15490.htm

CÍMSZÓ: Zsidó a népdalban

SZÓCIKK: "Zsidó a népdalban. A zsidó, mint a falusi élet egyik jellegzetes típusa, népdalainkban is állandóvá merevedett foglalkozásával, jellemvonásaival jelenik meg. A népköltési gyűjtemények dalai a kereskedő és a kocsmáros zsidót emlegetik legtöbbször. A batyus, bugyros, talyigás, házaló, fütyülő zsidó vagy eladja portékáját, a szappant, pirositót, bőrt, krinolinos ruhát, vagy összevásárolja a gyapjút, a zabot, a dobra vert holmikat. A ravaszság, furfang, lelemény, hamisság elmaradhatatlan tulajdonsága a vén Áronnak, a vörös zsidónak, Spiczer Nácinak, Icignek. A nép minden különösebb bántó célzat nélkül aposztrófálja a zsidót, sőt néha a gazdag kényelmes életével szemben megénekli a szegény szomorú küzködését is. Mózes úr, Salamon és a többi kocsmáros zsidó vizes bort árul, gyakran mér hitelbe, de a tartozásért ép úgy kínozza a szegény adóst, mint a pap vagy a bíró. Népdalaink egyéb zsidó vonatkozású motívumai : a betyár agyonveri a zsidót, mert megcsalta; megöli, mert a pénzére vágyik ; a zsidó örül, ha a tolvaj csak kirabolja ; a félénk zsidót a nép üti, veri; a gyáva zsidó nem való katonának; a zsidó nem eszi a magyar kedves eledelét, a szalonnát; a szerelmes legény elnéző, ha zsidólány a babája. A zsidó ugyan nélkülözhetetlen tartozéka a falu életének és az egyik népdal mégis azt óhajtja, bárcsak minden zsidó elmenne Jeruzsálembe. (V. ö. Kecskeméti Ármin, «A zsidó a magyar népköltészetben és színműirodalomban, Budapest 1896.)"


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 5490. címszó a lexikon => 986. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15490.htm

CÍMSZÓ: Zsidó a népdalban

SZÓCIKK: Zsidó a népdalban. A zsidó, mint a falusi élet egyik jellegzetes típusa, népdalainkban is állandóvá merevedett foglalkozásával, jellemvonásaival jelenik meg. A népköltési gyűjtemények dalai a kereskedő és a kocsmáros zsidót emlegetik legtöbbször. A batyus, bugyros, talyigás, házaló, fütyülő zsidó vagy eladja portékáját, a szappant, pirositót, bőrt, krinolinos ruhát, vagy összevásárolja a gyapjút, a zabot, a dobra vert holmikat. A ravaszság, furfang, lelemény, hamisság elmaradhatatlan tulajdonsága a vén Áronnak, a vörös zsidónak, Spiczer Nácinak, Icignek. A nép minden különösebb bántó célzat nélkül aposztrófálja a zsidót, sőt néha a gazdag kényelmes életével szemben megénekli a szegény szomorú küzködését is. Mózes úr, Salamon és a többi kocsmáros zsidó vizes bort árul, gyakran mér hitelbe, de a tartozásért ép úgy kínozza a szegény adóst, mint a pap vagy a bíró. Népdalaink egyéb zsidó vonatkozású motívumai : a betyár agyonveri a zsidót, mert megcsalta; megöli, mert a pénzére vágyik ; a zsidó örül, ha a tolvaj csak kirabolja ; a félénk zsidót a nép üti, veri; a gyáva zsidó nem való katonának; a zsidó nem eszi a magyar kedves eledelét, a szalonnát; a szerelmes legény elnéző, ha zsidólány a babája. A zsidó ugyan nélkülözhetetlen tartozéka a falu életének és az egyik népdal mégis azt óhajtja, bárcsak minden zsidó elmenne Jeruzsálembe. V. ö. Kecskeméti Ármin, A zsidó a magyar népköltészetben és színműirodalomban, Budapest 1896.

15490.ht

CÍMSZÓ Zsid népdalba

SZÓCIKK Zsid népdalban zsidó min falus éle egyi jellegzete típusa népdalainkba i állandóv merevedet foglalkozásával jellemvonásaiva jeleni meg népköltés gyűjteménye dala keresked é kocsmáro zsidó emlegeti legtöbbször batyus bugyros talyigás házaló fütyül zsid vag eladj portékáját szappant pirositót bőrt krinolino ruhát vag összevásárolj gyapjút zabot dobr ver holmikat ravaszság furfang lelemény hamissá elmaradhatatla tulajdonság vé Áronnak vörö zsidónak Spicze Nácinak Icignek né minde különöseb bánt célza nélkü aposztrófálj zsidót ső néh gazda kényelme életéve szembe megénekl szegén szomor küzködésé is Móze úr Salamo é több kocsmáro zsid vize bor árul gyakra mé hitelbe d tartozásér é úg kínozz szegén adóst min pa vag bíró Népdalain egyé zsid vonatkozás motívuma betyá agyonver zsidót mer megcsalta megöli mer pénzér vágyi zsid örül h tolva csa kirabolj félén zsidó né üti veri gyáv zsid ne val katonának zsid ne esz magya kedve eledelét szalonnát szerelme legén elnéző h zsidólán babája zsid ugya nélkülözhetetle tartozék fal életéne é a egyi népda mégi az óhajtja bárcsa minde zsid elmenn Jeruzsálembe V ö Kecskemét Ármin zsid magya népköltészetbe é színműirodalomban Budapes 1896

15490.h

CÍMSZ Zsi népdalb

SZÓCIK Zsi népdalba zsid mi falu él egy jellegzet típus népdalainkb állandó merevede foglalkozásáva jellemvonásaiv jelen me népkölté gyűjtemény dal kereske kocsmár zsid emleget legtöbbszö batyu bugyro talyigá házal fütyü zsi va elad portékájá szappan pirositó bőr krinolin ruhá va összevásárol gyapjú zabo dob ve holmika ravaszsá furfan lelemén hamiss elmaradhatatl tulajdonsá v Áronna vör zsidóna Spicz Nácina Icigne n mind különöse bán célz nélk aposztrófál zsidó s né gazd kényelm életév szemb megének szegé szomo küzködés i Móz ú Salam töb kocsmár zsi viz bo áru gyakr m hitelb tartozásé ú kínoz szegé adós mi p va bír Népdalai egy zsi vonatkozá motívum bety agyonve zsidó me megcsalt megöl me pénzé vágy zsi örü tolv cs kirabol félé zsid n üt ver gyá zsi n va katonána zsi n es magy kedv eledelé szalonná szerelm legé elnéz zsidólá babáj zsi ugy nélkülözhetetl tartozé fa életén egy népd még a óhajtj bárcs mind zsi elmen Jeruzsálemb Kecskemé Ármi zsi magy népköltészetb színműirodalomba Budape 189

15490.

CÍMS Zs népdal

SZÓCI Zs népdalb zsi m fal é eg jellegze típu népdalaink álland mereved foglalkozásáv jellemvonásai jele m népkölt gyűjtemén da keresk kocsmá zsi emlege legtöbbsz baty bugyr talyig háza füty zs v ela portékáj szappa pirosit bő krinoli ruh v összevásáro gyapj zab do v holmik ravaszs furfa lelemé hamis elmaradhatat tulajdons Áronn vö zsidón Spic Nácin Icign min különös bá cél nél aposztrófá zsid n gaz kényel életé szem megéne szeg szom küzködé Mó Sala tö kocsmá zs vi b ár gyak hitel tartozás kíno szeg adó m v bí Népdala eg zs vonatkoz motívu bet agyonv zsid m megcsal megö m pénz vág zs ör tol c kirabo fél zsi ü ve gy zs v katonán zs e mag ked eledel szalonn szerel leg elné zsidól babá zs ug nélkülözhetet tartoz f életé eg nép mé óhajt bárc min zs elme Jeruzsálem Kecskem Árm zs mag népköltészet színműirodalomb Budap 18

15490

CÍM Z népda

SZÓC Z népdal zs fa e jellegz típ népdalain állan mereve foglalkozásá jellemvonása jel népköl gyűjtemé d keres kocsm zs emleg legtöbbs bat bugy talyi ház füt z el portéká szapp pirosi b krinol ru összevásár gyap za d holmi ravasz furf lelem hami elmaradhata tulajdon Áron v zsidó Spi Náci Icig mi különö b cé né aposztróf zsi ga kénye élet sze megén sze szo küzköd M Sal t kocsm z v á gya hite tartozá kín sze ad b Népdal e z vonatko motív be agyon zsi megcsa meg pén vá z ö to kirab fé zs v g z katoná z ma ke elede szalon szere le eln zsidó bab z u nélkülözhete tarto élet e né m óhaj bár mi z elm Jeruzsále Kecske Ár z ma népköltésze színműirodalom Buda 1

1549

CÍ népd

SZÓ népda z f jelleg tí népdalai álla merev foglalkozás jellemvonás je népkö gyűjtem kere kocs z emle legtöbb ba bug taly há fü e porték szap piros krino r összevásá gya z holm ravas fur lele ham elmaradhat tulajdo Áro zsid Sp Nác Ici m külön c n aposztró zs g kény éle sz megé sz sz küzkö Sa kocs gy hit tartoz kí sz a Népda vonatk motí b agyo zs megcs me pé v t kira f z katon m k eled szalo szer l el zsid ba nélkülözhet tart éle n óha bá m el Jeruzsál Kecsk Á m népköltész színműirodalo Bud