15521.htm

CÍMSZÓ: Zsidók története

SZÓCIKK: népek tanítójává. Ettől az örökségtől azonban elüti a belőle kisarjadó kereszténység, amely szülőanyjának jogait és méltóságát magáénak vitatja és hogy ezeket megszerezhesse, szövetségre lép az útjába kerülő idegen kultúrákkal és saját elvei rovására meg is alkuszik velük. A politikai tevékenységből kirekesztett zsidóság csak éppen hivatásának örökségét mentheti meg, múltjának dicső hagyományaiba gubódzik és elmerül a talmudi irodalomba, hogy megmentse magát a késő jövő számára, mikor elérkezik az ő ideje és küzdhet igazáért, de nem fegyverrel, vagy politikai mesterkedéssel, hanem vértanúságával csupán. El is éri ezt a stációt, vállalja a vértanúságot és kitart mellette. És nem hiába, mert már ezzel is tanított. Történeti tudatában van a zsidóság legfőbb ereje és megmaradásának legfőbb feltétele is. Tanít, hogy megmaradhasson és hogy taníthasson, meg kell maradnia. Már nemcsak ösztönnek érzi az élethez való ragaszkodást, de vallásos kötelességtudásnak is, amint ez kifejezésre jut már a Biblia törvényében is, amely elrendeli az első történeti ünnepet: «hogy megemlékezzél Egyiptomból való kivonulásodról életed minden idején át». Történet-biológiai törvényszerűség jelöli meg tehát a zsidóság fennállásának korszakait. A zsidó történetnek eddig vázolt két főkorszakát így oszthatjuk kisebb életszakokra: I. A zsidó állami élet fejlődésmenete 1. Az állami élet kibontakozásának ideje. 2. Az állami élet megszilárdulása a királyság intézménye által. 3. Az állami élet ideiglenes szünetelése. 4. Az állami élet újjáalakulása a zsidó vallásos elv uralma alatt és újabb élethalál-harca. II. Az állami élet megszűnése után. 5. Az állami életből fennmaradt nemzeti erők gyűjtése a vallásos önállóság fenntartásának szolgálatában különböző országokban. 6. A zsidó vallásos néptudat beilleszkedése az általános kultúrába. 7. A zsidó néptudat védekezése az általános kultúrába való belemerülés ellen. Így rétegezte egymásra különböző periódusait a zsidó népélet és a következő fejlődési mozgalmakat rögzítette le históriájában.1. Az állami élet kibontakozásának ideje. A zsidó népnek önálló közületként való első történeti fellépését messze idők homálya borítja. Körülbelül a Kr. előtti 2000-ik évre esik ez a sejtelmes kibontakozás, arra az időre tehát, mikor a zsidóság őse: a sémi nép indogermán népcsaláddal alkotott Palesztina földjén állami közületeket. De Babilonia sémi népe, amelytől az időben még nem szakadt ki külön életre a héber nép (Izrael, Edom, Moab és Ammon együttvéve), a maga magasabb kultúrájával szellemileg teljesen meghódította egész Előázsiát, még Egyiptomot is. Ennek a kultúrának nagy fejlettségét nem csak a feltárt emlékek bizonyítják, de az is, hogy kánaáni területen várost teremtett, amely Kirjat széfer- Könyvváros néven virágzott és az akkori tudomány központja lehetett. Ez a tudomány nem omlott el a babiloni hatalommal, mert számos eleme: a csillagászat alapismeretek, a magasabb fokú matematika (a logaritmus), a szótárkészítés (szumir-akkád), továbbá a csatornázás és városerődítés a babilóniai kor hagyatékaként került át a mai kultúrába. A babilóniai istenképek művészi tökéletességét Donatello, Leonardo da Vinci és Michelangelo, a reneszánsz nagy mesterei is csodálták és inkább ezeket utánozták, mint a görög mintákat. A babilóniai Gilgames-eposz pedig minden korok elbeszélő költészetét annyira megtermékenyítette, hogy az epika forrásának mondhatjuk. Babilonia kultúrájának fölényét még Egyiptom is érezte, úgy, hogy az egyiptomi udvarban is a babiloni nyelv vált a diplomáciai érintkezés nyelvévé. Ékiratos táblákon őrizték itt meg azokat a leveleket is, melyeket az egyiptomi hódoltság alatt álló kánaáni fejedelmek intéztek a fáraókhoz. A Tel el Amarnában felfedezett irattárból kerültek elő azok a feliratok, melyeken Abdichiba kánaáni vazallus felpanaszolja, hogy a fáraó előnyben részesíti a chabiri (héber) törzset, holott ez állandóan az (indogermán) emorival együtt felkelést szít (Kr. e. 1370). Palesztina földjén ekkor számos helységnévben babiloni istennévvel találkozunk (Nebó, Istár, Samás), viszont Babilonia területén héber törzsek (Ábrám, József, Jerachmeél, Malkiél, Jeazriél, Jadua) tanyáznak. Ezek le is igázzák az őslakosságot és az emoriakkal együtt Bábelt teszik meg fővárossá és itt héber dinasztiát alapítanak. Ebből származott a híres Hamurabi király, akinek máig fennmaradt nagyobb szabású törvénygyűjteményéből számos intézkedés és frazeológiájának sok szóformája itt-ott a Tórában is megtalálható. A babilóniai sémi kultúra erkölcsi tekintetben is felette áll az akkori indogermánnak. Itt nem találjuk sem az állatimádást, sem az ősök kultuszát, ismeretlen a kasztrendszer és a nőnek lenézése is. De a babilóniai szellemi kultúra fejlettségével mégsem áll egy színvonalon az erkölcsi kultúra. Indogermán befolyás alatt elzüllenek az erkölcsök és elharapódzik a fajtalankodás. Az erkölcsi züllésnek ettől a hátterétől kell eloldódnia Ábrahámnak.«Mondá Isten Ábrámnak: Menj el a te országodból, szülőföldedről és atyád házából arra a földre, melyet neked mutatok.» (Móz. I. 12. 1). Akár történeti személynek tekintsük tehát Ábrahámot, akár pedig a nép összefoglaló szimbólumának, családi történet alakjában hiteles tudósítást találunk a héber nép történetének kezdetéről. Kibontakozva a sémi rokonság kötelékéből, elhagyva eddigi hazáját, új népnek indul, még pedig vallásos eszme alapján és megalapítja az Egyistenhitet. A népek vándorútját követve Egyiptomba megy, ahol csakugyan találkozunk e korban a hikszosz nevű sémi néptörzzsel, melynek hódításai ellenében I. Tutmosis fáraó és utódai kénytelenek Mezopotámiába betörni és a thebai (karnaki) templom falaira rótt krónika szerint Megiddó és Taanak mellett nagy vereséget mérnek az itt letelepült kánaáni héber törzsekre és Palesztinára cédrus-, bor- és mézadót rónak ki. 1230-ban Kr. e. Merneptah fáraó így dicsekszik el a thébai feliraton : «Lybia elpusztítva, Kánaánban zsákmányoltam, Askalon foglyom, Izrael csekély számú, magva nincs meg.» Itt találkozunk először Izrael népével, mely már szakított Ammon-nal, Móabbal, Edommal és az ó-héber közösségből

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 5521. címszó a lexikon => 1007. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15521.htm

CÍMSZÓ: Zsidók története

SZÓCIKK: népek tanítójává. Ettől az örökségtől azonban elüti a belőle kisarjadó kereszténység, amely szülőanyjának jogait és méltóságát magáénak vitatja és hogy ezeket megszerezhesse, szövetségre lép az útjába kerülő idegen kultúrákkal és saját elvei rovására meg is alkuszik velük. A politikai tevékenységből kirekesztett zsidóság csak éppen hivatásának örökségét mentheti meg, múltjának dicső hagyományaiba gubódzik és elmerül a talmudi irodalomba, hogy megmentse magát a késő jövő számára, mikor elérkezik az ő ideje és küzdhet igazáért, de nem fegyverrel, vagy politikai mesterkedéssel, hanem vértanúságával csupán. El is éri ezt a stációt, vállalja a vértanúságot és kitart mellette. És nem hiába, mert már ezzel is tanított. Történeti tudatában van a zsidóság legfőbb ereje és megmaradásának legfőbb feltétele is. Tanít, hogy megmaradhasson és hogy taníthasson, meg kell maradnia. Már nemcsak ösztönnek érzi az élethez való ragaszkodást, de vallásos kötelességtudásnak is, amint ez kifejezésre jut már a Biblia törvényében is, amely elrendeli az első történeti ünnepet: hogy megemlékezzél Egyiptomból való kivonulásodról életed minden idején át . Történet-biológiai törvényszerűség jelöli meg tehát a zsidóság fennállásának korszakait. A zsidó történetnek eddig vázolt két főkorszakát így oszthatjuk kisebb életszakokra: I. A zsidó állami élet fejlődésmenete 1. Az állami élet kibontakozásának ideje. 2. Az állami élet megszilárdulása a királyság intézménye által. 3. Az állami élet ideiglenes szünetelése. 4. Az állami élet újjáalakulása a zsidó vallásos elv uralma alatt és újabb élethalál-harca. II. Az állami élet megszűnése után. 5. Az állami életből fennmaradt nemzeti erők gyűjtése a vallásos önállóság fenntartásának szolgálatában különböző országokban. 6. A zsidó vallásos néptudat beilleszkedése az általános kultúrába. 7. A zsidó néptudat védekezése az általános kultúrába való belemerülés ellen. Így rétegezte egymásra különböző periódusait a zsidó népélet és a következő fejlődési mozgalmakat rögzítette le históriájában.1. Az állami élet kibontakozásának ideje. A zsidó népnek önálló közületként való első történeti fellépését messze idők homálya borítja. Körülbelül a Kr. előtti 2000-ik évre esik ez a sejtelmes kibontakozás, arra az időre tehát, mikor a zsidóság őse: a sémi nép indogermán népcsaláddal alkotott Palesztina földjén állami közületeket. De Babilonia sémi népe, amelytől az időben még nem szakadt ki külön életre a héber nép Izrael, Edom, Moab és Ammon együttvéve , a maga magasabb kultúrájával szellemileg teljesen meghódította egész Előázsiát, még Egyiptomot is. Ennek a kultúrának nagy fejlettségét nem csak a feltárt emlékek bizonyítják, de az is, hogy kánaáni területen várost teremtett, amely Kirjat széfer- Könyvváros néven virágzott és az akkori tudomány központja lehetett. Ez a tudomány nem omlott el a babiloni hatalommal, mert számos eleme: a csillagászat alapismeretek, a magasabb fokú matematika a logaritmus , a szótárkészítés szumir-akkád , továbbá a csatornázás és városerődítés a babilóniai kor hagyatékaként került át a mai kultúrába. A babilóniai istenképek művészi tökéletességét Donatello, Leonardo da Vinci és Michelangelo, a reneszánsz nagy mesterei is csodálták és inkább ezeket utánozták, mint a görög mintákat. A babilóniai Gilgames-eposz pedig minden korok elbeszélő költészetét annyira megtermékenyítette, hogy az epika forrásának mondhatjuk. Babilonia kultúrájának fölényét még Egyiptom is érezte, úgy, hogy az egyiptomi udvarban is a babiloni nyelv vált a diplomáciai érintkezés nyelvévé. Ékiratos táblákon őrizték itt meg azokat a leveleket is, melyeket az egyiptomi hódoltság alatt álló kánaáni fejedelmek intéztek a fáraókhoz. A Tel el Amarnában felfedezett irattárból kerültek elő azok a feliratok, melyeken Abdichiba kánaáni vazallus felpanaszolja, hogy a fáraó előnyben részesíti a chabiri héber törzset, holott ez állandóan az indogermán emorival együtt felkelést szít Kr. e. 1370 . Palesztina földjén ekkor számos helységnévben babiloni istennévvel találkozunk Nebó, Istár, Samás , viszont Babilonia területén héber törzsek Ábrám, József, Jerachmeél, Malkiél, Jeazriél, Jadua tanyáznak. Ezek le is igázzák az őslakosságot és az emoriakkal együtt Bábelt teszik meg fővárossá és itt héber dinasztiát alapítanak. Ebből származott a híres Hamurabi király, akinek máig fennmaradt nagyobb szabású törvénygyűjteményéből számos intézkedés és frazeológiájának sok szóformája itt-ott a Tórában is megtalálható. A babilóniai sémi kultúra erkölcsi tekintetben is felette áll az akkori indogermánnak. Itt nem találjuk sem az állatimádást, sem az ősök kultuszát, ismeretlen a kasztrendszer és a nőnek lenézése is. De a babilóniai szellemi kultúra fejlettségével mégsem áll egy színvonalon az erkölcsi kultúra. Indogermán befolyás alatt elzüllenek az erkölcsök és elharapódzik a fajtalankodás. Az erkölcsi züllésnek ettől a hátterétől kell eloldódnia Ábrahámnak. Mondá Isten Ábrámnak: Menj el a te országodból, szülőföldedről és atyád házából arra a földre, melyet neked mutatok. Móz. I. 12. 1 . Akár történeti személynek tekintsük tehát Ábrahámot, akár pedig a nép összefoglaló szimbólumának, családi történet alakjában hiteles tudósítást találunk a héber nép történetének kezdetéről. Kibontakozva a sémi rokonság kötelékéből, elhagyva eddigi hazáját, új népnek indul, még pedig vallásos eszme alapján és megalapítja az Egyistenhitet. A népek vándorútját követve Egyiptomba megy, ahol csakugyan találkozunk e korban a hikszosz nevű sémi néptörzzsel, melynek hódításai ellenében I. Tutmosis fáraó és utódai kénytelenek Mezopotámiába betörni és a thebai karnaki templom falaira rótt krónika szerint Megiddó és Taanak mellett nagy vereséget mérnek az itt letelepült kánaáni héber törzsekre és Palesztinára cédrus-, bor- és mézadót rónak ki. 1230-ban Kr. e. Merneptah fáraó így dicsekszik el a thébai feliraton : Lybia elpusztítva, Kánaánban zsákmányoltam, Askalon foglyom, Izrael csekély számú, magva nincs meg. Itt találkozunk először Izrael népével, mely már szakított Ammon-nal, Móabbal, Edommal és az ó-héber közösségből

15521.ht

CÍMSZÓ Zsidó történet

SZÓCIKK népe tanítójává Ettő a örökségtő azonba elüt belől kisarjad kereszténység amel szülőanyjána jogai é méltóságá magáéna vitatj é hog ezeke megszerezhesse szövetségr lé a útjáb kerül idege kultúrákka é sajá elve rovásár me i alkuszi velük politika tevékenységbő kirekesztet zsidósá csa éppe hivatásána örökségé menthet meg múltjána dics hagyományaib gubódzi é elmerü talmud irodalomba hog megments magá kés jöv számára miko elérkezi a idej é küzdhe igazáért d ne fegyverrel vag politika mesterkedéssel hane vértanúságáva csupán E i ér ez stációt vállalj vértanúságo é kitar mellette É ne hiába mer má ezze i tanított Történet tudatába va zsidósá legfőb erej é megmaradásána legfőb feltétel is Tanít hog megmaradhasso é hog taníthasson me kel maradnia Má nemcsa ösztönne érz a élethe val ragaszkodást d valláso kötelességtudásna is amin e kifejezésr ju má Bibli törvényébe is amel elrendel a els történet ünnepet hog megemlékezzé Egyiptombó val kivonulásodró élete minde idejé á Történet-biológia törvényszerűsé jelöl me tehá zsidósá fennállásána korszakait zsid történetne eddi vázol ké főkorszaká íg oszthatju kiseb életszakokra I zsid állam éle fejlődésmenet 1 A állam éle kibontakozásána ideje 2 A állam éle megszilárdulás királysá intézmény által 3 A állam éle ideiglene szünetelése 4 A állam éle újjáalakulás zsid valláso el uralm alat é újab élethalál-harca II A állam éle megszűnés után 5 A állam életbő fennmarad nemzet erő gyűjtés valláso önállósá fenntartásána szolgálatába különböz országokban 6 zsid valláso néptuda beilleszkedés a általáno kultúrába 7 zsid néptuda védekezés a általáno kultúráb val belemerülé ellen Íg rétegezt egymásr különböz periódusai zsid népéle é következ fejlődés mozgalmaka rögzített l históriájában.1 A állam éle kibontakozásána ideje zsid népne önáll közületkén val els történet fellépésé messz idő homály borítja Körülbelü Kr előtt 2000-i évr esi e sejtelme kibontakozás arr a időr tehát miko zsidósá őse sém né indogermá népcsaládda alkotot Palesztin földjé állam közületeket D Babiloni sém népe amelytő a időbe mé ne szakad k külö életr hébe né Izrael Edom Moa é Ammo együttvév mag magasab kultúrájáva szellemile teljese meghódított egés Előázsiát mé Egyiptomo is Enne kultúrána nag fejlettségé ne csa feltár emléke bizonyítják d a is hog kánaán területe város teremtett amel Kirja széfer Könyvváro néve virágzot é a akkor tudomán központj lehetett E tudomán ne omlot e babilon hatalommal mer számo eleme csillagásza alapismeretek magasab fok matematik logaritmu szótárkészíté szumir-akká tovább csatornázá é városerődíté babilónia ko hagyatékakén kerül á ma kultúrába babilónia istenképe művész tökéletességé Donatello Leonard d Vinc é Michelangelo reneszáns nag mestere i csodáltá é inkáb ezeke utánozták min görö mintákat babilónia Gilgames-epos pedi minde koro elbeszél költészeté annyir megtermékenyítette hog a epik forrásána mondhatjuk Babiloni kultúrájána fölényé mé Egyipto i érezte úgy hog a egyiptom udvarba i babilon nyel vál diplomácia érintkezé nyelvévé Ékirato tábláko őrizté it me azoka leveleke is melyeke a egyiptom hódoltsá alat áll kánaán fejedelme intézte fáraókhoz Te e Amarnába felfedezet irattárbó kerülte el azo feliratok melyeke Abdichib kánaán vazallu felpanaszolja hog fára előnybe részesít chabir hébe törzset holot e állandóa a indogermá emoriva együt felkelés szí Kr e 137 Palesztin földjé ekko számo helységnévbe babilon istennévve találkozun Nebó Istár Samá viszon Babiloni területé hébe törzse Ábrám József Jerachmeél Malkiél Jeazriél Jadu tanyáznak Eze l i igázzá a őslakosságo é a emoriakka együt Bábel teszi me főváross é it hébe dinasztiá alapítanak Ebbő származot híre Hamurab király akine mái fennmarad nagyob szabás törvénygyűjteményébő számo intézkedé é frazeológiájána so szóformáj itt-ot Tórába i megtalálható babilónia sém kultúr erkölcs tekintetbe i felett ál a akkor indogermánnak It ne találju se a állatimádást se a ősö kultuszát ismeretle kasztrendsze é nőne lenézés is D babilónia szellem kultúr fejlettségéve mégse ál eg színvonalo a erkölcs kultúra Indogermá befolyá alat elzüllene a erkölcsö é elharapódzi fajtalankodás A erkölcs züllésne ettő hátterétő kel eloldódni Ábrahámnak Mond Iste Ábrámnak Men e t országodból szülőföldedrő é atyá házábó arr földre melye neke mutatok Móz I 12 Aká történet személyne tekintsü tehá Ábrahámot aká pedi né összefoglal szimbólumának család történe alakjába hitele tudósítás találun hébe né történeténe kezdetéről Kibontakozv sém rokonsá kötelékéből elhagyv eddig hazáját ú népne indul mé pedi valláso eszm alapjá é megalapítj a Egyistenhitet népe vándorútjá követv Egyiptomb megy aho csakugya találkozun korba hikszos nev sém néptörzzsel melyne hódítása ellenébe I Tutmosi fára é utóda kénytelene Mezopotámiáb betörn é theba karnak templo falair rót krónik szerin Megidd é Taana mellet nag veresége mérne a it letelepül kánaán hébe törzsekr é Palesztinár cédrus- bor é mézadó róna ki 1230-ba Kr e Mernepta fára íg dicsekszi e théba felirato Lybi elpusztítva Kánaánba zsákmányoltam Askalo foglyom Izrae csekél számú magv ninc meg It találkozun előszö Izrae népével mel má szakítot Ammon-nal Móabbal Edomma é a ó-hébe közösségbő

15521.h

CÍMSZ Zsid történe

SZÓCIK nép tanítójáv Ett örökségt azonb elü belő kisarja kereszténysé ame szülőanyján joga méltóság magáén vitat ho ezek megszerezhess szövetség l útjá kerü ideg kultúrákk saj elv rovásá m alkusz velü politik tevékenységb kirekeszte zsidós cs épp hivatásán örökség menthe me múltján dic hagyományai gubódz elmer talmu irodalomb ho megment mag ké jö számár mik elérkez ide küzdh igazáér n fegyverre va politik mesterkedésse han vértanúságáv csupá é e stáció vállal vértanúság kita mellett n hiáb me m ezz tanítot Történe tudatáb v zsidós legfő ere megmaradásán legfő feltéte i Taní ho megmaradhass ho taníthasso m ke maradni M nemcs ösztönn ér életh va ragaszkodás vallás kötelességtudásn i ami kifejezés j m Bibl törvényéb i ame elrende el történe ünnepe ho megemlékezz Egyiptomb va kivonulásodr élet mind idej Történet-biológi törvényszerűs jelö m teh zsidós fennállásán korszakai zsi történetn edd vázo k főkorszak í oszthatj kise életszakokr zsi álla él fejlődésmene álla él kibontakozásán idej álla él megszilárdulá királys intézmén álta álla él ideiglen szünetelés álla él újjáalakulá zsi vallás e ural ala úja élethalál-harc I álla él megszűné utá álla életb fennmara nemze er gyűjté vallás önállós fenntartásán szolgálatáb különbö országokba zsi vallás néptud beilleszkedé általán kultúráb zsi néptud védekezé általán kultúrá va belemerül elle Í rétegez egymás különbö periódusa zsi népél követke fejlődé mozgalmak rögzítet históriájában. álla él kibontakozásán idej zsi népn önál közületké va el történe fellépés mess id homál borítj Körülbel K előt 2000- év es sejtelm kibontakozá ar idő tehá mik zsidós ős sé n indogerm népcsaládd alkoto Paleszti földj álla közületeke Babilon sé nép amelyt időb m n szaka kül élet héb n Izrae Edo Mo Amm együttvé ma magasa kultúrájáv szellemil teljes meghódítot egé Előázsiá m Egyiptom i Enn kultúrán na fejlettség n cs feltá emlék bizonyítjá i ho kánaá terület váro teremtet ame Kirj széfe Könyvvár név virágzo akko tudomá központ lehetet tudomá n omlo babilo hatalomma me szám elem csillagász alapismerete magasa fo matemati logaritm szótárkészít szumir-akk továb csatornáz városerődít babilóni k hagyatékaké kerü m kultúráb babilóni istenkép művés tökéletesség Donatell Leonar Vin Michelangel reneszán na mester csodált inká ezek utánoztá mi gör mintáka babilóni Gilgames-epo ped mind kor elbeszé költészet annyi megtermékenyített ho epi forrásán mondhatju Babilon kultúráján fölény m Egyipt érezt úg ho egyipto udvarb babilo nye vá diplomáci érintkez nyelvév Ékirat táblák őrizt i m azok levelek i melyek egyipto hódolts ala ál kánaá fejedelm intézt fáraókho T Amarnáb felfedeze irattárb került e az felirato melyek Abdichi kánaá vazall felpanaszolj ho fár előnyb részesí chabi héb törzse holo állandó indogerm emoriv együ felkelé sz K 13 Paleszti földj ekk szám helységnévb babilo istennévv találkozu Neb Istá Sam viszo Babilon terület héb törzs Ábrá Józse Jerachmeé Malkié Jeazrié Jad tanyázna Ez igázz őslakosság emoriakk együ Bábe tesz m főváros i héb dinaszti alapítana Ebb származo hír Hamura királ akin má fennmara nagyo szabá törvénygyűjteményéb szám intézked frazeológiáján s szóformá itt-o Tóráb megtalálhat babilóni sé kultú erkölc tekintetb felet á akko indogermánna I n találj s állatimádás s ős kultuszá ismeretl kasztrendsz nőn lenézé i babilóni szelle kultú fejlettségév mégs á e színvonal erkölc kultúr Indogerm befoly ala elzüllen erkölcs elharapódz fajtalankodá erkölc züllésn ett hátterét ke eloldódn Ábrahámna Mon Ist Ábrámna Me országodbó szülőföldedr aty házáb ar földr mely nek mutato Mó 1 Ak történe személyn tekints teh Ábrahámo ak ped n összefogla szimbólumána csalá történ alakjáb hitel tudósítá találu héb n történetén kezdetérő Kibontakoz sé rokons kötelékébő elhagy eddi hazájá népn indu m ped vallás esz alapj megalapít Egyistenhite nép vándorútj követ Egyiptom meg ah csakugy találkozu korb hikszo ne sé néptörzzse melyn hódítás ellenéb Tutmos fár utód kénytelen Mezopotámiá betör theb karna templ falai ró króni szeri Megid Taan melle na vereség mérn i letelepü kánaá héb törzsek Palesztiná cédrus bo mézad rón k 1230-b K Mernept fár í dicseksz théb felirat Lyb elpusztítv Kánaánb zsákmányolta Askal foglyo Izra cseké szám mag nin me I találkozu elősz Izra népéve me m szakíto Ammon-na Móabba Edomm ó-héb közösségb

15521.

CÍMS Zsi történ

SZÓCI né tanítójá Et örökség azon el bel kisarj kereszténys am szülőanyjá jog méltósá magáé vita h eze megszerezhes szövetsé útj ker ide kultúrák sa el rovás alkus vel politi tevékenység kirekeszt zsidó c ép hivatásá öröksé menth m múltjá di hagyománya gubód elme talm irodalom h megmen ma k j számá mi elérke id küzd igazáé fegyverr v politi mesterkedéss ha vértanúságá csup stáci válla vértanúsá kit mellet hiá m ez taníto Történ tudatá zsidó legf er megmaradásá legf feltét Tan h megmaradhas h taníthass k maradn nemc ösztön é élet v ragaszkodá vallá kötelességtudás am kifejezé Bib törvényé am elrend e történ ünnep h megemlékez Egyiptom v kivonulásod éle min ide Történet-biológ törvényszerű jel te zsidó fennállásá korszaka zs történet ed váz főkorsza oszthat kis életszakok zs áll é fejlődésmen áll é kibontakozásá ide áll é megszilárdul király intézmé ált áll é ideigle szünetelé áll é újjáalakul zs vallá ura al új élethalál-har áll é megszűn ut áll élet fennmar nemz e gyűjt vallá önálló fenntartásá szolgálatá különb országokb zs vallá néptu beilleszked általá kultúrá zs néptu védekez általá kultúr v belemerü ell rétege egymá különb periódus zs népé követk fejlőd mozgalma rögzíte históriájában áll é kibontakozásá ide zs nép öná közületk v e történ fellépé mes i homá borít Körülbe elő 2000 é e sejtel kibontakoz a id teh mi zsidó ő s indoger népcsalád alkot Paleszt föld áll közületek Babilo s né amely idő szak kü éle hé Izra Ed M Am együttv m magas kultúrájá szellemi telje meghódíto eg Előázsi Egyipto En kultúrá n fejlettsé c felt emlé bizonyítj h kána terüle vár teremte am Kir széf Könyvvá né virágz akk tudom közpon lehete tudom oml babil hatalomm m szá ele csillagás alapismeret magas f matemat logarit szótárkészí szumir-ak tová csatorná városerődí babilón hagyatékak ker kultúrá babilón istenké művé tökéletessé Donatel Leona Vi Michelange reneszá n meste csodál ink eze utánozt m gö minták babilón Gilgames-ep pe min ko elbesz költésze anny megtermékenyítet h ep forrásá mondhatj Babilo kultúrájá fölén Egyip érez ú h egyipt udvar babil ny v diplomác érintke nyelvé Ékira táblá őriz azo levele melye egyipt hódolt al á kána fejedel intéz fáraókh Amarná felfedez irattár kerül a felirat melye Abdich kána vazal felpanaszol h fá előny részes chab hé törzs hol álland indoger emori egy felkel s 1 Paleszt föld ek szá helységnév babil istennév találkoz Ne Ist Sa visz Babilo terüle hé törz Ábr Józs Jerachme Malki Jeazri Ja tanyázn E igáz őslakossá emoriak egy Báb tes főváro hé dinaszt alapítan Eb származ hí Hamur kirá aki m fennmar nagy szab törvénygyűjteményé szá intézke frazeológiájá szóform itt- Tórá megtalálha babilón s kult erköl tekintet fele akk indogermánn talál állatimádá ő kultusz ismeret kasztrends nő lenéz babilón szell kult fejlettségé még színvona erköl kultú Indoger befol al elzülle erkölc elharapód fajtalankod erköl züllés et hátteré k eloldód Ábrahámn Mo Is Ábrámn M országodb szülőfölded at házá a föld mel ne mutat M A történ személy tekint te Ábrahám a pe összefogl szimbólumán csal törté alakjá hite tudósít talál hé történeté kezdetér Kibontako s rokon kötelékéb elhag edd hazáj nép ind pe vallá es alap megalapí Egyistenhit né vándorút köve Egyipto me a csakug találkoz kor hiksz n s néptörzzs mely hódítá ellené Tutmo fá utó kénytele Mezopotámi betö the karn temp fala r krón szer Megi Taa mell n veresé mér letelep kána hé törzse Palesztin cédru b méza ró 1230- Mernep fá dicseks thé felira Ly elpusztít Kánaán zsákmányolt Aska fogly Izr csek szá ma ni m találkoz elős Izr népév m szakít Ammon-n Móabb Edom ó-hé közösség

15521

CÍM Zs törté

SZÓC n tanítój E öröksé azo e be kisar keresztény a szülőanyj jo méltós magá vit ez megszerezhe szövets út ke id kultúrá s e rová alku ve polit tevékenysé kirekesz zsid é hivatás öröks ment múltj d hagyomány gubó elm tal irodalo megme m szám m elérk i küz igazá fegyver polit mesterkedés h vértanúság csu stác váll vértanús ki melle hi e tanít Törté tudat zsid leg e megmaradás leg felté Ta megmaradha taníthas marad nem ösztö éle ragaszkod vall kötelességtudá a kifejez Bi törvény a elren törté ünne megemléke Egyipto kivonuláso él mi id Történet-bioló törvényszer je t zsid fennállás korszak z történe e vá főkorsz osztha ki életszako z ál fejlődésme ál kibontakozás id ál megszilárdu királ intézm ál ál ideigl szünetel ál újjáalaku z vall ur a ú élethalál-ha ál megszű u ál éle fennma nem gyűj vall önáll fenntartás szolgálat külön országok z vall népt beilleszke által kultúr z népt védeke által kultú belemer el réteg egym külön periódu z nép követ fejlő mozgalm rögzít históriájába ál kibontakozás id z né ön közület törté fellép me hom borí Körülb el 200 sejte kibontako i te m zsid indoge népcsalá alko Palesz föl ál közülete Babil n amel id sza k él h Izr E A együtt maga kultúráj szellem telj meghódít e Előázs Egyipt E kultúr fejletts fel eml bizonyít kán terül vá teremt a Ki szé Könyvv n virág ak tudo közpo lehet tudo om babi hatalom sz el csillagá alapismere maga matema logari szótárkész szumir-a tov csatorn városerőd babiló hagyatéka ke kultúr babiló istenk műv tökéletess Donate Leon V Michelang renesz mest csodá in ez utánoz g mintá babiló Gilgames-e p mi k elbes költész ann megtermékenyíte e forrás mondhat Babil kultúráj fölé Egyi ére egyip udva babi n diplomá érintk nyelv Ékir tábl őri az level mely egyip hódol a kán fejede inté fáraók Amarn felfede irattá kerü felira mely Abdic kán vaza felpanaszo f előn része cha h törz ho állan indoge emor eg felke Palesz föl e sz helységné babi istenné találko N Is S vis Babil terül h tör Áb Józ Jerachm Malk Jeazr J tanyáz igá őslakoss emoria eg Bá te fővár h dinasz alapíta E szárma h Hamu kir ak fennma nag sza törvénygyűjtemény sz intézk frazeológiáj szófor itt Tór megtalálh babiló kul erkö tekinte fel ak indogermán talá állatimád kultus ismere kasztrend n lené babiló szel kul fejlettség mé színvon erkö kult Indoge befo a elzüll erköl elharapó fajtalanko erkö züllé e hátter eloldó Ábrahám M I Ábrám országod szülőfölde a ház föl me n muta törté személ tekin t Ábrahá p összefog szimbólumá csa tört alakj hit tudósí talá h történet kezdeté Kibontak roko köteléké elha ed hazá né in p vall e ala megalap Egyistenhi n vándorú köv Egyipt m csaku találko ko hiks néptörzz mel hódít ellen Tutm f ut kénytel Mezopotám bet th kar tem fal kró sze Meg Ta mel veres mé letele kán h törzs Paleszti cédr méz r 1230 Merne f dicsek th felir L elpusztí Kánaá zsákmányol Ask fogl Iz cse sz m n találko elő Iz népé szakí Ammon- Móab Edo ó-h közössé

1552

CÍ Z tört

SZÓ tanító öröks az b kisa keresztén szülőany j méltó mag vi e megszerezh szövet ú k i kultúr rov alk v poli tevékenys kirekes zsi hivatá örök men múlt hagyomán gub el ta irodal megm szá elér kü igaz fegyve poli mesterkedé vértanúsá cs stá vál vértanú k mell h taní Tört tuda zsi le megmaradá le felt T megmaradh tanítha mara ne öszt él ragaszko val kötelességtud kifeje B törvén elre tört ünn megemlék Egyipt kivonulás é m i Történet-biol törvénysze j zsi fennállá korsza történ v főkors oszth k életszak á fejlődésm á kibontakozá i á megszilárd kirá intéz á á ideig szünete á újjáalak val u élethalál-h á megsz á él fennm ne gyű val önál fenntartá szolgála külö országo val nép beilleszk álta kultú nép védek álta kult beleme e réte egy külö periód né köve fejl mozgal rögzí históriájáb á kibontakozá i n ö közüle tört fellé m ho bor Körül e 20 sejt kibontak t zsi indog népcsal alk Pales fö á közület Babi ame i sz é Iz együt mag kultúrá szelle tel meghódí Előáz Egyip kultú fejlett fe em bizonyí ká terü v terem K sz Könyv virá a tud közp lehe tud o bab hatalo s e csillag alapismer mag matem logar szótárkés szumir- to csator városerő babil hagyaték k kultú babil isten mű tökéletes Donat Leo Michelan renes mes csod i e utáno mint babil Gilgames- m elbe költés an megtermékenyít forrá mondha Babi kultúrá föl Egy ér egyi udv bab diplom érint nyel Éki táb őr a leve mel egyi hódo ká fejed int fáraó Amar felfed iratt ker felir mel Abdi ká vaz felpanasz elő rész ch tör h álla indog emo e felk Pales fö s helységn bab istenn találk I vi Babi terü tö Á Jó Jerach Mal Jeaz tanyá ig őslakos emori e B t fővá dinas alapít szárm Ham ki a fennm na sz törvénygyűjtemén s intéz frazeológiá szófo it Tó megtalál babil ku erk tekint fe a indogermá tal állatimá kultu ismer kasztren len babil sze ku fejlettsé m színvo erk kul Indog bef elzül erkö elharap fajtalank erk züll hátte elold Ábrahá Ábrá országo szülőföld há fö m mut tört szemé teki Ábrah összefo szimbólum cs tör alak hi tudós tal történe kezdet Kibonta rok kötelék elh e haz n i val al megala Egyistenh vándor kö Egyip csak találk k hik néptörz me hódí elle Tut u kényte Mezopotá be t ka te fa kr sz Me T me vere m letel ká törz Paleszt céd mé 123 Mern dicse t feli elpuszt Kána zsákmányo As fog I cs s találk el I nép szak Ammon Móa Ed ó- közöss