15487.htm
CÍMSZÓ: Zsidó adók
SZÓCIKK: Zsidó adók. Elég
késői intézmény, amely a zsidótörvények életbeléptetése után vált törvényes
kényszerré. Sem Szt. László, sem pedig Kálmán király, akik némikép foglalkoztak
a zsidók megrendszabályozásával, nem említenek a zsidók számára semmiféle külön
adót és azok egészen II. Endréig minden különösebb zaklatástól mentesen éltek
Magyarországon. Ha mégis volt valamiféle adóterhük, az csak úgy terhelhette
őket, mint a keresztény magyarokat és az akkori idők általános szokása szerint
a papoknak fizetendő tized sem eshetett semmiféle megkülönböztetés alá.
Valószínű, hogy mikor IV. Béla alatt a zsidók a királyi kamara szolgái lettek
(1. Kamaraszolgák) és közvetlenül a királyi hatalom alá kerültek, a kincstárnak
külön fizettek bizonyos összegeket. Az 1436-iki békekötés után, mikor Zsigmond
király IV. Béla kiváltságlevelét megerősítette (1. Béla (IV.) király
zsidótörvénye), kibocsátott egy másik királyi levelet, amelynek kiváltságokat
tartalmazó cikkelyei között a második mégis újabb terheket ró a zsidókra. Ez a
cikk az országnagyok zsidótartási jogával kapcsolatosan az adózással függ
össze, mert elrendeli, hogy a főuraknak valósággal elajándékozott zsidók(1.
Zsigmond királyi levele) a főuraknak tartoznak fizetni mindazokat az adókat,
amelyeket eddig, mint a kamara szolgái a kincstárnak fizettek. De hogy a zsidók
az ő számára is jövedelmezzenek, meghagyja, hogy neki is fizessék a különféle
Zs.-at. így a zsidók adóterhe megkétszereződött, emiatt aztán főleg a királyi
városokba költözködtek, hogy a kétszeres adótehertől megszabaduljanak, mivel
ott csak a kincstárnak fizettek adót. Zsigmond egyébként elrendelte, hogy
zsidóktól sehol nem szedhetnek több adót, mint a városok vagy nemesi birtokok
keresztény lakóitól. V. László már kizárólagosan királyi jognak tekintette a
zsidók megadóztatását és ebből tetemes jövedelmet húzott. A királyi pénztárba
befolyt összeg, amit a zsidók fizettek ki uralkodása alatt, négyezer arany
forintra rúgott, ami tekintve a zsidók csekély számát és a kincstár egyéb
jövedelmeit, igen számottevő tétel. Ebben az összegben nincsenek benne a
rendkívüli adók, amelyeket gyakran vetett ki a kincstár, ha pénzállománya
megfogyatkozott, vagy ha háborúra kellett a pénz, mint 1456. a törökök ellen.
És nincs benne az az. összeg sem, amit azok a zsidók fizettek, akiknek adóját a
király valamely városnak ajándékozta. Tíz éven keresztül 1450-ig Erzsébet
Pozsonynak ajándékozta az ottani zsidók adóját, Hunyadi pedig ezt az ajándékozást
két évvel megtoldotta (1. Zsidó-pénz). A város falainak és az erődítések
karbantartásához a többi polgársággal együtt adóztak a zsidók. Hunyadi 1452. a
nagyszombati zsidókat, V. László 1454. a pozsonyiakat, 1456. pedig ismét a
nagyszombatiakat keményen megdorgálta, hogy kötelezettségüknek nem tettek
eleget. A zsidóság adóját egyébként a rendes királyi adó fejében szedték, amit
törvény szabályozott. Mátyás király huszonkét esztendős uralkodása alatt, ha
nem is boldogan, de nyugalomban éltek a zsidók. A királyi kincstárnak egyenes
adók, vagy ajándékok cimén adóztak és tekintve a zsidók csekély számát,
túlságosan nagy az a jövedelem, amihez általuk a kincstár hozzájutott. Húszezer
aranyat tett ki ez az összeg, amelyen kívül még városi adók terhelték őket és szokás
szerint fizették a papi dézsmát és egyéb járandóságokat. Négy esztendővel
később, 1494-95. II. Ulászló alatt már 800 forintra apadtak a Zs., nyilván,
mert a főurak, mint az egyéb adókat, a zsidókét is maguk szedték fel. Más oka
az adók huszonötöd részre való leapadásának nem lehet, mert a zsidók száma nem
csökkent ez idő alatt. Már Mátyás idejében megkezdődött az általános
elszegényedés, amely e korszak végéig, Buda kivételével, országos hatású.
Érthető hát, hogy Ulászló már kölcsönök helyett rendkívüli adókat vett igénybe.
1491-ben kényszerkölcsönt, 1493., 1500. rendkívüli adót vetett ki, majd 1504. a
nyomasztó pénzszükség miatt újabb rendkívüli zsidó adót hajtott be. 1514-ben
pedig Dózsa parasztlázadásának elnyomására volt szüksége újabb adókra. II. Lajos
alatt a kincstár teljesen szegény volt és ezért a zsidók még fokozottabban
érezték a nyomasztó adókat. Tőlük vehették el legkönnyebben a pénzt akaratuk és
beleegyezésük ellenére is. Nagy pontossággal hajtották be tőlük a legális
adókat is, amire igen nagy szüksége volt az országnak, de a hiba ott volt, hogy
csak a zsidókkal szemben éltek ezzel a pontossággal, olyannyira, hogy sokszor a
határidő letelte előtt kezdték meg az adóbehajtásokat. Miután a királyi városok
legnagyobb része zálogkézen volt, a városok jövedelme a hitelezőket illette.
Mindamellett 1524. 1600 forintott tett ki a zsidóktól befolyt kincstári
jövedelem. Valószínűleg a zsidók kétszeresen fizettek és az előzőleg II.
Ulászló alatt évenként egyszer fizetendő 800 forintot kétszer szedték Szt.
György és Szt. Mihály napján. Ezt a kétrészletbeli fizetést nyilván könnyítés
céljából tették, merthogy az adót a kincstár felemelte. Az is meglehet, hogy az
adóemelés az 1518-iki bácsi országgyűlés következménye volt, miután az
elrendelte a zálogban levő országos javak kiadását és így az elzálogosított
városok zsidóságának adója ismét a királyi kincstár jövedelmét fokozta. Súlyos
rendkívüli adók is terhelték II. Lajos alatt aki a vagyonához mért adót nem
fizette, elfogták és kínzásokkal kényszerítették az adóbevallásra. Ha a
megkínzott meghalt, vagyona a kincstárra szállt. A törökök, hogy a zsidóknak
kedvét szegjék az adóelengedésekért való folyamodásoktól, amint nem fizettek
pontosan, túszokat szedtek össze, kiket fogva tartottak addig, míg a község az adót
meg nem fizette. Az adók sorába tartozott a fogyasztási és telekadó is. A
feudális rendszeren kiépült török birodalomban a földnek a szultán volt a
kizárólagos birtokosa. így ha egy zsidó házat épített, a telek sohasem ment át
az ő tulajdonába, hanem csak haszonbérletben használhatta évi adó fejében.
Fennállott mindezen kívül a gabonatized, a város- és várépítési illeték s a
véradó. Ez utóbbi olyan megváltási összeg féle volt azon látszólagos
bűnrészességért, ha valakit az illető szomszédságában meggyilkoltak és ő nem
sietett a segítségére, holott az nyilvánvalóan kiáltott segítségért. Az ilyen
adóztatások alól csak az udvar kegyencei kaptak felmentést, így az udvarba
bejáratos zsidók sem adóztak és pl. Saul budai zsidó kiáját, a kincstár körül
szerzett érdemei elismeréséül a szultán felmentette a harács alól. Súlyos
megadóztatás alá estek a zsidók, de a keresztények is, valahányszor háborús
előkészületeket tett a török hadsereg. A szegény zsidótól 3-4 aranyat, a
gazdagtól százat is kicsikartak. A török hódoltságon kívül eső országrészben
sem tartotta szem előtt a zsidóság érdekeit az adópolitika. I. Ferdinánd 1551
óta a zsidók megszorítására törekedett, bár az adóterhek nem voltak olyan
súlyosak, mint a hódoltság területein, csak a jogbizonytalanság öltött
veszedelmes méreteket. Az 1578-iki országgyűlés azt kívánta, hogy a zsidók és
anabaptisták kétszeresen viseljék az adó- és más közterheket. Ez évben sújtja
Rudolf kétszeres házadóval a zsidókat. 1593-ban külön fejadót vet ki rájuk,
1596. új adónemet rendel el, a katonaadót a zsidókra, anabaptistákra és egy-két
nemzetiségre, «mint akik nem katonáskodnak)). Hadiadó fejében a zsidóság
fejenként hat forintot volt köteles fizetni. A sz. kir. városok adóztatási
rendszere érdemel még említést ebből a korszakból. Eleonóra Magdaléna Terézia
özvegy császárné 1711., mikor a budai zsidókat is a városi törvényhatóság alá
rendelte, kimondta,hogy mindazon zsidók, akik nem tartoznak a császári
szállítók közé és adózásnak vannak alávetve, az ország többi zsidóival együtt évenként
bizonyos adót fizessenek tűrésükért a királyi kamarába. A zsidók tehát kétféle
adót fizettek, kamarait és városit. Az első nem volt új, védelmi és türelmi adó
címén már megtelepedésük óta fizették, évi 50 forintot minden üzlet után. A
türelmi adójuk viszont súlyos volt és túlemelkedett a rácokén is, akik közösen
csak 300 forintot fizettek türelmi adó fejében, míg egy Feit Hirsch nevű zsidó
egymaga fizetett évi 75 forintot toleranciális taksa címén (1. Tolerált). A
türelmi és védelmi adóhoz régebben hozzájárult a porció, országgyűlési, sánc és
követi adó is. Ez az adórendszer lényegében fennállott Mária Teréziáig, míg ő
külön türelmi adót vetett ki a magyar zsidóságra törvénytelen önkénnyel, az
országgyűlés hozzájárulása nélkül. Az adótartozásokért börtönbe hurcolták még
ekkor is a zsidók feleségét és gyermekeit és tovább is fennállott a
megszégyenítő zsidó személyi vám. A türelmi adó ügyében 1749 máj. 16. Mária
Terézia értesítette a helytartóságot, hogy a zsidók Magyarországon és a
kapcsolt részeken a megyéknek és földesuraknak fizetett adón kívül a
kincstárnak is fizessenek évi adót. Nemsokára már összegszerűen is
megfogalmazva került a királynői követelés a törvényhatóságokhoz, így eszerint
a legkisebb összeg, amit a zsidóktól az adókivető bizottság elfogadhat, az
1746. összegyűlt hadiadó összege: 29,694 frt, kerekszámban 30,000 frt. A
zsidók, akik nevében külön bizottság tárgyalt, nem tudták vállalni a súlyos
anyagi terheket, végre is abban állapodtak meg, hogy nyolc éven át húszezer
forintot fizetnek. Az első részlet 1750 jan. 1., a második júl. 1. vált
esedékessé. A királynő ezt az összeget csak három évre állandósította, de utóbb
még két évig érvényben tartotta. A helytartóság nov. 26. közölte a
törvényhatóságokkal a királynő által jóváhagyott előterjesztést. Pest megye
felszólalt ellene az okt. 10-i gyűlésen,, mivel a rendelet ellenkezett az
országgyűlési határozatokkal, amelyek szerint a zsidók csak a megyék belső
szükségleteihez kötelesek járulni. A türelmi adó, vagy ahogy a zsidók nevezték,
a «Malkegeld» (királyasszony pénze) kivetését már megakadályozni nem lehetett.
Az ötévi határidő letelte után pedig a zsidók egyre súlyosabb terheket kaptak.
1760-ban a régi 20,000 frt helyett 30,000 frt-ot, 1772: 50,000-et, 1778:
80,000-et, 1813: 160,000 frt-ot voltak kénytelenek fizetni. II. József
egyenjogosító törekvésében (1. Egyenjogosító törekvések) 1785-ben megszüntette
a zsidóság régi sérelmét, a zsidó személyi vámot és eltörölte a türelmi adónak
megszégyenítő címét, de mert magáról az adóról a kincstár nem mondhatott le,
azt azontúl kamerális taksa (1. o.) címen szedette. A XIX. sz. elején, mikor
nagyobb lendületet vett a zsidók küzdelme az egyenjogosításért, 1817 nov. 9. a
zsidóság képviselői elhatározták, hogy a 160,000 frt-nyi nyomasztó türelmi adó
leszállítását kérik a királytól. A következő esztendőben ismét aktuálissá vált
a kérdés és a zsidóság keresztül akarta vinni, hogy a türelmi adó felosztási
kulcsát ne a helytartóság, hanem maga a zsidóság határozhassa meg. 1832-ben
pedig már kifejezetten megbízottakat küldenek a pozsonyi országgyűlés
helyszínére, hogy ott képviseljék a zsidóság érdekeit. Csak az 1839/40-iki
országgyűlés emelt szót a türelmi adó ellen, de ekkor már az alsó és felső
tábla egyhangúlag a türelmi adó, illetve a kamerális taksa kivetése ellen
fordult. A király azonban az 1840-iki rezoluciójában még nem szüntette meg a
megalázó terheket, de kijelentette, hogy eltörlését a kormányszékek
nyilatkozatától teszi függővé. Az 1840-iki országgyűlés XXIX. t.-c.-e már az
ország törvényes lakóinak ismerte el a zsidóságot és ekkor a magyar zsidóság
felségfolyamodványban kérte ismét a különös adónem megszüntetését. A király az
országgyűlés hangulatának befolyása alatt hajlandó volt elengedni a türelmi
adót, ha a zsidóság lefizeti az évek folyamán felgyülemlett hátralékos
taksáját, amely 2.554,293 frt 41/2kr.-ra rúgott. A zsidóságnak végül is
sikerült 1.200,000 frt-ban kiegyezni a kincstárral. Magyarország és kapcsolt
részeinek zsidó képviseletei 1846. elhatározták, hogy a türelmi adó örök megváltására
megállapított összeget öt esztendő alatt fizetik le. Ezen az alapon köttetett
meg a végső megállapodás is és 1846 júl. 2. a kamara elnöke tudatta a
kezelő-bizottsággal, hogy Ferdinánd király jún. 24. örökre megszüntette a
kamerális taksát. Mikor az osztrák seregek megszállták a magyar fővárost, a
császári csapatok fővezére követelte az 1848 máj. és nov. 15. esedékessé vált
ötödik és hatodik részlet megfizetését. A követelést súlyosan érintette a
fizetési parancs, mert a magyar pénzügyminiszter 1848 ápr. 7.felfüggesztette a
részletek további fizetésének kötelezettségét, az országgyűlés is később ezt
helybenhagyta, mire a vidéki hitközségek nem fizették be a rájuk eső
részleteket. Időközben a türelmi adóváltság alapjának a Pesti Magyar
Kereskedelmi Bankban elhelyezett tartaléktőkéje meg¬fogyatkozott. Mikor a
kezelőség a banktól a 111,400 frt tartaléktőke folyósítását kérte, az azt
Kossuth-bankókban akarta kifizetni. Az ügy törvényszék elé került, amely a
pesti hitközség tagjait arra kötelezte, hogy Kossuth-pénzben fogadja el
tartaléktőkéjét. A hitközség mind e sok nehézség ellenére mára 13. lefizette
hátralékadóját. E súlyos terhekhez még hozzájárult az a hadisarc, amellyel a
szabadságharc támogatásá¬ért sújtották a zsidóságot. A 2.300,000 forintot, a lojális
Pozsony és Temesvár kivételével vala¬mennyi hitközség fizetni tartozott. Ezt az
össze¬get a zsidóság kérelmére 1850 szept. 20. a császár elengedte azzal, hogy
két éven belül a zsidóság egymillió frt iskolaalapot létesítsen. Ez időn túl a
történelem már nem ismer kifejezetten zsidókat sújtó adónemeket és az 1867-iki
emancipáció (1. o.) véglegesen megszüntette azt a különleges elbírálási
rendszert, amely évszázadokon keresztül anyagi és erkölcsi megkülönböztetés alá
vetette a zsidóságot.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 5487. címszó a lexikon =>
980. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
15487.htm
CÍMSZÓ: Zsidó adók
SZÓCIKK: Zsidó adók. Elég késői intézmény, amely a zsidótörvények
életbeléptetése után vált törvényes kényszerré. Sem Szt. László, sem pedig Kálmán
király, akik némikép foglalkoztak a zsidók megrendszabályozásával, nem
említenek a zsidók számára semmiféle külön adót és azok egészen II. Endréig
minden különösebb zaklatástól mentesen éltek Magyarországon. Ha mégis volt
valamiféle adóterhük, az csak úgy terhelhette őket, mint a keresztény
magyarokat és az akkori idők általános szokása szerint a papoknak fizetendő
tized sem eshetett semmiféle megkülönböztetés alá. Valószínű, hogy mikor IV.
Béla alatt a zsidók a királyi kamara szolgái lettek 1. Kamaraszolgák és
közvetlenül a királyi hatalom alá kerültek, a kincstárnak külön fizettek
bizonyos összegeket. Az 1436-iki békekötés után, mikor Zsigmond király IV. Béla
kiváltságlevelét megerősítette 1. Béla IV. király zsidótörvénye , kibocsátott
egy másik királyi levelet, amelynek kiváltságokat tartalmazó cikkelyei között a
második mégis újabb terheket ró a zsidókra. Ez a cikk az országnagyok
zsidótartási jogával kapcsolatosan az adózással függ össze, mert elrendeli,
hogy a főuraknak valósággal elajándékozott zsidók 1. Zsigmond királyi levele a
főuraknak tartoznak fizetni mindazokat az adókat, amelyeket eddig, mint a
kamara szolgái a kincstárnak fizettek. De hogy a zsidók az ő számára is
jövedelmezzenek, meghagyja, hogy neki is fizessék a különféle Zs.-at. így a zsidók
adóterhe megkétszereződött, emiatt aztán főleg a királyi városokba
költözködtek, hogy a kétszeres adótehertől megszabaduljanak, mivel ott csak a
kincstárnak fizettek adót. Zsigmond egyébként elrendelte, hogy zsidóktól sehol
nem szedhetnek több adót, mint a városok vagy nemesi birtokok keresztény
lakóitól. V. László már kizárólagosan királyi jognak tekintette a zsidók
megadóztatását és ebből tetemes jövedelmet húzott. A királyi pénztárba befolyt
összeg, amit a zsidók fizettek ki uralkodása alatt, négyezer arany forintra
rúgott, ami tekintve a zsidók csekély számát és a kincstár egyéb jövedelmeit,
igen számottevő tétel. Ebben az összegben nincsenek benne a rendkívüli adók,
amelyeket gyakran vetett ki a kincstár, ha pénzállománya megfogyatkozott, vagy ha
háborúra kellett a pénz, mint 1456. a törökök ellen. És nincs benne az az.
összeg sem, amit azok a zsidók fizettek, akiknek adóját a király valamely
városnak ajándékozta. Tíz éven keresztül 1450-ig Erzsébet Pozsonynak
ajándékozta az ottani zsidók adóját, Hunyadi pedig ezt az ajándékozást két
évvel megtoldotta 1. Zsidó-pénz . A város falainak és az erődítések
karbantartásához a többi polgársággal együtt adóztak a zsidók. Hunyadi 1452. a
nagyszombati zsidókat, V. László 1454. a pozsonyiakat, 1456. pedig ismét a
nagyszombatiakat keményen megdorgálta, hogy kötelezettségüknek nem tettek
eleget. A zsidóság adóját egyébként a rendes királyi adó fejében szedték, amit
törvény szabályozott. Mátyás király huszonkét esztendős uralkodása alatt, ha
nem is boldogan, de nyugalomban éltek a zsidók. A királyi kincstárnak egyenes
adók, vagy ajándékok cimén adóztak és tekintve a zsidók csekély számát,
túlságosan nagy az a jövedelem, amihez általuk a kincstár hozzájutott. Húszezer
aranyat tett ki ez az összeg, amelyen kívül még városi adók terhelték őket és
szokás szerint fizették a papi dézsmát és egyéb járandóságokat. Négy
esztendővel később, 1494-95. II. Ulászló alatt már 800 forintra apadtak a Zs.,
nyilván, mert a főurak, mint az egyéb adókat, a zsidókét is maguk szedték fel.
Más oka az adók huszonötöd részre való leapadásának nem lehet, mert a zsidók
száma nem csökkent ez idő alatt. Már Mátyás idejében megkezdődött az általános
elszegényedés, amely e korszak végéig, Buda kivételével, országos hatású.
Érthető hát, hogy Ulászló már kölcsönök helyett rendkívüli adókat vett igénybe.
1491-ben kényszerkölcsönt, 1493., 1500. rendkívüli adót vetett ki, majd 1504. a
nyomasztó pénzszükség miatt újabb rendkívüli zsidó adót hajtott be. 1514-ben
pedig Dózsa parasztlázadásának elnyomására volt szüksége újabb adókra. II.
Lajos alatt a kincstár teljesen szegény volt és ezért a zsidók még
fokozottabban érezték a nyomasztó adókat. Tőlük vehették el legkönnyebben a
pénzt akaratuk és beleegyezésük ellenére is. Nagy pontossággal hajtották be
tőlük a legális adókat is, amire igen nagy szüksége volt az országnak, de a
hiba ott volt, hogy csak a zsidókkal szemben éltek ezzel a pontossággal,
olyannyira, hogy sokszor a határidő letelte előtt kezdték meg az
adóbehajtásokat. Miután a királyi városok legnagyobb része zálogkézen volt, a
városok jövedelme a hitelezőket illette. Mindamellett 1524. 1600 forintott tett
ki a zsidóktól befolyt kincstári jövedelem. Valószínűleg a zsidók kétszeresen
fizettek és az előzőleg II. Ulászló alatt évenként egyszer fizetendő 800
forintot kétszer szedték Szt. György és Szt. Mihály napján. Ezt a
kétrészletbeli fizetést nyilván könnyítés céljából tették, merthogy az adót a
kincstár felemelte. Az is meglehet, hogy az adóemelés az 1518-iki bácsi
országgyűlés következménye volt, miután az elrendelte a zálogban levő országos
javak kiadását és így az elzálogosított városok zsidóságának adója ismét a
királyi kincstár jövedelmét fokozta. Súlyos rendkívüli adók is terhelték II.
Lajos alatt aki a vagyonához mért adót nem fizette, elfogták és kínzásokkal
kényszerítették az adóbevallásra. Ha a megkínzott meghalt, vagyona a kincstárra
szállt. A törökök, hogy a zsidóknak kedvét szegjék az adóelengedésekért való
folyamodásoktól, amint nem fizettek pontosan, túszokat szedtek össze, kiket
fogva tartottak addig, míg a község az adót meg nem fizette. Az adók sorába
tartozott a fogyasztási és telekadó is. A feudális rendszeren kiépült török
birodalomban a földnek a szultán volt a kizárólagos birtokosa. így ha egy zsidó
házat épített, a telek sohasem ment át az ő tulajdonába, hanem csak
haszonbérletben használhatta évi adó fejében. Fennállott mindezen kívül a
gabonatized, a város- és várépítési illeték s a véradó. Ez utóbbi olyan
megváltási összeg féle volt azon látszólagos bűnrészességért, ha valakit az
illető szomszédságában meggyilkoltak és ő nem sietett a segítségére, holott az
nyilvánvalóan kiáltott segítségért. Az ilyen adóztatások alól csak az udvar
kegyencei kaptak felmentést, így az udvarba bejáratos zsidók sem adóztak és pl.
Saul budai zsidó kiáját, a kincstár körül szerzett érdemei elismeréséül a
szultán felmentette a harács alól. Súlyos megadóztatás alá estek a zsidók, de a
keresztények is, valahányszor háborús előkészületeket tett a török hadsereg. A
szegény zsidótól 3-4 aranyat, a gazdagtól százat is kicsikartak. A török
hódoltságon kívül eső országrészben sem tartotta szem előtt a zsidóság érdekeit
az adópolitika. I. Ferdinánd 1551 óta a zsidók megszorítására törekedett, bár
az adóterhek nem voltak olyan súlyosak, mint a hódoltság területein, csak a
jogbizonytalanság öltött veszedelmes méreteket. Az 1578-iki országgyűlés azt
kívánta, hogy a zsidók és anabaptisták kétszeresen viseljék az adó- és más
közterheket. Ez évben sújtja Rudolf kétszeres házadóval a zsidókat. 1593-ban
külön fejadót vet ki rájuk, 1596. új adónemet rendel el, a katonaadót a
zsidókra, anabaptistákra és egy-két nemzetiségre, mint akik nem katonáskodnak .
Hadiadó fejében a zsidóság fejenként hat forintot volt köteles fizetni. A sz.
kir. városok adóztatási rendszere érdemel még említést ebből a korszakból.
Eleonóra Magdaléna Terézia özvegy császárné 1711., mikor a budai zsidókat is a
városi törvényhatóság alá rendelte, kimondta,hogy mindazon zsidók, akik nem
tartoznak a császári szállítók közé és adózásnak vannak alávetve, az ország
többi zsidóival együtt évenként bizonyos adót fizessenek tűrésükért a királyi
kamarába. A zsidók tehát kétféle adót fizettek, kamarait és városit. Az első
nem volt új, védelmi és türelmi adó címén már megtelepedésük óta fizették, évi
50 forintot minden üzlet után. A türelmi adójuk viszont súlyos volt és
túlemelkedett a rácokén is, akik közösen csak 300 forintot fizettek türelmi adó
fejében, míg egy Feit Hirsch nevű zsidó egymaga fizetett évi 75 forintot
toleranciális taksa címén 1. Tolerált . A türelmi és védelmi adóhoz régebben
hozzájárult a porció, országgyűlési, sánc és követi adó is. Ez az adórendszer
lényegében fennállott Mária Teréziáig, míg ő külön türelmi adót vetett ki a
magyar zsidóságra törvénytelen önkénnyel, az országgyűlés hozzájárulása nélkül.
Az adótartozásokért börtönbe hurcolták még ekkor is a zsidók feleségét és
gyermekeit és tovább is fennállott a megszégyenítő zsidó személyi vám. A
türelmi adó ügyében 1749 máj. 16. Mária Terézia értesítette a helytartóságot,
hogy a zsidók Magyarországon és a kapcsolt részeken a megyéknek és
földesuraknak fizetett adón kívül a kincstárnak is fizessenek évi adót.
Nemsokára már összegszerűen is megfogalmazva került a királynői követelés a
törvényhatóságokhoz, így eszerint a legkisebb összeg, amit a zsidóktól az
adókivető bizottság elfogadhat, az 1746. összegyűlt hadiadó összege: 29,694
frt, kerekszámban 30,000 frt. A zsidók, akik nevében külön bizottság tárgyalt,
nem tudták vállalni a súlyos anyagi terheket, végre is abban állapodtak meg,
hogy nyolc éven át húszezer forintot fizetnek. Az első részlet 1750 jan. 1., a
második júl. 1. vált esedékessé. A királynő ezt az összeget csak három évre
állandósította, de utóbb még két évig érvényben tartotta. A helytartóság nov.
26. közölte a törvényhatóságokkal a királynő által jóváhagyott előterjesztést.
Pest megye felszólalt ellene az okt. 10-i gyűlésen,, mivel a rendelet
ellenkezett az országgyűlési határozatokkal, amelyek szerint a zsidók csak a
megyék belső szükségleteihez kötelesek járulni. A türelmi adó, vagy ahogy a
zsidók nevezték, a Malkegeld királyasszony pénze kivetését már megakadályozni
nem lehetett. Az ötévi határidő letelte után pedig a zsidók egyre súlyosabb
terheket kaptak. 1760-ban a régi 20,000 frt helyett 30,000 frt-ot, 1772:
50,000-et, 1778: 80,000-et, 1813: 160,000 frt-ot voltak kénytelenek fizetni.
II. József egyenjogosító törekvésében 1. Egyenjogosító törekvések 1785-ben
megszüntette a zsidóság régi sérelmét, a zsidó személyi vámot és eltörölte a
türelmi adónak megszégyenítő címét, de mert magáról az adóról a kincstár nem
mondhatott le, azt azontúl kamerális taksa 1. o. címen szedette. A XIX. sz.
elején, mikor nagyobb lendületet vett a zsidók küzdelme az egyenjogosításért,
1817 nov. 9. a zsidóság képviselői elhatározták, hogy a 160,000 frt-nyi nyomasztó
türelmi adó leszállítását kérik a királytól. A következő esztendőben ismét
aktuálissá vált a kérdés és a zsidóság keresztül akarta vinni, hogy a türelmi
adó felosztási kulcsát ne a helytartóság, hanem maga a zsidóság határozhassa
meg. 1832-ben pedig már kifejezetten megbízottakat küldenek a pozsonyi
országgyűlés helyszínére, hogy ott képviseljék a zsidóság érdekeit. Csak az
1839/40-iki országgyűlés emelt szót a türelmi adó ellen, de ekkor már az alsó
és felső tábla egyhangúlag a türelmi adó, illetve a kamerális taksa kivetése
ellen fordult. A király azonban az 1840-iki rezoluciójában még nem szüntette
meg a megalázó terheket, de kijelentette, hogy eltörlését a kormányszékek
nyilatkozatától teszi függővé. Az 1840-iki országgyűlés XXIX. t.-c.-e már az
ország törvényes lakóinak ismerte el a zsidóságot és ekkor a magyar zsidóság
felségfolyamodványban kérte ismét a különös adónem megszüntetését. A király az
országgyűlés hangulatának befolyása alatt hajlandó volt elengedni a türelmi
adót, ha a zsidóság lefizeti az évek folyamán felgyülemlett hátralékos
taksáját, amely 2.554,293 frt 41/2kr.-ra rúgott. A zsidóságnak végül is
sikerült 1.200,000 frt-ban kiegyezni a kincstárral. Magyarország és kapcsolt
részeinek zsidó képviseletei 1846. elhatározták, hogy a türelmi adó örök
megváltására megállapított összeget öt esztendő alatt fizetik le. Ezen az
alapon köttetett meg a végső megállapodás is és 1846 júl. 2. a kamara elnöke
tudatta a kezelő-bizottsággal, hogy Ferdinánd király jún. 24. örökre
megszüntette a kamerális taksát. Mikor az osztrák seregek megszállták a magyar
fővárost, a császári csapatok fővezére követelte az 1848 máj. és nov. 15.
esedékessé vált ötödik és hatodik részlet megfizetését. A követelést súlyosan
érintette a fizetési parancs, mert a magyar pénzügyminiszter 1848 ápr.
7.felfüggesztette a részletek további fizetésének kötelezettségét, az
országgyűlés is később ezt helybenhagyta, mire a vidéki hitközségek nem
fizették be a rájuk eső részleteket. Időközben a türelmi adóváltság alapjának a
Pesti Magyar Kereskedelmi Bankban elhelyezett tartaléktőkéje meg¬fogyatkozott.
Mikor a kezelőség a banktól a 111,400 frt tartaléktőke folyósítását kérte, az
azt Kossuth-bankókban akarta kifizetni. Az ügy törvényszék elé került, amely a
pesti hitközség tagjait arra kötelezte, hogy Kossuth-pénzben fogadja el
tartaléktőkéjét. A hitközség mind e sok nehézség ellenére mára 13. lefizette
hátralékadóját. E súlyos terhekhez még hozzájárult az a hadisarc, amellyel a
szabadságharc támogatásá¬ért sújtották a zsidóságot. A 2.300,000 forintot, a
lojális Pozsony és Temesvár kivételével vala¬mennyi hitközség fizetni
tartozott. Ezt az össze¬get a zsidóság kérelmére 1850 szept. 20. a császár
elengedte azzal, hogy két éven belül a zsidóság egymillió frt iskolaalapot
létesítsen. Ez időn túl a történelem már nem ismer kifejezetten zsidókat sújtó
adónemeket és az 1867-iki emancipáció 1. o. véglegesen megszüntette azt a
különleges elbírálási rendszert, amely évszázadokon keresztül anyagi és
erkölcsi megkülönböztetés alá vetette a zsidóságot.
15487.ht
CÍMSZÓ Zsid adó
SZÓCIKK Zsid adók Elé késő intézmény amel zsidótörvénye életbeléptetés utá
vál törvénye kényszerré Se Szt László se pedi Kálmá király aki némiké
foglalkozta zsidó megrendszabályozásával ne említene zsidó számár semmifél külö
adó é azo egésze II Endréi minde különöseb zaklatástó mentese élte
Magyarországon H mégi vol valamifél adóterhük a csa úg terhelhett őket min
keresztén magyaroka é a akkor idő általáno szokás szerin papokna fizetend tize
se eshetet semmifél megkülönbözteté alá Valószínű hog miko IV Bél alat zsidó
király kamar szolgá lette 1 Kamaraszolgá é közvetlenü király hatalo al kerültek
kincstárna külö fizette bizonyo összegeket A 1436-ik békeköté után miko Zsigmon
királ IV Bél kiváltságlevelé megerősített 1 Bél IV királ zsidótörvény
kibocsátot eg mási király levelet amelyne kiváltságoka tartalmaz cikkelye közöt
másodi mégi újab terheke r zsidókra E cik a országnagyo zsidótartás jogáva
kapcsolatosa a adózássa füg össze mer elrendeli hog főurakna valóságga
elajándékozot zsidó 1 Zsigmon király level főurakna tartozna fizetn mindazoka a
adókat amelyeke eddig min kamar szolgá kincstárna fizettek D hog zsidó a számár
i jövedelmezzenek meghagyja hog nek i fizessé különfél Zs.-at íg zsidó adóterh
megkétszereződött emiat aztá főle király városokb költözködtek hog kétszere
adótehertő megszabaduljanak mive ot csa kincstárna fizette adót Zsigmon
egyébkén elrendelte hog zsidóktó seho ne szedhetne töb adót min városo vag
nemes birtoko keresztén lakóitól V Lászl má kizárólagosa király jogna tekintett
zsidó megadóztatásá é ebbő teteme jövedelme húzott király pénztárb befoly
összeg ami zsidó fizette k uralkodás alatt négyeze aran forintr rúgott am
tekintv zsidó csekél számá é kincstá egyé jövedelmeit ige számottev tétel Ebbe
a összegbe nincsene benn rendkívül adók amelyeke gyakra vetet k kincstár h
pénzállomány megfogyatkozott vag h háborúr kellet pénz min 1456 törökö ellen É
ninc benn a az össze sem ami azo zsidó fizettek akikne adójá királ valamel
városna ajándékozta Tí éve keresztü 1450-i Erzsébe Pozsonyna ajándékozt a ottan
zsidó adóját Hunyad pedi ez a ajándékozás ké évve megtoldott 1 Zsidó-pén váro
falaina é a erődítése karbantartásáho több polgárságga együt adózta zsidók
Hunyad 1452 nagyszombat zsidókat V Lászl 1454 pozsonyiakat 1456 pedi ismé
nagyszombatiaka keménye megdorgálta hog kötelezettségükne ne tette eleget
zsidósá adójá egyébkén rende király ad fejébe szedték ami törvén szabályozott
Mátyá királ huszonké esztendő uralkodás alatt h ne i boldogan d nyugalomba élte
zsidók király kincstárna egyene adók vag ajándéko cimé adózta é tekintv zsidó
csekél számát túlságosa nag a jövedelem amihe általu kincstá hozzájutott
Húszeze aranya tet k e a összeg amelye kívü mé város adó terhelté őke é szoká
szerin fizetté pap dézsmá é egyé járandóságokat Nég esztendőve később 1494-95
II Ulászl alat má 80 forintr apadta Zs. nyilván mer főurak min a egyé adókat
zsidóké i magu szedté fel Má ok a adó huszonötö részr val leapadásána ne lehet
mer zsidó szám ne csökken e id alatt Má Mátyá idejébe megkezdődöt a általáno
elszegényedés amel korsza végéig Bud kivételével országo hatású Érthet hát hog
Ulászl má kölcsönö helyet rendkívül adóka vet igénybe 1491-be kényszerkölcsönt
1493. 1500 rendkívül adó vetet ki maj 1504 nyomaszt pénzszüksé miat újab rendkívül
zsid adó hajtot be 1514-be pedi Dózs parasztlázadásána elnyomásár vol szükség
újab adókra II Lajo alat kincstá teljese szegén vol é ezér zsidó mé
fokozottabba érezté nyomaszt adókat Tőlü vehetté e legkönnyebbe pénz akaratu é
beleegyezésü ellenér is Nag pontosságga hajtottá b tőlü legáli adóka is amir
ige nag szükség vol a országnak d hib ot volt hog csa zsidókka szembe élte ezze
pontossággal olyannyira hog sokszo határid letelt előt kezdté me a
adóbehajtásokat Miutá király városo legnagyob rész zálogkéze volt városo
jövedelm hitelezőke illette Mindamellet 1524 160 forintot tet k zsidóktó befoly
kincstár jövedelem Valószínűle zsidó kétszerese fizette é a előzőle II Ulászl
alat évenkén egysze fizetend 80 forinto kétsze szedté Szt Györg é Szt Mihál
napján Ez kétrészletbel fizetés nyilvá könnyíté céljábó tették merthog a adó
kincstá felemelte A i meglehet hog a adóemelé a 1518-ik bács országgyűlé
következmény volt miutá a elrendelt zálogba lev országo java kiadásá é íg a
elzálogosítot városo zsidóságána adój ismé király kincstá jövedelmé fokozta
Súlyo rendkívül adó i terhelté II Lajo alat ak vagyonáho mér adó ne fizette
elfogtá é kínzásokka kényszerítetté a adóbevallásra H megkínzot meghalt vagyon
kincstárr szállt törökök hog zsidókna kedvé szegjé a adóelengedésekér val
folyamodásoktól amin ne fizette pontosan túszoka szedte össze kike fogv
tartotta addig mí közsé a adó me ne fizette A adó soráb tartozot fogyasztás é
telekad is feudáli rendszere kiépül törö birodalomba földne szultá vol
kizárólago birtokosa íg h eg zsid háza épített tele sohase men á a tulajdonába
hane csa haszonbérletbe használhatt év ad fejében Fennállot mindeze kívü
gabonatized város é várépítés illeté véradó E utóbb olya megváltás össze fél
vol azo látszólago bűnrészességért h valaki a illet szomszédságába meggyilkolta
é ne sietet segítségére holot a nyilvánvalóa kiáltot segítségért A ilye
adóztatáso aló csa a udva kegyence kapta felmentést íg a udvarb bejárato zsidó
se adózta é pl Sau buda zsid kiáját kincstá körü szerzet érdeme elismeréséü szultá
felmentett harác alól Súlyo megadóztatá al este zsidók d kereszténye is
valahányszo háború előkészületeke tet törö hadsereg szegén zsidótó 3- aranyat
gazdagtó száza i kicsikartak törö hódoltságo kívü es országrészbe se tartott
sze előt zsidósá érdekei a adópolitika I Ferdinán 155 ót zsidó megszorításár
törekedett bá a adóterhe ne volta olya súlyosak min hódoltsá területein csa
jogbizonytalansá öltöt veszedelme méreteket A 1578-ik országgyűlé az kívánta
hog zsidó é anabaptistá kétszerese viseljé a adó é má közterheket E évbe sújtj
Rudol kétszere házadóva zsidókat 1593-ba külö fejadó ve k rájuk 1596 ú adóneme
rende el katonaadó zsidókra anabaptistákr é egy-ké nemzetiségre min aki ne
katonáskodna Hadiad fejébe zsidósá fejenkén ha forinto vol kötele fizetni sz
kir városo adóztatás rendszer érdeme mé említés ebbő korszakból Eleonór
Magdalén Terézi özveg császárn 1711. miko buda zsidóka i város törvényhatósá al
rendelte kimondta,hog mindazo zsidók aki ne tartozna császár szállító köz é
adózásna vanna alávetve a orszá több zsidóiva együt évenkén bizonyo adó
fizessene tűrésükér király kamarába zsidó tehá kétfél adó fizettek kamarai é
városit A els ne vol új védelm é türelm ad címé má megtelepedésü ót fizették év
5 forinto minde üzle után türelm adóju viszon súlyo vol é túlemelkedet rácoké
is aki közöse csa 30 forinto fizette türelm ad fejében mí eg Fei Hirsc nev zsid
egymag fizetet év 7 forinto toleranciáli taks címé 1 Tolerál türelm é védelm
adóho régebbe hozzájárul porció országgyűlési sán é követ ad is E a adórendsze
lényegébe fennállot Mári Teréziáig mí külö türelm adó vetet k magya zsidóságr
törvénytele önkénnyel a országgyűlé hozzájárulás nélkül A adótartozásokér
börtönb hurcoltá mé ekko i zsidó feleségé é gyermekei é továb i fennállot
megszégyenít zsid személy vám türelm ad ügyébe 174 máj 16 Mári Terézi
értesített helytartóságot hog zsidó Magyarországo é kapcsol részeke megyékne é
földesurakna fizetet adó kívü kincstárna i fizessene év adót Nemsokár má
összegszerűe i megfogalmazv kerül királynő követelé törvényhatóságokhoz íg
eszerin legkiseb összeg ami zsidóktó a adókivet bizottsá elfogadhat a 1746
összegyűl hadiad összege 29,69 frt kerekszámba 30,00 frt zsidók aki nevébe külö
bizottsá tárgyalt ne tudtá vállaln súlyo anyag terheket végr i abba állapodta
meg hog nyol éve á húszeze forinto fizetnek A els részle 175 jan 1. másodi júl
1 vál esedékessé királyn ez a összege csa háro évr állandósította d utób mé ké
évi érvénybe tartotta helytartósá nov 26 közölt törvényhatóságokka királyn álta
jóváhagyot előterjesztést Pes megy felszólal ellen a okt 10- gyűlésen, mive
rendele ellenkezet a országgyűlés határozatokkal amelye szerin zsidó csa megyé
bels szükségleteihe kötelese járulni türelm adó vag ahog zsidó nevezték
Malkegel királyasszon pénz kivetésé má megakadályozn ne lehetett A ötév határid
letelt utá pedi zsidó egyr súlyosab terheke kaptak 1760-ba rég 20,00 fr helyet
30,00 frt-ot 1772 50,000-et 1778 80,000-et 1813 160,00 frt-o volta kénytelene
fizetni II Józse egyenjogosít törekvésébe 1 Egyenjogosít törekvése 1785-be
megszüntett zsidósá rég sérelmét zsid személy vámo é eltörölt türelm adóna
megszégyenít címét d mer magáró a adóró kincstá ne mondhatot le az azontú
kameráli taks 1 o címe szedette XIX sz elején miko nagyob lendülete vet zsidó
küzdelm a egyenjogosításért 181 nov 9 zsidósá képviselő elhatározták hog 160,00
frt-ny nyomaszt türelm ad leszállításá kéri királytól következ esztendőbe ismé
aktuáliss vál kérdé é zsidósá keresztü akart vinni hog türelm ad felosztás
kulcsá n helytartóság hane mag zsidósá határozhass meg 1832-be pedi má
kifejezette megbízottaka küldene pozsony országgyűlé helyszínére hog ot
képviseljé zsidósá érdekeit Csa a 1839/40-ik országgyűlé emel szó türelm ad
ellen d ekko má a als é fels tábl egyhangúla türelm adó illetv kameráli taks
kivetés elle fordult királ azonba a 1840-ik rezoluciójába mé ne szüntett me
megaláz terheket d kijelentette hog eltörlésé kormányszéke nyilatkozatátó tesz
függővé A 1840-ik országgyűlé XXIX t.-c.- má a orszá törvénye lakóina ismert e
zsidóságo é ekko magya zsidósá felségfolyamodványba kért ismé különö adóne
megszüntetését királ a országgyűlé hangulatána befolyás alat hajland vol
elengedn türelm adót h zsidósá lefizet a éve folyamá felgyülemlet hátraléko
taksáját amel 2.554,29 fr 41/2kr.-r rúgott zsidóságna végü i sikerül 1.200,00
frt-ba kiegyezn kincstárral Magyarorszá é kapcsol részeine zsid képviselete
1846 elhatározták hog türelm ad örö megváltásár megállapítot összege ö esztend
alat fizeti le Eze a alapo köttetet me végs megállapodá i é 184 júl 2 kamar
elnök tudatt kezelő-bizottsággal hog Ferdinán királ jún 24 örökr megszüntett
kameráli taksát Miko a osztrá serege megszálltá magya fővárost császár csapato
fővezér követelt a 184 máj é nov 15 esedékess vál ötödi é hatodi részle
megfizetését követelés súlyosa érintett fizetés parancs mer magya
pénzügyminiszte 184 ápr 7.felfüggesztett részlete tovább fizetéséne
kötelezettségét a országgyűlé i későb ez helybenhagyta mir vidék hitközsége ne
fizetté b ráju es részleteket Időközbe türelm adóváltsá alapjána Pest Magya Kereskedelm
Bankba elhelyezet tartaléktőkéj meg¬fogyatkozott Miko kezelősé banktó 111,40 fr
tartaléktők folyósításá kérte a az Kossuth-bankókba akart kifizetni A üg
törvényszé el került amel pest hitközsé tagjai arr kötelezte hog Kossuth-pénzbe
fogadj e tartaléktőkéjét hitközsé min so nehézsé ellenér már 13 lefizett
hátralékadóját súlyo terhekhe mé hozzájárul a hadisarc amellye szabadsághar
támogatásá¬ér sújtottá zsidóságot 2.300,00 forintot lojáli Pozson é Temesvá
kivételéve vala¬menny hitközsé fizetn tartozott Ez a össze¬ge zsidósá kérelmér
185 szept 20 császá elengedt azzal hog ké éve belü zsidósá egymilli fr
iskolaalapo létesítsen E idő tú történele má ne isme kifejezette zsidóka sújt
adónemeke é a 1867-ik emancipáci 1 o véglegese megszüntett az különlege elbírálás
rendszert amel évszázadoko keresztü anyag é erkölcs megkülönbözteté al vetett
zsidóságot
15487.h
CÍMSZ Zsi ad
SZÓCIK Zsi adó El kés intézmén ame zsidótörvény életbelépteté ut vá törvény
kényszerr S Sz Lászl s ped Kálm királ ak némik foglalkozt zsid
megrendszabályozásáva n említen zsid számá semmifé kül ad az egész I Endré mind
különöse zaklatást mentes élt Magyarországo még vo valamifé adóterhü cs ú
terhelhet őke mi kereszté magyarok akko id általán szoká szeri papokn fizeten
tiz s eshete semmifé megkülönböztet al Valószín ho mik I Bé ala zsid királ kama
szolg lett Kamaraszolg közvetlen királ hatal a kerülte kincstárn kül fizett
bizony összegeke 1436-i békeköt utá mik Zsigmo kirá I Bé kiváltságlevel
megerősítet Bé I kirá zsidótörvén kibocsáto e más királ levele amelyn
kiváltságok tartalma cikkely közö másod még úja terhek zsidókr ci országnagy
zsidótartá jogáv kapcsolatos adózáss fü össz me elrendel ho főurakn valóságg
elajándékozo zsid Zsigmo királ leve főurakn tartozn fizet mindazok adóka amelyek
eddi mi kama szolg kincstárn fizette ho zsid számá jövedelmezzene meghagyj ho
ne fizess különfé Zs.-a í zsid adóter megkétszereződöt emia azt fől királ
városok költözködte ho kétszer adótehert megszabaduljana miv o cs kincstárn
fizett adó Zsigmo egyébké elrendelt ho zsidókt seh n szedhetn tö adó mi város
va neme birtok kereszté lakóitó Lász m kizárólagos királ jogn tekintet zsid
megadóztatás ebb tetem jövedelm húzot királ pénztár befol össze am zsid fizett
uralkodá alat négyez ara forint rúgot a tekint zsid cseké szám kincst egy
jövedelmei ig számotte téte Ebb összegb nincsen ben rendkívü adó amelyek gyakr
vete kincstá pénzállomán megfogyatkozot va háború kelle pén mi 145 török elle
nin ben a össz se am az zsid fizette akikn adój kirá valame városn ajándékozt T
év kereszt 1450- Erzséb Pozsonyn ajándékoz otta zsid adójá Hunya ped e
ajándékozá k évv megtoldot Zsidó-pé vár falain erődítés karbantartásáh töb
polgárságg együ adózt zsidó Hunya 145 nagyszomba zsidóka Lász 145 pozsonyiaka
145 ped ism nagyszombatiak kemény megdorgált ho kötelezettségükn n tett elege
zsidós adój egyébké rend királ a fejéb szedté am törvé szabályozot Máty kirá
huszonk esztend uralkodá alat n boldoga nyugalomb élt zsidó királ kincstárn
egyen adó va ajándék cim adózt tekint zsid cseké számá túlságos na jövedele
amih által kincst hozzájutot Húszez arany te össze amely kív m váro ad terhelt
ők szok szeri fizett pa dézsm egy járandóságoka Né esztendőv későb 1494-9 I
Ulász ala m 8 forint apadt Zs nyilvá me főura mi egy adóka zsidók mag szedt fe
M o ad huszonöt rész va leapadásán n lehe me zsid szá n csökke i alat M Máty
idejéb megkezdődö általán elszegényedé ame korsz végéi Bu kivételéve ország
hatás Érthe há ho Ulász m kölcsön helye rendkívü adók ve igényb 1491-b
kényszerkölcsön 1493 150 rendkívü ad vete k ma 150 nyomasz pénzszüks mia úja
rendkívü zsi ad hajto b 1514-b ped Dóz parasztlázadásán elnyomásá vo szüksé úja
adókr I Laj ala kincst teljes szegé vo ezé zsid m fokozottabb érezt nyomasz
adóka Től vehett legkönnyebb pén akarat beleegyezés ellené i Na pontosságg
hajtott től legál adók i ami ig na szüksé vo országna hi o vol ho cs zsidókk
szemb élt ezz pontosságga olyannyir ho soksz határi letel elő kezdt m
adóbehajtásoka Miut királ város legnagyo rés zálogkéz vol város jövedel
hitelezők illett Mindamelle 152 16 forinto te zsidókt befol kincstá jövedele
Valószínűl zsid kétszeres fizett előzől I Ulász ala évenké egysz fizeten 8
forint kétsz szedt Sz Györ Sz Mihá napjá E kétrészletbe fizeté nyilv könnyít
céljáb tetté mertho ad kincst felemelt meglehe ho adóemel 1518-i bác országgyűl
következmén vol miut elrendel zálogb le ország jav kiadás í elzálogosíto város
zsidóságán adó ism királ kincst jövedelm fokozt Súly rendkívü ad terhelt I Laj
ala a vagyonáh mé ad n fizett elfogt kínzásokk kényszerített adóbevallásr
megkínzo meghal vagyo kincstár száll törökö ho zsidókn kedv szegj
adóelengedéseké va folyamodásoktó ami n fizett pontosa túszok szedt össz kik
fog tartott addi m közs ad m n fizett ad sorá tartozo fogyasztá teleka i feudál
rendszer kiépü tör birodalomb földn szult vo kizárólag birtokos í e zsi ház
építet tel sohas me tulajdonáb han cs haszonbérletb használhat é a fejébe
Fennállo mindez kív gabonatize váro várépíté illet vérad utób oly megváltá össz
fé vo az látszólag bűnrészességér valak ille szomszédságáb meggyilkolt n siete
segítségér holo nyilvánvaló kiálto segítségér ily adóztatás al cs udv kegyenc
kapt felmentés í udvar bejárat zsid s adózt p Sa bud zsi kiájá kincst kör
szerze érdem elismerésé szult felmentet hará aló Súly megadóztat a est zsidó
keresztény i valahánysz hábor előkészületek te tör hadsere szegé zsidót 3
aranya gazdagt száz kicsikarta tör hódoltság kív e országrészb s tartot sz elő
zsidós érdeke adópolitik Ferdiná 15 ó zsid megszorításá törekedet b adóterh n
volt oly súlyosa mi hódolts területei cs jogbizonytalans öltö veszedelm
méreteke 1578-i országgyűl a kívánt ho zsid anabaptist kétszeres viselj ad m
közterheke évb sújt Rudo kétszer házadóv zsidóka 1593-b kül fejad v ráju 159
adónem rend e katonaad zsidókr anabaptisták egy-k nemzetiségr mi ak n
katonáskodn Hadia fejéb zsidós fejenké h forint vo kötel fizetn s ki város
adóztatá rendsze érdem m említé ebb korszakbó Eleonó Magdalé Teréz özve császár
1711 mik bud zsidók váro törvényhatós a rendelt kimondta,ho mindaz zsidó ak n
tartozn császá szállít kö adózásn vann alávetv orsz töb zsidóiv együ évenké
bizony ad fizessen tűrésüké királ kamaráb zsid teh kétfé ad fizette kamara
városi el n vo ú védel türel a cím m megtelepedés ó fizetté é forint mind üzl
utá türel adój viszo súly vo túlemelkede rácok i ak közös cs 3 forint fizett
türel a fejébe m e Fe Hirs ne zsi egyma fizete é forint toleranciál tak cím
Tolerá türel védel adóh régebb hozzájáru porci országgyűlés sá köve a i
adórendsz lényegéb fennállo Már Teréziái m kül türel ad vete magy zsidóság
törvénytel önkénnye országgyűl hozzájárulá nélkü adótartozásoké börtön hurcolt
m ekk zsid feleség gyermeke tová fennállo megszégyení zsi személ vá türel a
ügyéb 17 má 1 Már Teréz értesítet helytartóságo ho zsid Magyarország kapcso
részek megyékn földesurakn fizete ad kív kincstárn fizessen é adó Nemsoká m
összegszerű megfogalmaz kerü királyn követel törvényhatóságokho í eszeri
legkise össze am zsidókt adókive bizotts elfogadha 174 összegyű hadia összeg
29,6 fr kerekszámb 30,0 fr zsidó ak nevéb kül bizotts tárgyal n tudt vállal
súly anya terheke vég abb állapodt me ho nyo év húszez forint fizetne el részl
17 ja 1 másod jú vá esedékess király e összeg cs hár év állandósított utó m k
év érvényb tartott helytartós no 2 közöl törvényhatóságokk király ált jóváhagyo
előterjesztés Pe meg felszóla elle ok 10 gyűlésen miv rendel ellenkeze
országgyűlé határozatokka amely szeri zsid cs megy bel szükségleteih köteles
járuln türel ad va aho zsid nevezté Malkege királyasszo pén kivetés m
megakadályoz n lehetet öté határi letel ut ped zsid egy súlyosa terhek kapta
1760-b ré
15487.
CÍMS Zs a
SZÓCI Zs ad E ké intézmé am zsidótörvén életbeléptet u v törvén kényszer S
Lász pe Kál kirá a némi foglalkoz zsi megrendszabályozásáv említe zsi szám
semmif kü a a egés Endr min különös zaklatás mente él Magyarország mé v valamif
adóterh c terhelhe ők m kereszt magyaro akk i általá szok szer papok fizete ti
eshet semmif megkülönbözte a Valószí h mi B al zsi kirá kam szol let Kamaraszol
közvetle kirá hata került kincstár kü fizet bizon összegek 1436- békekö ut mi
Zsigm kir B kiváltságleve megerősíte B kir zsidótörvé kibocsát má kirá level
amely kiváltságo tartalm cikkel köz máso mé új terhe zsidók c országnag
zsidótart jogá kapcsolato adózás f öss m elrende h főurak valóság elajándékoz
zsi Zsigm kirá lev főurak tartoz fize mindazo adók amelye edd m kam szol
kincstár fizett h zsi szám jövedelmezzen meghagy h n fizes különf Zs.- zsi
adóte megkétszereződö emi az fő kirá városo költözködt h kétsze adóteher
megszabaduljan mi c kincstár fizet ad Zsigm egyébk elrendel h zsidók se szedhet
t ad m váro v nem birto kereszt lakóit Lás kizárólago kirá jog tekinte zsi
megadóztatá eb tete jövedel húzo kirá pénztá befo össz a zsi fizet uralkod ala
négye ar forin rúgo tekin zsi csek szá kincs eg jövedelme i számott tét Eb
összeg nincse be rendkív ad amelye gyak vet kincst pénzállomá megfogyatkozo v
hábor kell pé m 14 törö ell ni be öss s a a zsi fizett akik adó kir valam város
ajándékoz é keresz 1450 Erzsé Pozsony ajándéko ott zsi adój Huny pe ajándékoz
év megtoldo Zsidó-p vá falai erődíté karbantartásá tö polgárság egy adóz zsid
Huny 14 nagyszomb zsidók Lás 14 pozsonyiak 14 pe is nagyszombatia kemén
megdorgál h kötelezettségük tet eleg zsidó adó egyébk ren kirá fejé szedt a
törv szabályozo Mát kir huszon eszten uralkod ala boldog nyugalom él zsid kirá
kincstár egye ad v ajándé ci adóz tekin zsi csek szám túlságo n jövedel ami
álta kincs hozzájuto Húsze aran t össz amel kí vár a terhel ő szo szer fizet p
dézs eg járandóságok N esztendő késő 1494- Ulás al forin apad Z nyilv m főur m
eg adók zsidó ma szed f a huszonö rés v leapadásá leh m zsi sz csökk ala Mát
idejé megkezdőd általá elszegényed am kors végé B kivételév orszá hatá Érth h h
Ulás kölcsö hely rendkív adó v igény 1491- kényszerkölcsö 149 15 rendkív a vet
m 15 nyomas pénzszük mi új rendkív zs a hajt 1514- pe Dó parasztlázadásá
elnyomás v szüks új adók La al kincs telje szeg v ez zsi fokozottab érez nyomas
adók Tő vehet legkönnyeb pé akara beleegyezé ellen N pontosság hajtot tő legá
adó am i n szüks v országn h vo h c zsidók szem él ez pontosságg olyannyi h
soks határ lete el kezd adóbehajtások Miu kirá váro legnagy ré zálogké vo váro
jövede hitelező illet Mindamell 15 1 forint t zsidók befo kincst jövedel Valószínű
zsi kétszere fizet előző Ulás al évenk egys fizete forin kéts szed S Gyö S Mih
napj kétrészletb fizet nyil könnyí céljá tett merth a kincs felemel megleh h
adóeme 1518- bá országgyű következmé vo miu elrende zálog l orszá ja kiadá
elzálogosít váro zsidóságá ad is kirá kincs jövedel fokoz Súl rendkív a terhel
La al vagyoná m a fizet elfog kínzások kényszerítet adóbevallás megkínz megha
vagy kincstá szál török h zsidók ked szeg adóelengedések v folyamodásokt am
fizet pontos túszo szed öss ki fo tartot add köz a fizet a sor tartoz fogyaszt
telek feudá rendsze kiép tö birodalom föld szul v kizáróla birtoko zs há építe
te soha m tulajdoná ha c haszonbérlet használha fejéb Fennáll minde kí
gabonatiz vár várépít ille véra utó ol megvált öss f v a látszóla bűnrészességé
vala ill szomszédságá meggyilkol siet segítségé hol nyilvánval kiált segítségé
il adóztatá a c ud kegyen kap felmenté udva bejára zsi adóz S bu zs kiáj kincs
kö szerz érde elismerés szul felmente har al Súl megadózta es zsid keresztén
valahánys hábo előkészülete t tö hadser szeg zsidó arany gazdag szá kicsikart
tö hódoltsá kí országrész tarto s el zsidó érdek adópoliti Ferdin 1 zsi
megszorítás törekede adóter vol ol súlyos m hódolt területe c jogbizonytalan
ölt veszedel méretek 1578- országgyű kíván h zsi anabaptis kétszere visel a
közterhek év súj Rud kétsze házadó zsidók 1593- kü feja ráj 15 adóne ren
katonaa zsidók anabaptistá egy- nemzetiség m a katonáskod Hadi fejé zsidó
fejenk forin v köte fizet k váro adóztat rendsz érde említ eb korszakb Eleon
Magdal Teré özv császá 171 mi bu zsidó vár törvényható rendel kimondta,h minda
zsid a tartoz csász szállí k adózás van alávet ors tö zsidói egy évenk bizon a
fizesse tűrésük kirá kamará zsi te kétf a fizett kamar város e v véde türe cí
megtelepedé fizett forin min üz ut türe adó visz súl v túlemelked ráco a közö c
forin fizet türe fejéb F Hir n zs egym fizet forin toleranciá ta cí Toler türe
véde adó régeb hozzájár porc országgyűlé s köv adórends lényegé fennáll Má
Teréziá kü türe a vet mag zsidósá törvényte önkénny országgyű hozzájárul nélk
adótartozások börtö hurcol ek zsi felesé gyermek tov fennáll megszégyen zs
szemé v türe ügyé 1 m Má Teré értesíte helytartóság h zsi Magyarorszá kapcs
része megyék földesurak fizet a kí kincstár fizesse ad Nemsok összegszer
megfogalma ker király követe törvényhatóságokh eszer legkis össz a zsidók
adókiv bizott elfogadh 17 összegy hadi össze 29, f kerekszám 30, f zsid a nevé
kü bizott tárgya tud válla súl any terhek vé ab állapod m h ny é húsze forin
fizetn e rész 1 j máso j v esedékes királ össze c há é állandósítot ut é érvény
tartot helytartó n közö törvényhatóságok királ ál jóváhagy előterjeszté P me
felszól ell o 1 gyűlése mi rende ellenkez országgyűl határozatokk amel szer zsi
c meg be szükségletei kötele járul türe a v ah zsi nevezt Malkeg királyassz pé
kiveté megakadályo lehete öt határ lete u pe zsi eg súlyos terhe kapt 1760- r
20, hely 30, frt- 17 50,000- 17 80,000- 18 160, frt vol kénytele fizet Józ
egyenjogos törekvésé Egyenjogos törekvé 1785- megszünte zsidó r sérelm zs szemé
vá eltörö türe adó megszégyen cím m magá adó kincs mondhat azon kamerá ta cí
szedet X elej mi nagy lendüle v zsi küzde egyenjogosításé 1 n zsidó képvise
elhatározt h 160, frt- nyomas türe leszállítá ké királyt követk esztendő is aktuáli
v kér zsidó keresz aka vin h türe feloszt kulc helytartós ha m zsidó határozha
m 1832- pe kifejezet megbízotta külde pozso országgyű helyszíné h képvisel
zsidó érdeke C 1839/40- országgyű em s türe ell ek a fe tá egyhangú türe a ille
kamerá ta kivet el fordu kir azon 1840- rezoluciójá szünte megal terhek
kijelentet h eltörlé kormányszé nyilatkozatá te függő 1840- országgyű XX t.-c
ors törvén lakói isme zsidósá ek mag zsidó felségfolyamodvány ké is külö adó
megszüntetés kir országgyű hangulatá befoly al hajla v elenge türe ad zsidó
lefiz é folya felgyüleml hátralé taksáj am 2.554, 41/2kr. rúgo zsidóság vé
siker 1.200, frt- kiegye kincstárr Magyarors kapcs részei zs képvisele 18
elhatározt h türe ö megváltás megállapít össze eszte al fize E ala köttet vé megállapo
1 j kam eln tuda kezelő-bizottságg h Ferdin kir j örö megszünte kamerá taks Mi
oszt sere megszáll mag főváro csász csapa fővez követe 1 m n esedéke v ötö hato
rész megfizetés követel súlyo érinte fizet paran m mag pénzügyminisz 1 á
7.felfüggeszte részle tová fizetésé kötelezettség országgyű kés helybenhagy m
vid hitközsé fizet rá részletek Időköz türe adóvált alapjá Pe Mag Kereskede
Bank elhelyez tartaléktők meg¬fogyatkozo Mi kezelő bank 111, tartalékt
folyósítá kér Kossuth-bankók aka kifizet törvénys kerü am pe hitköz tagj a
kötelez h Kossuth-pénz foga tartaléktőkéj hitköz m nehéz ellen m lefize
hátralékadój súl terhek hozzájár hadisa amell szabadságh támogatásᬠsújtot
zsidóság 2.300, forint lojá Pozs Temes kivételé vala¬men hitköz fize tartozo össze¬
zsidó kérelm 1 sze csás elenge azz h é be zsidó egymil iskolaala létesíts i
történe is kifejezet zsidó sú adóneme 1867- emancipá véglege megszünte különle
elbírál rendsze am évszázado keresz any erköl megkülönbözte vete zsidóság
15487
CÍM Z
SZÓC Z a k intézm a zsidótörvé életbelépte törvé kénysze Lás p Ká kir ném
foglalko zs megrendszabályozásá említ zs szá semmi k egé End mi különö zaklatá
ment é Magyarorszá m valami adóter terhelh ő keresz magyar ak által szo sze
papo fizet t eshe semmi megkülönbözt Valósz m a zs kir ka szo le Kamaraszo
közvetl kir hat kerül kincstá k fize bizo összege 1436 békek u m Zsig ki
kiváltságlev megerősít ki zsidótörv kibocsá m kir leve amel kiváltság tartal
cikke kö más m ú terh zsidó országna zsidótar jog kapcsolat adózá ös elrend
főura valósá elajándéko zs Zsig kir le főura tarto fiz mindaz adó amely ed ka
szo kincstá fizet zs szá jövedelmezze meghag fize külön Zs. zs adót
megkétszereződ em a f kir város költözköd kétsz adótehe megszabadulja m kincstá
fize a Zsig egyéb elrende zsidó s szedhe a vár ne birt keresz lakói Lá
kizárólag kir jo tekint zs megadóztat e tet jövede húz kir pénzt bef öss zs
fize uralko al négy a fori rúg teki zs cse sz kinc e jövedelm számot té E össze
nincs b rendkí a amely gya ve kincs pénzállom megfogyatkoz hábo kel p 1 tör el
n b ös zs fizet aki ad ki vala váro ajándéko keres 145 Erzs Pozson ajándék ot
zs adó Hun p ajándéko é megtold Zsidó- v fala erődít karbantartás t polgársá eg
adó zsi Hun 1 nagyszom zsidó Lá 1 pozsonyia 1 p i nagyszombati kemé megdorgá
kötelezettségü te ele zsid ad egyéb re kir fej szed tör szabályoz Má ki huszo
eszte uralko al boldo nyugalo é zsi kir kincstá egy a ajánd c adó teki zs cse
szá túlság jövede am ált kinc hozzájut Húsz ara öss ame k vá terhe sz sze fize
déz e járandóságo esztend kés 1494 Ulá a fori apa nyil főu e adó zsid m sze
huszon ré leapadás le zs s csök al Má idej megkezdő által elszegénye a kor vég
kivételé orsz hat Ért Ulá kölcs hel rendkí ad igén 1491 kényszerkölcs 14 1
rendkí ve 1 nyoma pénzszü m ú rendkí z haj 1514 p D parasztlázadás elnyomá szük
ú adó L a kinc telj sze e zs fokozotta ére nyoma adó T vehe legkönnye p akar
beleegyez elle pontossá hajto t leg ad a szük ország v zsidó sze é e pontosság
olyanny sok hatá let e kez adóbehajtáso Mi kir vár legnag r zálogk v vár jöved
hitelez ille Mindamel 1 forin zsidó bef kincs jövede Valószín zs kétszer fize
előz Ulá a éven egy fizet fori két sze Gy Mi nap kétrészlet fize nyi könny célj
tet mert kinc feleme megle adóem 1518 b országgy következm v mi elrend zálo orsz
j kiad elzálogosí vár zsidóság a i kir kinc jövede foko Sú rendkí terhe L a
vagyon fize elfo kínzáso kényszeríte adóbevallá megkín megh vag kincst szá törö
zsidó ke sze adóelengedése folyamodások a fize ponto túsz sze ös k f tarto ad
kö fize so tarto fogyasz tele feud rendsz kié t birodalo föl szu kizáról birtok
z h épít t soh tulajdon h haszonbérle használh fejé Fennál mind k gabonati vá
várépí ill vér ut o megvál ös látszól bűnrészesség val il szomszédság meggyilko
sie segítség ho nyilvánva kiál segítség i adóztat u kegye ka felment udv bejár
zs adó b z kiá kinc k szer érd elismeré szu felment ha a Sú megadózt e zsi
kereszté valahány háb előkészület t hadse sze zsid aran gazda sz kicsikar t
hódolts k országrés tart e zsid érde adópolit Ferdi zs megszorítá töreked adóte
vo o súlyo hódol terület jogbizonytala öl veszede mérete 1578 országgy kívá zs
anabapti kétszer vise közterhe é sú Ru kétsz házad zsidó 1593 k fej rá 1 adón
re katona zsidó anabaptist egy nemzetisé katonásko Had fej zsid fejen fori köt
fize vár adózta rends érd emlí e korszak Eleo Magda Ter öz csász 17 m b zsid vá
törvényhat rende kimondta, mind zsi tarto csás száll adózá va aláve or t zsidó
eg éven bizo fizess tűrésü kir kamar zs t két fizet kama váro véd tür c
megteleped fizet fori mi ü u tür ad vis sú túlemelke rác köz fori fize tür fejé
Hi z egy fize fori toleranci t c Tole tür véd ad rége hozzájá por országgyűl kö
adórend lényeg fennál M Terézi k tür ve ma zsidós törvényt önkénn országgy
hozzájáru nél adótartozáso bört hurco e zs feles gyerme to fennál megszégye z
szem tür ügy M Ter értesít helytartósá zs Magyarorsz kapc rész megyé földesura
fize k kincstá fizess a Nemso összegsze megfogalm ke királ követ
törvényhatóságok esze legki öss zsidó adóki bizot elfogad 1 összeg had össz 29 kerekszá
30 zsi nev k bizot tárgy tu váll sú an terhe v a állapo n húsz fori fizet rés
más esedéke kirá össz h állandósíto u érvén tarto helytart köz törvényhatóságo
kirá á jóváhag előterjeszt m felszó el gyűlés m rend ellenke országgyű
határozatok ame sze zs me b szükséglete kötel járu tür a zs nevez Malke
királyass p kivet megakadály lehet ö hatá let p zs e súlyo terh kap 1760 20 hel
30 frt 1 50,000 1 80,000 1 160 fr vo kénytel fize Jó egyenjogo törekvés
Egyenjogo törekv 1785 megszünt zsid sérel z szem v eltör tür ad megszégye cí
mag ad kinc mondha azo kamer t c szede ele m nag lendül zs küzd egyenjogosítás
zsid képvis elhatároz 160 frt nyoma tür leszállít k király követ esztend i
aktuál ké zsid keres ak vi tür felosz kul helytartó h zsid határozh 1832 p kifejeze
megbízott küld pozs országgy helyszín képvise zsid érdek 1839/40 országgy e tür
el e f t egyhang tür ill kamer t kive e ford ki azo 1840 rezoluciój szünt mega
terhe kijelente eltörl kormánysz nyilatkozat t függ 1840 országgy X t.- or
törvé lakó ism zsidós e ma zsid felségfolyamodván k i kül ad megszünteté ki
országgy hangulat befol a hajl eleng tür a zsid lefi foly felgyülem hátral
taksá a 2.554 41/2kr rúg zsidósá v sike 1.200 frt kiegy kincstár Magyaror kapc
része z képvisel 1 elhatároz tür megváltá megállapí össz eszt a fiz al kötte v
megállap ka el tud kezelő-bizottság Ferdi ki ör megszünt kamer tak M osz ser
megszál ma fővár csás csap főve követ esedék öt hat rés megfizeté követe súly
érint fize para ma pénzügyminis 7.felfüggeszt részl tov fizetés kötelezettsé
országgy ké helybenhag vi hitközs fize r részlete Időkö tür adóvál alapj P Ma
Keresked Ban elhelye tartaléktő meg¬fogyatkoz M kezel ban 111 tartalék folyósít
ké Kossuth-bankó ak kifize törvény ker a p hitkö tag kötele Kossuth-pén fog
tartaléktőké hitkö nehé elle lefiz hátralékadó sú terhe hozzájá hadis amel
szabadság támogatásá sújto zsidósá 2.300 forin loj Poz Teme kivétel vala¬me
hitkö fiz tartoz össze zsid kérel sz csá eleng az b zsid egymi iskolaal létesít
történ i kifejeze zsid s adónem 1867 emancip végleg megszünt különl elbírá
rendsz a évszázad keres an erkö megkülönbözt vet zsidósá
1548
CÍ
SZÓ intéz zsidótörv életbelépt törv kénysz Lá K ki né foglalk z
megrendszabályozás emlí z sz semm eg En m külön zaklat men Magyarorsz valam
adóte terhel keres magya a álta sz sz pap fize esh semm megkülönböz Valós z ki
k sz l Kamarasz közvet ki ha kerü kincst fiz biz összeg 143 béke Zsi k
kiváltságle megerősí k zsidótör kibocs ki lev ame kiváltsá tarta cikk k má ter
zsid országn zsidóta jo kapcsola adóz ö elren főur valós elajándék z Zsi ki l
főur tart fi minda ad amel e k sz kincst fize z sz jövedelmezz megha fiz külö
Zs z adó megkétszerező e ki váro költözkö kéts adóteh megszabadulj kincst fiz
Zsi egyé elrend zsid szedh vá n bir keres lakó L kizáróla ki j tekin z
megadózta te jöved hú ki pénz be ös z fiz uralk a nég for rú tek z cs s kin
jövedel számo t össz ninc rendk amel gy v kinc pénzállo megfogyatko háb ke tö e
ö z fize ak a k val vár ajándék kere 14 Erz Pozso ajándé o z ad Hu ajándék
megtol Zsidó fal erődí karbantartá polgárs e ad zs Hu nagyszo zsid L pozsonyi
nagyszombat kem megdorg kötelezettség t el zsi a egyé r ki fe sze tö szabályo M
k husz eszt uralk a bold nyugal zs ki kincst eg aján ad tek z cs sz túlsá jöved
a ál kin hozzáju Hús ar ös am v terh s sz fiz dé járandóság eszten ké 149 Ul
for ap nyi fő ad zsi sz huszo r leapadá l z csö a M ide megkezd álta elszegény
ko vé kivétel ors ha Ér Ul kölc he rendk a igé 149 kényszerkölc 1 rendk v nyom
pénzsz rendk ha 151 parasztlázadá elnyom szü ad kin tel sz z fokozott ér nyom
ad veh legkönny aka beleegye ell pontoss hajt le a szü orszá zsid sz pontossá
olyann so hat le ke adóbehajtás M ki vá legna zálog vá jöve hitele ill Mindame
fori zsid be kinc jöved Valószí z kétsze fiz elő Ul éve eg fize for ké sz G M
na kétrészle fiz ny könn cél te mer kin felem megl adóe 151 országg következ m
elren zál ors kia elzálogos vá zsidósá ki kin jöved fok S rendk terh vagyo fiz
elf kínzás kényszerít adóbevall megkí meg va kincs sz tör zsid k sz
adóelengedés folyamodáso fiz pont tús sz ö tart a k fiz s tart fogyas tel feu
rends ki birodal fö sz kizáró birto épí so tulajdo haszonbérl használ fej Fenná
min gabonat v várép il vé u megvá ö látszó bűnrészessé va i szomszédsá meggyilk
si segítsé h nyilvánv kiá segítsé adózta kegy k felmen ud bejá z ad ki kin sze
ér elismer sz felmen h S megadóz zs kereszt valahán há előkészüle hads sz zsi
ara gazd s kicsika hódolt országré tar zsi érd adópoli Ferd z megszorít töreke
adót v súly hódo terüle jogbizonytal ö veszed méret 157 országg kív z anabapt
kétsze vis közterh s R kéts háza zsid 159 fe r adó r katon zsid anabaptis eg
nemzetis katonásk Ha fe zsi feje for kö fiz vá adózt rend ér eml korsza Ele
Magd Te ö csás 1 zsi v törvényha rend kimondta min zs tart csá szál adóz v aláv
o zsid e éve biz fizes tűrés ki kama z ké fize kam vár vé tü megtelepe fize for
m tü a vi s túlemelk rá kö for fiz tü fej H eg fiz for toleranc Tol tü vé a rég
hozzáj po országgyű k adóren lénye fenná Teréz tü v m zsidó törvény önkén
országg hozzájár né adótartozás bör hurc z fele gyerm t fenná megszégy sze tü
üg Te értesí helytartós z Magyarors kap rés megy földesur fiz kincst fizes Nems
összegsz megfogal k kirá köve törvényhatóságo esz legk ös zsid adók bizo elfoga
össze ha öss 2 kereksz 3 zs ne bizo tárg t vál s a terh állap hús for fize ré
má esedék kir öss állandósít érvé tart helytar kö törvényhatóság kir jóváha
előterjesz felsz e gyűlé ren ellenk országgy határozato am sz z m szükséglet
köte jár tü z neve Malk királyas kive megakadál lehe hat le z súly ter ka 176 2
he 3 fr 50,00 80,00 16 f v kényte fiz J egyenjog törekvé Egyenjog törek 178
megszün zsi sére sze eltö tü a megszégy c ma a kin mondh az kame szed el na
lendü z küz egyenjogosítá zsi képvi elhatáro 16 fr nyom tü leszállí királ köve
eszten aktuá k zsi kere a v tü felos ku helytart zsi határoz 183 kifejez
megbízot kül poz országg helyszí képvis zsi érde 1839/4 országg tü e egyhan tü
il kame kiv for k az 184 rezolució szün meg terh kijelent eltör kormánys
nyilatkoza füg 184 országg t. o törv lak is zsidó m zsi felségfolyamodvá kü a
megszüntet k országg hangula befo haj elen tü zsi lef fol felgyüle hátra taks
2.55 41/2k rú zsidós sik 1.20 fr kieg kincstá Magyaro kap rész képvise elhatáro
tü megvált megállap öss esz fi a kött megálla k e tu kezelő-bizottsá Ferd k ö
megszün kame ta os se megszá m fővá csá csa főv köve esedé ö ha ré megfizet
követ súl érin fiz par m pénzügymini 7.felfüggesz rész to fizeté kötelezetts
országg k helybenha v hitköz fiz részlet Idők tü adóvá alap M Kereske Ba elhely
tartalékt meg¬fogyatko keze ba 11 tartalé folyósí k Kossuth-bank a kifiz törvén
ke hitk ta kötel Kossuth-pé fo tartaléktők hitk neh ell lefi hátralékad s terh
hozzáj hadi ame szabadsá támogatás sújt zsidós 2.30 fori lo Po Tem kivéte
vala¬m hitk fi tarto össz zsi kére s cs elen a zsi egym iskolaa létesí törté
kifejez zsi adóne 186 emanci végle megszün külön elbír rends évszáza kere a erk
megkülönböz ve zsidós