Magyar Zsidó Lexikon: Zsidó irodalom

15501.htm

CÍMSZÓ: Zsidó irodalom

SZÓCIKK: "a vallásos látókör más területére is: az erkölcsre, a történetre, a bölcselkedésre. E kitérések idővel öncélokká lettek és terjedelemben is úgy megnőttek, hogy a szövegtől független elbeszélésekké lettek. Ezeket később a Midrásokban külön gyűjtötték össze. Egy részük azonban belekerült a Talmudba, ahol meg-megszakítják a törvényfejtegetéseket (Aggada). A vallásfejlődés iránt érdeklődőt a Halacha érdekelheti elsősorban,az irodalom szempontjából csak az Aggada jöhet tekintetbe. Az Aggada anyagának osztályozására a főszempontokat Zunz Lipót adta meg a XIX. sz. első felében, de még igen sok teendő vár e tekintetben a tudományos kutatásra. Az Aggada kezdetlegesebb fejlődési fokáról képet nyújt a következő Aggada, mely még a szövegmagyarázat jellegével bír: «A Tíz ige két táblára volt írva, 5-5 ige egy táblán, úgy, hogy az első igével a 6-ik, a másodikkal a 7-ik stb. került egy sorba. Ennek pedig jelentősége a következő: 1. «Én vagyok az Örökkévaló» - 6. «Ne ölj!» Mert aki embervért ont, az a Teremtőt is megtagadja, mint mikor a császárok tiszteletére szobrot állítanak és érmeket nyomnak, aztán ezeket megsemmisítik… Az ember is Isten képmása. 2. «Ne legyen neked más istenséged előttem» - 7. «Ne légy házasságtörő». Aki bálványt imád, olyan az, mintha Istennel való házasságát törné meg. 3. «Ne ejtsd ki Isten nevét hamisságra» - 8. «Ne lopj». Aki lop, később hamis esküvésre is vetemedik; 4. A Szombat törvénye egy sorba kerül a hamis tanúzás tilalmával. Mert a szombat megszentségtelenítője nem tesz tanúságot amellett, hogy Isten hat nap alatt teremtette a világot. 5. «Tiszteld atyádat és anyádat» - 10. «Ne kívánd felebarátod házát és nejét». Mert aki a szülők ellen vét, olyan gyermeket hoz majd a világra, ki a szülőt nem tiszteli, de tisztel mást atyául (Mechilta 8); l. Talmud, Aggada, Halacha). A Talmudszerzés időszaka egy évezredre terjed, ezalatt szünetelt minden irodalmi ág, csupán egy történeti krónika látott napvilágot (Megillasz Taanisz). A talmudi kor végén kezd derengeni a vallásos költészet kora. Ez voltaképp még a második Templom idejébe nyúlik vissza, amikor zsoltárköltők lélekemelő hangulatokkal igyekeztek megszépíteni az áldozati istentiszteletet (l Zsoltárok). De jóval a Templom pusztulása után, a középkornak volt fenntartva, hogy tulajdonképpeni imákat szerezzen, melyek már a rendszeres, mindennapi ájtatoskodás tárgyai. A kötelezővé vált imákon kívül (l. Liturgia) egyes jámborok még külön szereztek imákat. Ilyen imádság a mai imakönyvünkben : «Minden korban legyen az ember hallgatagon istenfélő, de az igazat hangosan vallja és szívében is igazat gondolva reggelenként mondja : Világegyetem Ura, nem ami igazunkra támaszkodva ontjuk könyörgésünket eléd, hanem a Te végtelen irgalmadra számítva. Mert mik is vagyunk mi, mi a mi életünk, mi a mi szeretetünk, mik a mi igazaink... Mit is mondhatunk Előtted, hisz a hősök is csak olyanok Előtted, mint a semmik... minden tettük hiúság, életük csak egy lehelet Előtted és az ember felsőbbsége a barom fölött semmi, minden csak hiúság. De mi mégis csak a Te néped vagyunk, Ábrahám, Izsák és Jákob ivadékai» stb. A vallásos költészet virágzása csak abban a korban következett be, amikor a zsidóság megismerkedett az arab kultúrával és átvette abból a versmérték és rím alkalmazását. Az előimádkozók már nem érik be a régi sematikus imákkal, hanem csupa formagyönyörből újakat alkotnak és ezzel változatosságot hoznak be az istentiszteletbe. De egy különös zsidó szükséglet is forgott fenn erre. Nevezetesen szokásos volt minden istentiszteleten Tórát is fejtegetni s nem minden gyülekezetnek állottak rendelkezésére arra való tudós aggadisták. Gondoskodni akartak tehát arról, hogy ez a tórái fejtegetés, különösen az ünnepnapokon pótoltassák oly imaszerzeményekkel, melyek a nap aktuális témáiról szólnak és a Midrásnak az ünnepre vonatkozó szép, lélekemelő elbeszéléseit költői alakban feldolgozzák. Különösen a Tízparancsolat sovuoszi és a tengeren való átkelésnek peszachi olvasása tette változatossá a költői feldolgozást, úgy, hogy minden vers egy-egy külön költemény refrénjévé vált. Ezt a költészetet: piutnak nevezik, a költők: pajtánok (a latin poéta spanyolos átírása). Az első pajtánok : Kaliri, Jószé ben Jószé, később a nagy spanyol költők: Dunas, Ibn Gabirol, Juda Halévi, Ibn Migas is versenyeznek a pajtáni babérért. A piutok egy része, mely bűnbánati tartalmú: Szelichő, másik része, mely a Jeruzsálem pusztulása és a középkori «gólusz» szenvedéseit tárgyalja, Kinósz (gyászdal) nevet visel. A Kinósz között, melyek az áv hó 9-iki gyásznap liturgiáját teszik, külön csoportot alkottak a Cionidák, melyeknek elseje Juda Hatévitől való: «Cion, immár nem kérdezed rab gyermekeid sorát, e kicsiny maradvány, lám, pedig mennyit gondol reád.» (Fordították Vajda Béla, Patai József). Úgy a Szelichók mint a Kinók történelmi kútfők értékével is bírnak, amennyiben egyes oly eseményeket énekelnek meg a zsidóüldözések korából, melyekről másutt nem találunk említést. Találunk a piutokban olyan Midrásokat is feldolgozva, melyek elvesztek. A Szelichók formailag külön része a Pizmonok, éneklésre szánt refrénes szerzemények. A szerzők rendszerint az achrostikonokban (versszakasz kezdőbetűiben) örökítették meg nevüket. Világi költészet. A zsidó néplélek úgy beleforrt a Bibliába és szellemét úgy lenyűgözte a vallásos költészet, hogy fantáziája meg sem sóvárogta a szabadabb szárnyalást. De a második Templom pusztulása óta egyébként is csak a gyászra és szenvedésre rezonált a zsidóhangulat. A Szanhedrin feloszlatása után még a borozókban sem daloltak az emberek. (Szóta 48a). A zsidóság egész lelkisége a tanházakba menekült és az írásmagyarázat komoly munkájában keresett feledést és vigasztalást. De hosszú időre még sem fojthatta el költői ösztöneit. Itt-ott már a Talmudban és a Midrásokban is felcsillan a poézis; az aforizmák, mesék és parabolák izgató fűszerén megmámorosodva, megárad a felhevült néplélekben a gondolatritmus és ujjongó megnyilatkozásokat követel. És már bontakozik is a világi költészet, de nem bízik még a saját erejében és idegen szellemből táplálkozik. Egy karaita "

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 5501. címszó a lexikon => 991. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15501.htm

CÍMSZÓ: Zsidó irodalom

SZÓCIKK: a vallásos látókör más területére is: az erkölcsre, a történetre, a bölcselkedésre. E kitérések idővel öncélokká lettek és terjedelemben is úgy megnőttek, hogy a szövegtől független elbeszélésekké lettek. Ezeket később a Midrásokban külön gyűjtötték össze. Egy részük azonban belekerült a Talmudba, ahol meg-megszakítják a törvényfejtegetéseket Aggada . A vallásfejlődés iránt érdeklődőt a Halacha érdekelheti elsősorban,az irodalom szempontjából csak az Aggada jöhet tekintetbe. Az Aggada anyagának osztályozására a főszempontokat Zunz Lipót adta meg a XIX. sz. első felében, de még igen sok teendő vár e tekintetben a tudományos kutatásra. Az Aggada kezdetlegesebb fejlődési fokáról képet nyújt a következő Aggada, mely még a szövegmagyarázat jellegével bír: A Tíz ige két táblára volt írva, 5-5 ige egy táblán, úgy, hogy az első igével a 6-ik, a másodikkal a 7-ik stb. került egy sorba. Ennek pedig jelentősége a következő: 1. Én vagyok az Örökkévaló - 6. Ne ölj! Mert aki embervért ont, az a Teremtőt is megtagadja, mint mikor a császárok tiszteletére szobrot állítanak és érmeket nyomnak, aztán ezeket megsemmisítik… Az ember is Isten képmása. 2. Ne legyen neked más istenséged előttem - 7. Ne légy házasságtörő . Aki bálványt imád, olyan az, mintha Istennel való házasságát törné meg. 3. Ne ejtsd ki Isten nevét hamisságra - 8. Ne lopj . Aki lop, később hamis esküvésre is vetemedik; 4. A Szombat törvénye egy sorba kerül a hamis tanúzás tilalmával. Mert a szombat megszentségtelenítője nem tesz tanúságot amellett, hogy Isten hat nap alatt teremtette a világot. 5. Tiszteld atyádat és anyádat - 10. Ne kívánd felebarátod házát és nejét . Mert aki a szülők ellen vét, olyan gyermeket hoz majd a világra, ki a szülőt nem tiszteli, de tisztel mást atyául Mechilta 8 ; l. Talmud, Aggada, Halacha . A Talmudszerzés időszaka egy évezredre terjed, ezalatt szünetelt minden irodalmi ág, csupán egy történeti krónika látott napvilágot Megillasz Taanisz . A talmudi kor végén kezd derengeni a vallásos költészet kora. Ez voltaképp még a második Templom idejébe nyúlik vissza, amikor zsoltárköltők lélekemelő hangulatokkal igyekeztek megszépíteni az áldozati istentiszteletet l Zsoltárok . De jóval a Templom pusztulása után, a középkornak volt fenntartva, hogy tulajdonképpeni imákat szerezzen, melyek már a rendszeres, mindennapi ájtatoskodás tárgyai. A kötelezővé vált imákon kívül l. Liturgia egyes jámborok még külön szereztek imákat. Ilyen imádság a mai imakönyvünkben : Minden korban legyen az ember hallgatagon istenfélő, de az igazat hangosan vallja és szívében is igazat gondolva reggelenként mondja : Világegyetem Ura, nem ami igazunkra támaszkodva ontjuk könyörgésünket eléd, hanem a Te végtelen irgalmadra számítva. Mert mik is vagyunk mi, mi a mi életünk, mi a mi szeretetünk, mik a mi igazaink... Mit is mondhatunk Előtted, hisz a hősök is csak olyanok Előtted, mint a semmik... minden tettük hiúság, életük csak egy lehelet Előtted és az ember felsőbbsége a barom fölött semmi, minden csak hiúság. De mi mégis csak a Te néped vagyunk, Ábrahám, Izsák és Jákob ivadékai stb. A vallásos költészet virágzása csak abban a korban következett be, amikor a zsidóság megismerkedett az arab kultúrával és átvette abból a versmérték és rím alkalmazását. Az előimádkozók már nem érik be a régi sematikus imákkal, hanem csupa formagyönyörből újakat alkotnak és ezzel változatosságot hoznak be az istentiszteletbe. De egy különös zsidó szükséglet is forgott fenn erre. Nevezetesen szokásos volt minden istentiszteleten Tórát is fejtegetni s nem minden gyülekezetnek állottak rendelkezésére arra való tudós aggadisták. Gondoskodni akartak tehát arról, hogy ez a tórái fejtegetés, különösen az ünnepnapokon pótoltassák oly imaszerzeményekkel, melyek a nap aktuális témáiról szólnak és a Midrásnak az ünnepre vonatkozó szép, lélekemelő elbeszéléseit költői alakban feldolgozzák. Különösen a Tízparancsolat sovuoszi és a tengeren való átkelésnek peszachi olvasása tette változatossá a költői feldolgozást, úgy, hogy minden vers egy-egy külön költemény refrénjévé vált. Ezt a költészetet: piutnak nevezik, a költők: pajtánok a latin poéta spanyolos átírása . Az első pajtánok : Kaliri, Jószé ben Jószé, később a nagy spanyol költők: Dunas, Ibn Gabirol, Juda Halévi, Ibn Migas is versenyeznek a pajtáni babérért. A piutok egy része, mely bűnbánati tartalmú: Szelichő, másik része, mely a Jeruzsálem pusztulása és a középkori gólusz szenvedéseit tárgyalja, Kinósz gyászdal nevet visel. A Kinósz között, melyek az áv hó 9-iki gyásznap liturgiáját teszik, külön csoportot alkottak a Cionidák, melyeknek elseje Juda Hatévitől való: Cion, immár nem kérdezed rab gyermekeid sorát, e kicsiny maradvány, lám, pedig mennyit gondol reád. Fordították Vajda Béla, Patai József . Úgy a Szelichók mint a Kinók történelmi kútfők értékével is bírnak, amennyiben egyes oly eseményeket énekelnek meg a zsidóüldözések korából, melyekről másutt nem találunk említést. Találunk a piutokban olyan Midrásokat is feldolgozva, melyek elvesztek. A Szelichók formailag külön része a Pizmonok, éneklésre szánt refrénes szerzemények. A szerzők rendszerint az achrostikonokban versszakasz kezdőbetűiben örökítették meg nevüket. Világi költészet. A zsidó néplélek úgy beleforrt a Bibliába és szellemét úgy lenyűgözte a vallásos költészet, hogy fantáziája meg sem sóvárogta a szabadabb szárnyalást. De a második Templom pusztulása óta egyébként is csak a gyászra és szenvedésre rezonált a zsidóhangulat. A Szanhedrin feloszlatása után még a borozókban sem daloltak az emberek. Szóta 48a . A zsidóság egész lelkisége a tanházakba menekült és az írásmagyarázat komoly munkájában keresett feledést és vigasztalást. De hosszú időre még sem fojthatta el költői ösztöneit. Itt-ott már a Talmudban és a Midrásokban is felcsillan a poézis; az aforizmák, mesék és parabolák izgató fűszerén megmámorosodva, megárad a felhevült néplélekben a gondolatritmus és ujjongó megnyilatkozásokat követel. És már bontakozik is a világi költészet, de nem bízik még a saját erejében és idegen szellemből táplálkozik. Egy karaita

15501.ht

CÍMSZÓ Zsid irodalo

SZÓCIKK valláso látókö má területér is a erkölcsre történetre bölcselkedésre kitérése időve öncélokk lette é terjedelembe i úg megnőttek hog szövegtő függetle elbeszélésekk lettek Ezeke későb Midrásokba külö gyűjtötté össze Eg részü azonba belekerül Talmudba aho meg-megszakítjá törvényfejtegetéseke Aggad vallásfejlődé irán érdeklődő Halach érdekelhet elsősorban,a irodalo szempontjábó csa a Aggad jöhe tekintetbe A Aggad anyagána osztályozásár főszempontoka Zun Lipó adt me XIX sz els felében d mé ige so teend vá tekintetbe tudományo kutatásra A Aggad kezdetlegeseb fejlődés fokáró képe nyúj következ Aggada mel mé szövegmagyaráza jellegéve bír Tí ig ké táblár vol írva 5- ig eg táblán úgy hog a els igéve 6-ik másodikka 7-i stb kerül eg sorba Enne pedi jelentőség következő 1 É vagyo a Örökkéval 6 N ölj Mer ak embervér ont a Teremtő i megtagadja min miko császáro tiszteletér szobro állítana é érmeke nyomnak aztá ezeke megsemmisítik A embe i Iste képmása 2 N legye neke má istensége előtte 7 N lég házasságtör Ak bálvány imád olya az minth Istenne val házasságá törn meg 3 N ejts k Iste nevé hamisságr 8 N lop Ak lop későb hami esküvésr i vetemedik 4 Szomba törvény eg sorb kerü hami tanúzá tilalmával Mer szomba megszentségtelenítőj ne tes tanúságo amellett hog Iste ha na alat teremtett világot 5 Tisztel atyáda é anyáda 10 N kíván felebaráto házá é nejé Mer ak szülő elle vét olya gyermeke ho maj világra k szülő ne tiszteli d tiszte más atyáu Mechilt l Talmud Aggada Halach Talmudszerzé időszak eg évezredr terjed ezalat szünetel minde irodalm ág csupá eg történet krónik látot napvilágo Megillas Taanis talmud ko végé kez derengen valláso költésze kora E voltakép mé másodi Templo idejéb nyúli vissza amiko zsoltárköltő lélekemel hangulatokka igyekezte megszépíten a áldozat istentisztelete Zsoltáro D jóva Templo pusztulás után középkorna vol fenntartva hog tulajdonképpen imáka szerezzen melye má rendszeres mindennap ájtatoskodá tárgyai kötelezőv vál imáko kívü l Liturgi egye jámboro mé külö szerezte imákat Ilye imádsá ma imakönyvünkbe Minde korba legye a embe hallgatago istenfélő d a igaza hangosa vallj é szívébe i igaza gondolv reggelenkén mondj Világegyete Ura ne am igazunkr támaszkodv ontju könyörgésünke eléd hane T végtele irgalmadr számítva Mer mi i vagyun mi m m életünk m m szeretetünk mi m igazaink.. Mi i mondhatun Előtted his hősö i csa olyano Előtted min semmik.. minde tettü hiúság életü csa eg lehele Előtte é a embe felsőbbség baro fölöt semmi minde csa hiúság D m mégi csa T népe vagyunk Ábrahám Izsá é Jáko ivadéka stb valláso költésze virágzás csa abba korba következet be amiko zsidósá megismerkedet a ara kultúráva é átvett abbó versmérté é rí alkalmazását A előimádkozó má ne éri b rég sematiku imákkal hane csup formagyönyörbő újaka alkotna é ezze változatosságo hozna b a istentiszteletbe D eg különö zsid szükségle i forgot fen erre Nevezetese szokáso vol minde istentisztelete Tórá i fejtegetn ne minde gyülekezetne állotta rendelkezésér arr val tudó aggadisták Gondoskodn akarta tehá arról hog e tórá fejtegetés különöse a ünnepnapoko pótoltassá ol imaszerzeményekkel melye na aktuáli témáiró szólna é Midrásna a ünnepr vonatkoz szép lélekemel elbeszélései költő alakba feldolgozzák Különöse Tízparancsola sovuosz é tengere val átkelésne peszach olvasás tett változatoss költő feldolgozást úgy hog minde ver egy-eg külö költemén refrénjév vált Ez költészetet piutna nevezik költők pajtáno lati poét spanyolo átírás A els pajtáno Kaliri Jósz be Jószé későb nag spanyo költők Dunas Ib Gabirol Jud Halévi Ib Miga i versenyezne pajtán babérért piuto eg része mel bűnbánat tartalmú Szelichő mási része mel Jeruzsále pusztulás é középkor gólus szenvedései tárgyalja Kinós gyászda neve visel Kinós között melye a á h 9-ik gyászna liturgiájá teszik külö csoporto alkotta Cionidák melyekne elsej Jud Hatévitő való Cion immá ne kérdeze ra gyermekei sorát kicsin maradvány lám pedi mennyi gondo reád Fordítottá Vajd Béla Pata Józse Úg Szelichó min Kinó történelm kútfő értékéve i bírnak amennyibe egye ol eseményeke énekelne me zsidóüldözése korából melyekrő másut ne találun említést Találun piutokba olya Midrásoka i feldolgozva melye elvesztek Szelichó formaila külö rész Pizmonok éneklésr szán refréne szerzemények szerző rendszerin a achrostikonokba versszakas kezdőbetűibe örökítetté me nevüket Világ költészet zsid népléle úg beleforr Bibliáb é szellemé úg lenyűgözt valláso költészet hog fantáziáj me se sóvárogt szabadab szárnyalást D másodi Templo pusztulás ót egyébkén i csa gyászr é szenvedésr rezonál zsidóhangulat Szanhedri feloszlatás utá mé borozókba se dalolta a emberek Szót 48 zsidósá egés lelkiség tanházakb menekül é a írásmagyaráza komol munkájába kereset feledés é vigasztalást D hossz időr mé se fojthatt e költő ösztöneit Itt-ot má Talmudba é Midrásokba i felcsilla poézis a aforizmák mesé é parabolá izgat fűszeré megmámorosodva megára felhevül néplélekbe gondolatritmu é ujjong megnyilatkozásoka követel É má bontakozi i világ költészet d ne bízi mé sajá erejébe é idege szellembő táplálkozik Eg karait

15501.h

CÍMSZ Zsi irodal

SZÓCIK vallás látók m területé i erkölcsr történetr bölcselkedésr kitérés időv öncélok lett terjedelemb ú megnőtte ho szövegt függetl elbeszélések lette Ezek késő Midrásokb kül gyűjtött össz E rész azonb belekerü Talmudb ah meg-megszakítj törvényfejtegetések Agga vallásfejlőd irá érdeklőd Halac érdekelhe elsősorban, irodal szempontjáb cs Agga jöh tekintetb Agga anyagán osztályozásá főszempontok Zu Lip ad m XI s el felébe m ig s teen v tekintetb tudomány kutatásr Agga kezdetlegese fejlődé fokár kép nyú követke Aggad me m szövegmagyaráz jellegév bí T i k táblá vo írv 5 i e táblá úg ho el igév 6-i másodikk 7- st kerü e sorb Enn ped jelentősé következ vagy Örökkéva öl Me a embervé on Teremt megtagadj mi mik császár tiszteleté szobr állítan érmek nyomna azt ezek megsemmisíti emb Ist képmás legy nek m istenség előtt lé házasságtö A bálván imá oly a mint Istenn va házasság tör me ejt Ist nev hamisság lo A lo késő ham esküvés vetemedi Szomb törvén e sor ker ham tanúz tilalmáva Me szomb megszentségtelenítő n te tanúság amellet ho Ist h n ala teremtet világo Tiszte atyád anyád 1 kívá felebarát ház nej Me a szül ell vé oly gyermek h ma világr szül n tisztel tiszt má atyá Mechil Talmu Aggad Halac Talmudszerz idősza e évezred terje ezala szünete mind irodal á csup e történe króni láto napvilág Megilla Taani talmu k vég ke derenge vallás költész kor voltaké m másod Templ idejé nyúl vissz amik zsoltárkölt lélekeme hangulatokk igyekezt megszépíte áldoza istentisztelet Zsoltár jóv Templ pusztulá utá középkorn vo fenntartv ho tulajdonképpe imák szerezze mely m rendszere mindenna ájtatoskod tárgya kötelező vá imák kív Liturg egy jámbor m kül szerezt imáka Ily imáds m imakönyvünkb Mind korb legy emb hallgatag istenfél igaz hangos vall szívéb igaz gondol reggelenké mond Világegyet Ur n a igazunk támaszkod ontj könyörgésünk elé han végtel irgalmad számítv Me m vagyu m életün szeretetün m igazaink. M mondhatu Előtte hi hős cs olyan Előtte mi semmik. mind tett hiúsá élet cs e lehel Előtt emb felsőbbsé bar fölö semm mind cs hiúsá még cs nép vagyun Ábrahá Izs Ják ivadék st vallás költész virágzá cs abb korb következe b amik zsidós megismerkede ar kultúráv átvet abb versmért r alkalmazásá előimádkoz m n ér ré sematik imákka han csu formagyönyörb újak alkotn ezz változatosság hozn istentiszteletb e külön zsi szükségl forgo fe err Nevezetes szokás vo mind istentisztelet Tór fejteget n mind gyülekezetn állott rendelkezésé ar va tud aggadistá Gondoskod akart teh arró ho tór fejtegeté különös ünnepnapok pótoltass o imaszerzeményekke mely n aktuál témáir szóln Midrásn ünnep vonatko szé lélekeme elbeszélése költ alakb feldolgozzá Különös Tízparancsol sovuos tenger va átkelésn peszac olvasá tet változatos költ feldolgozás úg ho mind ve egy-e kül költemé refrénjé vál E költészete piutn nevezi költő pajtán lat poé spanyol átírá el pajtán Kalir Jós b Jósz késő na spany költő Duna I Gabiro Ju Halév I Mig versenyezn pajtá babérér piut e rész me bűnbána tartalm Szelich más rész me Jeruzsál pusztulá középko gólu szenvedése tárgyalj Kinó gyászd nev vise Kinó közöt mely 9-i gyászn liturgiáj teszi kül csoport alkott Cionidá melyekn else Ju Hatévit val Cio imm n kérdez r gyermeke sorá kicsi maradván lá ped menny gond reá Fordított Vaj Bél Pat Józs Ú Szelich mi Kin történel kútf értékév bírna amennyib egy o események énekeln m zsidóüldözés korábó melyekr másu n találu említés Találu piutokb oly Midrások feldolgozv mely elveszte Szelich formail kül rés Pizmono éneklés szá refrén szerzeménye szerz rendszeri achrostikonokb versszaka kezdőbetűib örökített m nevüke Vilá költésze zsi néplél ú belefor Bibliá szellem ú lenyűgöz vallás költésze ho fantáziá m s sóvárog szabada szárnyalás másod Templ pusztulá ó egyébké cs gyász szenvedés rezoná zsidóhangula Szanhedr feloszlatá ut m borozókb s dalolt embere Szó 4 zsidós egé lelkisé tanházak menekü írásmagyaráz komo munkájáb kerese feledé vigasztalás hoss idő m s fojthat költ ösztönei Itt-o m Talmudb Midrásokb felcsill poézi aforizmá mes parabol izga fűszer megmámorosodv megár felhevü néplélekb gondolatritm ujjon megnyilatkozások követe m bontakoz vilá költésze n bíz m saj erejéb ideg szellemb táplálkozi E karai

15501.

CÍMS Zs iroda

SZÓCI vallá látó terület erkölcs történet bölcselkedés kitéré idő öncélo let terjedelem megnőtt h szöveg függet elbeszélése lett Eze kés Midrások kü gyűjtöt öss rés azon beleker Talmud a meg-megszakít törvényfejtegetése Agg vallásfejlő ir érdeklő Hala érdekelh elsősorban iroda szempontjá c Agg jö tekintet Agg anyagá osztályozás főszemponto Z Li a X e feléb i tee tekintet tudomán kutatás Agg kezdetleges fejlőd foká ké ny követk Agga m szövegmagyará jellegé b tábl v ír tábl ú h e igé 6- második 7 s ker sor En pe jelentős követke vag Örökkév ö M emberv o Terem megtagad m mi császá tisztelet szob állíta érme nyomn az eze megsemmisít em Is képmá leg ne istensé előt l házasságt bálvá im ol min Isten v házassá tö m ej Is ne hamissá l l kés ha esküvé vetemed Szom törvé so ke ha tanú tilalmáv M szom megszentségtelenít t tanúsá amelle h Is al teremte világ Tiszt atyá anyá kív felebará há ne M szü el v ol gyerme m világ szü tiszte tisz m aty Mechi Talm Agga Hala Talmudszer idősz évezre terj ezal szünet min iroda csu történ krón lát napvilá Megill Taan talm vé k dereng vallá költés ko voltak máso Temp idej nyú viss ami zsoltárköl lélekem hangulatok igyekez megszépít áldoz istentisztele Zsoltá jó Temp pusztul ut középkor v fenntart h tulajdonképp imá szerezz mel rendszer mindenn ájtatosko tárgy kötelez v imá kí Litur eg jámbo kü szerez imák Il imád imakönyvünk Min kor leg em hallgata istenfé iga hango val szívé iga gondo reggelenk mon Világegye U igazun támaszko ont könyörgésün el ha végte irgalma számít M vagy életü szeretetü igazaink mondhat Előtt h hő c olya Előtt m semmik min tet hiús éle c lehe Előt em felsőbbs ba föl sem min c hiús mé c né vagyu Ábrah Iz Já ivadé s vallá költés virágz c ab kor következ ami zsidó megismerked a kultúrá átve ab versmér alkalmazás előimádko é r semati imákk ha cs formagyönyör úja alkot ez változatossá hoz istentisztelet külö zs szükség forg f er Nevezete szoká v min istentisztele Tó fejtege min gyülekezet állot rendelkezés a v tu aggadist Gondosko akar te arr h tó fejteget különö ünnepnapo pótoltas imaszerzeményekk mel aktuá témái szól Midrás ünne vonatk sz lélekem elbeszélés köl alak feldolgozz Különö Tízparancso sovuo tenge v átkelés pesza olvas te változato köl feldolgozá ú h min v egy- kü költem refrénj vá költészet piut nevez költ pajtá la po spanyo átír e pajtá Kali Jó Jós kés n span költ Dun Gabir J Halé Mi versenyez pajt babéré piu rés m bűnbán tartal Szelic má rés m Jeruzsá pusztul középk gól szenvedés tárgyal Kin gyász ne vis Kin közö mel 9- gyász liturgiá tesz kü csopor alkot Cionid melyek els J Hatévi va Ci im kérde gyermek sor kics maradvá l pe menn gon re Fordítot Va Bé Pa Józ Szelic m Ki történe kút értéké bírn amennyi eg eseménye énekel zsidóüldözé koráb melyek más talál említé Talál piutok ol Midráso feldolgoz mel elveszt Szelic formai kü ré Pizmon éneklé sz refré szerzemény szer rendszer achrostikonok versszak kezdőbetűi örökítet nevük Vil költész zs néplé belefo Bibli szelle lenyűgö vallá költész h fantázi sóváro szabad szárnyalá máso Temp pusztul egyébk c gyás szenvedé rezon zsidóhangul Szanhed feloszlat u borozók dalol ember Sz zsidó eg lelkis tanháza menek írásmagyará kom munkájá keres feled vigasztalá hos id fojtha köl ösztöne Itt- Talmud Midrások felcsil poéz aforizm me parabo izg fűsze megmámorosod megá felhev néplélek gondolatrit ujjo megnyilatkozáso követ bontako vil költész bí sa erejé ide szellem táplálkoz kara

15501

CÍM Z irod

SZÓC vall lát terüle erkölc történe bölcselkedé kitér id öncél le terjedele megnőt szöve függe elbeszélés let Ez ké Midráso k gyűjtö ös ré azo beleke Talmu meg-megszakí törvényfejtegetés Ag vallásfejl i érdekl Hal érdekel elsősorba irod szempontj Ag j tekinte Ag anyag osztályozá főszempont L felé te tekinte tudomá kutatá Ag kezdetlege fejlő fok k n követ Agg szövegmagyar jelleg táb í táb ig 6 másodi ke so E p jelentő követk va Örökké ember Tere megtaga m csász tisztele szo állít érm nyom a ez megsemmisí e I képm le n istens elő házasság bálv i o mi Iste házass t e I n hamiss ké h esküv veteme Szo törv s k h tan tilalmá szo megszentségtelení tanús amell I a teremt vilá Tisz aty any kí felebar h n sz e o gyerm vilá sz tiszt tis at Mech Tal Agg Hal Talmudsze idős évezr ter eza szüne mi irod cs törté kró lá napvil Megil Taa tal v deren vall költé k volta más Tem ide ny vis am zsoltárkö léleke hangulato igyeke megszépí áldo istentisztel Zsolt j Tem pusztu u középko fenntar tulajdonkép im szerez me rendsze minden ájtatosk tárg kötele im k Litu e jámb k szere imá I imá imakönyvün Mi ko le e hallgat istenf ig hang va szív ig gond reggelen mo Világegy igazu támaszk on könyörgésü e h végt irgalm számí vag élet szeretet igazain mondha Előt h oly Előt semmi mi te hiú él leh Elő e felsőbb b fö se mi hiú m n vagy Ábra I J ivad vall költé virág a ko követke am zsid megismerke kultúr átv a versmé alkalmazá előimádk semat imák h c formagyönyö új alko e változatoss ho istentisztele kül z szüksé for e Nevezet szok mi istentisztel T fejteg mi gyülekeze állo rendelkezé t aggadis Gondosk aka t ar t fejtege külön ünnepnap pótolta imaszerzemények me aktu témá szó Midrá ünn vonat s léleke elbeszélé kö ala feldolgoz Külön Tízparancs sovu teng átkelé pesz olva t változat kö feldolgoz mi egy k költe refrén v költésze piu neve köl pajt l p spany átí pajt Kal J Jó ké spa köl Du Gabi Hal M versenye paj babér pi ré bűnbá tarta Szeli m ré Jeruzs pusztu közép gó szenvedé tárgya Ki gyás n vi Ki köz me 9 gyás liturgi tes k csopo alko Cioni melye el Hatév v C i kérd gyerme so kic maradv p men go r Fordíto V B P Jó Szeli K történ kú érték bír amenny e esemény éneke zsidóüldöz korá melye má talá említ Talá piuto o Midrás feldolgo me elvesz Szeli forma k r Pizmo énekl s refr szerzemén sze rendsze achrostikono verssza kezdőbetű örökíte nevü Vi költés z népl belef Bibl szell lenyűg vall költés fantáz sóvár szaba szárnyal más Tem pusztu egyéb gyá szenved rezo zsidóhangu Szanhe feloszla borozó dalo embe S zsid e lelki tanház mene írásmagyar ko munkáj kere fele vigasztal ho i fojth kö ösztön Itt Talmu Midráso felcsi poé aforiz m parab iz fűsz megmámoroso meg felhe népléle gondolatri ujj megnyilatkozás köve bontak vi költés b s erej id szelle táplálko kar

1550

CÍ iro

SZÓ val lá terül erköl történ bölcselked kité i öncé l terjedel megnő szöv függ elbeszélé le E k Midrás gyűjt ö r az belek Talm meg-megszak törvényfejtegeté A vallásfej érdek Ha érdeke elsősorb iro szempont A tekint A anya osztályoz főszempon fel t tekint tudom kutat A kezdetleg fejl fo köve Ag szövegmagya jelle tá tá i másod k s jelent követ v Örökk embe Ter megtag csás tisztel sz állí ér nyo e megsemmis kép l isten el házassá bál m Ist házas hamis k eskü vetem Sz tör ta tilalm sz megszentségtelen tanú amel terem vil Tis at an k feleba s gyer vil s tisz ti a Mec Ta Ag Ha Talmudsz idő évez te ez szün m iro c tört kr l napvi Megi Ta ta dere val költ volt má Te id n vi a zsoltárk lélek hangulat igyek megszép áld istentiszte Zsol Te puszt középk fennta tulajdonké i szere m rendsz minde ájtatos tár kötel i Lit jám szer im im imakönyvü M k l hallga isten i han v szí i gon reggele m Világeg igaz támasz o könyörgés vég irgal szám va éle szerete igazai mondh Elő ol Elő semm m t hi é le El felsőb f s m hi vag Ábr iva val költ virá k követk a zsi megismerk kultú át versm alkalmaz előimád sema imá formagyöny ú alk változatos h istentisztel kü szüks fo Neveze szo m istentiszte fejte m gyülekez áll rendelkez aggadi Gondos ak a fejteg külö ünnepna pótolt imaszerzeménye m akt tém sz Midr ün vona lélek elbeszél k al feldolgo Külö Tízparanc sov ten átkel pes olv változa k feldolgo m eg költ refré költész pi nev kö paj span át paj Ka J k sp kö D Gab Ha verseny pa babé p r bűnb tart Szel r Jeruz puszt közé g szenved tárgy K gyá v K kö m gyá liturg te csop alk Cion mely e Haté kér gyerm s ki marad me g Fordít J Szel törté k érté bí amenn esemén ének zsidóüldö kor mely m tal emlí Tal piut Midrá feldolg m elves Szel form Pizm ének ref szerzemé sz rendsz achrostikon verssz kezdőbet örökít nev V költé nép bele Bib szel lenyű val költé fantá sóvá szab szárnya má Te puszt egyé gy szenve rez zsidóhang Szanh feloszl boroz dal emb zsi lelk tanhá men írásmagya k munká ker fel vigaszta h fojt k ösztö It Talm Midrás felcs po afori para i fűs megmámoros me felh néplél gondolatr uj megnyilatkozá köv bonta v költé ere i szell táplálk ka