ad kerül rab Kesz
malomtulajdon eln St Sán aleln Polit templomgondn St Fer pénztár Hambur E ced
pénztár Ba Alb tit választmá ta Flei Vilm Kor Je Kor Mik Neum M St Istv We Sánd
Che Kad eln Kor Mik társelnö Neum Kor Dáv r alapít Nőegy Szá Igná vezet al á
15439
CÍM Zalaszent
SZÓC Zalaszentg na l e csalá zs kongress hitkö adófizető s Foglalk szer
keresk ipa gazdálk nagybirto gyá malomtulajdo ügy or magántisztvis mér magá tan
t foglalko ágak hitkö anyakö terület tarto Kisszentg Zalaudvar Csáf Aran
Tüskeszentpé Teke Zalaszentlás Gyülev Kust Keh Barátszi Kal Beze Pa Zalakopp
Gyü Vándorszöl Zalaistvánd,Kem Pókafa,Szepetk,Pa Zala Ba Zal T közsé hitkö
tagja tevékeny kite mezőgazdas i vállalkoz Orsz hírn s ge belis Gutt Lá
mintasze veze zala bir tü ho bér ame Kes Fe gazdálkod szolgálat ál Kes
tüskeszentpét Kes Be zalab Kes Má bá gő műhengermal tov Zsig po Rosen Jó tü
vizimal hitkö alapí 167 teh szerve ker né aze működhet a állapít temetőj é ré
feli sírk van sz fejlődés a következtethet zsinagógáj id megnagyobbítot p földe
Batt Fe engedelmé e követ adománylev hitközség Fr Batt Erb Güs wirkli Grundherr
Besi Herrsc Szent-Gr Kai Kön Kämm urk m m Er nac N gesam Szent-Gro J Gemei Sal
Polit Rich Sal Stei J Re Ben Kr Leo Tritsc Sin Hambur Mo Schrei J Sch G Geschwo
d beson Bittsch unterthän vorgestel ha hierort M Szent-G befindl Syn Te Dachs
Eins dr Te d nahm verme Juden kl Vergröss nothwe erheisc Repara Vergrösse Tem
entw selb vorzunehmen,s Tempelgeb nothwend Reforma Vergrösse i J käuf überlas
di gnäd Bewilli den.fr Kascha-Wein-Sch sogena Schabes-Stan gewöbnl
Schild-Krotenr ei all gew jährl .Zah besti G h wo d gemeinschaft gehor B Erwä
geno Betra obenerwä Juden-Geme Tempel-Geb i eig einzuric reform Möglich Umst1a
Z vergröss wünsc j derm steh Tempel-Geb1a G selb d n versta
Bittstellenden-Juden-Geme Tau Gu käuf übertra Eigen überg gesta z Te i Gutac
herstel reformi Erforder erweite vergröss kö bedin Versprec Grundherrsc ereigne
Vergrösserungs vorgemac Anz erforderli G gr wei Bezah überzuei h so anfan a
gnäd Geme obangesu Benefic fr Kascha-Wein-Sch Scha Stan übl Schild-Kroten weit
Steige künft Ze jährli Hu Gu best a h sol hi ausdrück vorbehal j Geb ke e and
Tempel-Gebr i Urs abko so G Herschaftli Obrig alle wied gr zu fa mü allzeit Si
hei Juden-Gemei d Urk me Adeli In Handsch bekräf wor Gesch M Sch Szent-G Er Jä
J Tau Hun Ne F Batt mand Com Extr Jose E Bon Direct Co Ta j Asso ok fenn
zsinagó vonatko a h zsid e legnevezete műeml ép é Eredet t hódol idej v M tör
orszá kitakarod vá graná körülb é eze ke hitkö tulajdon zsinagóg rend Batthyán-
adománylevé felso elöljár k rég elöljá alap ismerete Ch Ka alapí i ismeret
valósz o r hitköz Évszáz mú tekin vi hitköz is törté Század fenntar iskoláj 188
el magy oktat nagym intéz azo 18 m kö ös isko államosítot megsz A hit
adminisztrác hitkö gondj c 1928 fordít 1860 Fe Jó csá gyön dombor e plake kül
hitközség haza szolgálata elismerés am szö tanusko világhábor t r eles hitkö
vezetős Hirtens A kerü ra Kes malomtulajdo el S Sá alel Poli templomgond S Fe
pénztá Hambu ce pénztá B Al ti választm t Fle Vil Ko J Ko Mi Neu S Ist W Sán Ch
Ka el Ko Mi társeln Neu Ko Dá alapí Nőeg Sz Ign veze a
1543
CÍ Zalaszen
SZÓ Zalaszent n csal z kongres hitk adófizet Foglal sze keres ip gazdál
nagybirt gy malomtulajd üg o magántisztvi mé mag ta foglalk ága hitk anyak
terüle tart Kisszent Zalaudva Csá Ara Tüskeszentp Tek Zalaszentlá Gyüle Kus Ke
Barátsz Ka Bez P Zalakop Gy Vándorszö Zalaistvánd,Ke Pókafa,Szepetk,P Zal B Za
közs hitk tagj tevéken kit mezőgazda vállalko Ors hír g beli Gut L mintasz vez
zal bi t h bé am Ke F gazdálko szolgála á Ke tüskeszentpé Ke B zala Ke M b g műhengerma
to Zsi p Rose J t vizima hitk alap 16 te szerv ke n az működhe állapí temető r
fel sír va s fejlődé következtethe zsinagógá i megnagyobbíto föld Bat F
engedelm köve adományle hitközsé F Bat Er Gü wirkl Grundher Bes Herrs Szent-G
Ka Kö Käm ur E na gesa Szent-Gr Geme Sa Poli Ric Sa Ste R Be K Le Trits Si
Hambu M Schre Sc Geschw beso Bittsc unterthä vorgeste h hieror Szent- befind Sy
T Dach Ein d T nah verm Jude k Vergrös nothw erheis Repar Vergröss Te ent sel
vorzunehmen, Tempelge nothwen Reform Vergröss käu überla d gnä Bewill den.f
Kascha-Wein-Sc sogen Schabes-Sta gewöbn Schild-Kroten e al ge jähr .Za best w
gemeinschaf geho Erw gen Betr obenerw Juden-Gem Tempel-Ge ei einzuri refor
Möglic Umst1 vergrös wüns der ste Tempel-Geb1 sel verst Bittstellenden-Juden-Gem
Ta G käu übertr Eige über gest T Guta herste reform Erforde erweit vergrös k
bedi Verspre Grundherrs ereign Vergrösserung vorgema An erforderl g we Beza
überzue s anfa gnä Gem obanges Benefi f Kascha-Wein-Sc Sch Sta üb Schild-Krote
wei Steig künf Z jährl H G bes so h ausdrüc vorbeha Ge k an Tempel-Geb Ur abk s
Herschaftl Obri all wie g z f m allzei S he Juden-Geme Ur m Adel I Handsc bekrä
wo Gesc Sc Szent- E J Ta Hu N Bat man Co Ext Jos Bo Direc C T Ass o fen zsinag
vonatk zsi legnevezet műem é Erede hódo ide tö orsz kitakaro v gran körül ez k
hitk tulajdo zsinagó ren Batthyán adománylev fels elöljá ré elölj ala ismeret C
K alap ismere valós hitkö Évszá m teki v hitkö i tört Száza fennta iskolá 18 e
mag okta nagy inté az 1 k ö isk államosíto megs hi adminisztrá hitk gond 192
fordí 186 F J cs gyö dombo plak kü hitközsé haz szolgálat elismeré a sz tanusk
világhábo ele hitk vezető Hirten ker r Ke malomtulajd e S ale Pol templomgon F
pénzt Hamb c pénzt A t választ Fl Vi K K M Ne Is Sá C K e K M társel Ne K D
alap Nőe S Ig vez