Magyar Zsidó Lexikon: Zsidótörvények

15545.htm

CÍMSZÓ: Zsidótörvények

SZÓCIKK: "Zsidótörvények. A zsidók jogviszonyainak szabályozására, sokszor jogaiknak korlátozására különböző törvényeket állítottak fel az Árpád házi királyok alatt és az ezután következő időkben. A szabolcsi zsinattól, 1092-től kezdve a zsidókkal szemben állandóan az a törekvés nyilvánult meg, hogy jogviszonyaikat törvények keretei közé szorítsák. Szent László 1092. adott ki zsidótörvényt (l. Szabolcsi zsinat). Kálmán 1101-02 óta két ízben (I. Kálmán király rendelete; Kálmán zsidótörvénye), majd IV. Béla 1251. (I.Béla 1V. király zsidótörvénye), amelyet ő maga kiváltságlevélnek nevez és ép ezért kevés vonatkozása van az előbbi királyok törvényeivel, mert azok nem tartalmaznak szabadalmakat a zsidók számára. Valószínű, hogy a Kálmántól IV. Béláig lefolyt másfélszázados időszakban megjelentek egyéb kedvező törvények is a zsidókra vonatkozólag, ezekről azonban nincsenek történelmi adataink. Az a körülmény, hogy a zsidók jogviszonyait törvény rendezte, megakadályozott mindennemű önkényeskedést a kiváltságos rendek részéről. Ezeket a viszonyokat kedvezően támasztotta alá a magyar népnek gyűlölködéstől mentes természete, józan életszemlélete és vallási türelme. A helyzet csak külföldi befolyásra rosszabbodott, de még egészen addig az időpontig, míg Nagy Lajos 1360 körül ki nem űzette a zsidókat (l. Kiűzetés), helyzetük sokkal kedvezőbb volt, mint bárhol Európa szerte ebben a korban. A szabolcsi zsinattól a zsidók számkivetéséig eltelt harmadfélszázados korszak alatt a zsidók megszorítására irányuló törekvések többször megnyilvánultak, csakhogy kevés sikerrel. Így még Kálmán országlásának vége elé 1114. az esztergomi zsinat (l. Esztergomi zsinat) hozott korlátozó intézkedéseket, majd az 1222. megjelent Aranybulla (l. Aranybulla) ugyancsak jogfosztást hozott a zsidók számára, amit utóbb még egyszer megerősített maga II. Endre, majd megint az egyházzal idevonatkozó szerződését 1233. esküvel erősítette meg (l. Beregi eskü). Ez a rendelkezés azonban 1239. már érvényét vesztette. Az 1279-iki esztendő a budai zsinat határozatait hozta (l. Budai zsinat) a megalázó zsidó jelek viseléséről, amely már ezirányban ekkor a második kísérlete volt az egyháznak, mert a beregi szerződés is előírja a zsidójelek viselését. Csakhogy e rendeleteknek ebben a korban még nem volt meg a gyakorlati eredménye. A zsidók visszatérését követő időkben egész sora nyílott meg a Zs.-nek, amelyek főleg városok helyi törvényei voltak és a zsidók jogait, kötelességeit, társadalmi és üzleti viszonyait sok féleképpen meghatározták, ami abból következett, hogy Lajos új kiváltságokkal ruházta fel a városokat és különben is a zsidók kamaraszolgaságát még kiűzetésük előtt megszüntette (l. Kamaraszolgaság). Minden egyes város a maga módja szerint alázta és szorította a zsidókat. Ekkor már kötelező viselet volt a zsidó öltözet és a sárga folt (l. Zsidó öltözet; Zsidó-jel). Az 1421. befejezett Budai törvénykönyv csupa ilyen megalázó és megszorító rendeletet tartalmaz (l. Budai Törvénykönyv). Pozsonynak már 1376. volt külön zsidó törvénye, amely nagyjában megegyezett az addigi törvényes gyakorlattal, de egyes határozataiban a zsidók rovására eltéréseket mutat. 1377-ben Sopron városa is nyíltan szembehelyezkedett a maga rendeleteivel a még IV. Bélától nyert szabadalmakkal (l. Zsidó-vám). A zsidók ügyeiben az igazságszolgáltatást Béla törvénye szerint fontos ügyekben a király, vagy a kancellár látta el, kisebbekben a zsidó törvényszék és a zsidóbíró (l. Zsidótörvényszék; Keresztény zsidóbírók). A zsidóknak az országba való visszatérése után Nagy Lajos azután országos főbírói hivatalt állított a zsidó ügyek élére (l. Zsidóbíró), azonban a jogszolgáltatást a városi hatóságok és legfelső fokon maga a király látta el. A városok bírói hatáskörét törvényszerűen csak az 1405-iki országgyűlés mondta ki, huszonhárom évvel Nagy Lajos halála után. V. ö. Kohn Sámuel, «A zsidók története Magyarországon»)."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 5545. címszó a lexikon => 1020. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15545.htm

CÍMSZÓ: Zsidótörvények

SZÓCIKK: Zsidótörvények. A zsidók jogviszonyainak szabályozására, sokszor jogaiknak korlátozására különböző törvényeket állítottak fel az Árpád házi királyok alatt és az ezután következő időkben. A szabolcsi zsinattól, 1092-től kezdve a zsidókkal szemben állandóan az a törekvés nyilvánult meg, hogy jogviszonyaikat törvények keretei közé szorítsák. Szent László 1092. adott ki zsidótörvényt l. Szabolcsi zsinat . Kálmán 1101-02 óta két ízben I. Kálmán király rendelete; Kálmán zsidótörvénye , majd IV. Béla 1251. I.Béla 1V. király zsidótörvénye , amelyet ő maga kiváltságlevélnek nevez és ép ezért kevés vonatkozása van az előbbi királyok törvényeivel, mert azok nem tartalmaznak szabadalmakat a zsidók számára. Valószínű, hogy a Kálmántól IV. Béláig lefolyt másfélszázados időszakban megjelentek egyéb kedvező törvények is a zsidókra vonatkozólag, ezekről azonban nincsenek történelmi adataink. Az a körülmény, hogy a zsidók jogviszonyait törvény rendezte, megakadályozott mindennemű önkényeskedést a kiváltságos rendek részéről. Ezeket a viszonyokat kedvezően támasztotta alá a magyar népnek gyűlölködéstől mentes természete, józan életszemlélete és vallási türelme. A helyzet csak külföldi befolyásra rosszabbodott, de még egészen addig az időpontig, míg Nagy Lajos 1360 körül ki nem űzette a zsidókat l. Kiűzetés , helyzetük sokkal kedvezőbb volt, mint bárhol Európa szerte ebben a korban. A szabolcsi zsinattól a zsidók számkivetéséig eltelt harmadfélszázados korszak alatt a zsidók megszorítására irányuló törekvések többször megnyilvánultak, csakhogy kevés sikerrel. Így még Kálmán országlásának vége elé 1114. az esztergomi zsinat l. Esztergomi zsinat hozott korlátozó intézkedéseket, majd az 1222. megjelent Aranybulla l. Aranybulla ugyancsak jogfosztást hozott a zsidók számára, amit utóbb még egyszer megerősített maga II. Endre, majd megint az egyházzal idevonatkozó szerződését 1233. esküvel erősítette meg l. Beregi eskü . Ez a rendelkezés azonban 1239. már érvényét vesztette. Az 1279-iki esztendő a budai zsinat határozatait hozta l. Budai zsinat a megalázó zsidó jelek viseléséről, amely már ezirányban ekkor a második kísérlete volt az egyháznak, mert a beregi szerződés is előírja a zsidójelek viselését. Csakhogy e rendeleteknek ebben a korban még nem volt meg a gyakorlati eredménye. A zsidók visszatérését követő időkben egész sora nyílott meg a Zs.-nek, amelyek főleg városok helyi törvényei voltak és a zsidók jogait, kötelességeit, társadalmi és üzleti viszonyait sok féleképpen meghatározták, ami abból következett, hogy Lajos új kiváltságokkal ruházta fel a városokat és különben is a zsidók kamaraszolgaságát még kiűzetésük előtt megszüntette l. Kamaraszolgaság . Minden egyes város a maga módja szerint alázta és szorította a zsidókat. Ekkor már kötelező viselet volt a zsidó öltözet és a sárga folt l. Zsidó öltözet; Zsidó-jel . Az 1421. befejezett Budai törvénykönyv csupa ilyen megalázó és megszorító rendeletet tartalmaz l. Budai Törvénykönyv . Pozsonynak már 1376. volt külön zsidó törvénye, amely nagyjában megegyezett az addigi törvényes gyakorlattal, de egyes határozataiban a zsidók rovására eltéréseket mutat. 1377-ben Sopron városa is nyíltan szembehelyezkedett a maga rendeleteivel a még IV. Bélától nyert szabadalmakkal l. Zsidó-vám . A zsidók ügyeiben az igazságszolgáltatást Béla törvénye szerint fontos ügyekben a király, vagy a kancellár látta el, kisebbekben a zsidó törvényszék és a zsidóbíró l. Zsidótörvényszék; Keresztény zsidóbírók . A zsidóknak az országba való visszatérése után Nagy Lajos azután országos főbírói hivatalt állított a zsidó ügyek élére l. Zsidóbíró , azonban a jogszolgáltatást a városi hatóságok és legfelső fokon maga a király látta el. A városok bírói hatáskörét törvényszerűen csak az 1405-iki országgyűlés mondta ki, huszonhárom évvel Nagy Lajos halála után. V. ö. Kohn Sámuel, A zsidók története Magyarországon .

15545.ht

CÍMSZÓ Zsidótörvénye

SZÓCIKK Zsidótörvények zsidó jogviszonyaina szabályozására sokszo jogaikna korlátozásár különböz törvényeke állította fe a Árpá ház királyo alat é a ezutá következ időkben szabolcs zsinattól 1092-tő kezdv zsidókka szembe állandóa a törekvé nyilvánul meg hog jogviszonyaika törvénye kerete köz szorítsák Szen Lászl 1092 adot k zsidótörvény l Szabolcs zsina Kálmá 1101-0 ót ké ízbe I Kálmá királ rendelete Kálmá zsidótörvény maj IV Bél 1251 I.Bél 1V királ zsidótörvény amelye mag kiváltságlevélne neve é é ezér kevé vonatkozás va a előbb királyo törvényeivel mer azo ne tartalmazna szabadalmaka zsidó számára Valószínű hog Kálmántó IV Bélái lefoly másfélszázado időszakba megjelente egyé kedvez törvénye i zsidókr vonatkozólag ezekrő azonba nincsene történelm adataink A körülmény hog zsidó jogviszonyai törvén rendezte megakadályozot mindennem önkényeskedés kiváltságo rende részéről Ezeke viszonyoka kedvezőe támasztott al magya népne gyűlölködéstő mente természete józa életszemlélet é vallás türelme helyze csa külföld befolyásr rosszabbodott d mé egésze addi a időpontig mí Nag Lajo 136 körü k ne űzett zsidóka l Kiűzeté helyzetü sokka kedvezőb volt min bárho Európ szert ebbe korban szabolcs zsinattó zsidó számkivetéséi eltel harmadfélszázado korsza alat zsidó megszorításár irányul törekvése többszö megnyilvánultak csakhog kevé sikerrel Íg mé Kálmá országlásána vég el 1114 a esztergom zsina l Esztergom zsina hozot korlátoz intézkedéseket maj a 1222 megjelen Aranybull l Aranybull ugyancsa jogfosztás hozot zsidó számára ami utób mé egysze megerősítet mag II Endre maj megin a egyházza idevonatkoz szerződésé 1233 esküve erősített me l Bereg esk E rendelkezé azonba 1239 má érvényé vesztette A 1279-ik esztend buda zsina határozatai hozt l Buda zsina megaláz zsid jele viseléséről amel má ezirányba ekko másodi kísérlet vol a egyháznak mer bereg szerződé i előírj zsidójele viselését Csakhog rendeletekne ebbe korba mé ne vol me gyakorlat eredménye zsidó visszatérésé követ időkbe egés sor nyílot me Zs.-nek amelye főle városo hely törvénye volta é zsidó jogait kötelességeit társadalm é üzlet viszonyai so féleképpe meghatározták am abbó következett hog Lajo ú kiváltságokka ruházt fe városoka é különbe i zsidó kamaraszolgaságá mé kiűzetésü előt megszüntett l Kamaraszolgasá Minde egye váro mag módj szerin alázt é szorított zsidókat Ekko má kötelez visele vol zsid öltöze é sárg fol l Zsid öltözet Zsidó-je A 1421 befejezet Buda törvényköny csup ilye megaláz é megszorít rendelete tartalma l Buda Törvényköny Pozsonyna má 1376 vol külö zsid törvénye amel nagyjába megegyezet a addig törvénye gyakorlattal d egye határozataiba zsidó rovásár eltéréseke mutat 1377-be Sopro város i nyílta szembehelyezkedet mag rendeleteive mé IV Bélátó nyer szabadalmakka l Zsidó-vá zsidó ügyeibe a igazságszolgáltatás Bél törvény szerin fonto ügyekbe király vag kancellá látt el kisebbekbe zsid törvényszé é zsidóbír l Zsidótörvényszék Keresztén zsidóbíró zsidókna a országb val visszatérés utá Nag Lajo azutá országo főbíró hivatal állítot zsid ügye élér l Zsidóbír azonba jogszolgáltatás város hatóságo é legfels foko mag királ látt el városo bíró hatásköré törvényszerűe csa a 1405-ik országgyűlé mondt ki huszonháro évve Nag Lajo halál után V ö Koh Sámuel zsidó történet Magyarországo

15545.h

CÍMSZ Zsidótörvény

SZÓCIK Zsidótörvénye zsid jogviszonyain szabályozásár soksz jogaikn korlátozásá különbö törvények állított f Árp há király ala ezut követke időkbe szabolc zsinattó 1092-t kezd zsidókk szemb állandó törekv nyilvánu me ho jogviszonyaik törvény keret kö szorítsá Sze Lász 109 ado zsidótörvén Szabolc zsin Kálm 1101- ó k ízb Kálm kirá rendelet Kálm zsidótörvén ma I Bé 125 I.Bé 1 kirá zsidótörvén amely ma kiváltságlevéln nev ezé kev vonatkozá v előb király törvényeive me az n tartalmazn szabadalmak zsid számár Valószín ho Kálmánt I Bélá lefol másfélszázad időszakb megjelent egy kedve törvény zsidók vonatkozóla ezekr azonb nincsen történel adatain körülmén ho zsid jogviszonya törvé rendezt megakadályozo mindenne önkényeskedé kiváltság rend részérő Ezek viszonyok kedvező támasztot a magy népn gyűlölködést ment természet józ életszemléle vallá türelm helyz cs külföl befolyás rosszabbodot m egész add időponti m Na Laj 13 kör n űzet zsidók Kiűzet helyzet sokk kedvező vol mi bárh Euró szer ebb korba szabolc zsinatt zsid számkivetésé elte harmadfélszázad korsz ala zsid megszorításá irányu törekvés többsz megnyilvánulta csakho kev sikerre Í m Kálm országlásán vé e 111 esztergo zsin Esztergo zsin hozo korláto intézkedéseke ma 122 megjele Aranybul Aranybul ugyancs jogfosztá hozo zsid számár am utó m egysz megerősíte ma I Endr ma megi egyházz idevonatko szerződés 123 esküv erősítet m Bere es rendelkez azonb 123 m érvény vesztett 1279-i eszten bud zsin határozata hoz Bud zsin megalá zsi jel viselésérő ame m ezirányb ekk másod kísérle vo egyházna me bere szerződ előír zsidójel viselésé Csakho rendeletekn ebb korb m n vo m gyakorla eredmény zsid visszatérés köve időkb egé so nyílo m Zs.-ne amely fől város hel törvény volt zsid jogai kötelességei társadal üzle viszonya s féleképp meghatároztá a abb következet ho Laj kiváltságokk ruház f városok különb zsid kamaraszolgaság m kiűzetés elő megszüntet Kamaraszolgas Mind egy vár ma mód szeri aláz szorítot zsidóka Ekk m kötele visel vo zsi öltöz sár fo Zsi öltöze Zsidó-j 142 befejeze Bud törvénykön csu ily megalá megszorí rendelet tartalm Bud Törvénykön Pozsonyn m 137 vo kül zsi törvény ame nagyjáb megegyeze addi törvény gyakorlatta egy határozataib zsid rovásá eltérések muta 1377-b Sopr váro nyílt szembehelyezkede ma rendeleteiv m I Bélát nye szabadalmakk Zsidó-v zsid ügyeib igazságszolgáltatá Bé törvén szeri font ügyekb királ va kancell lát e kisebbekb zsi törvénysz zsidóbí Zsidótörvényszé Kereszté zsidóbír zsidókn ország va visszatéré ut Na Laj azut ország főbír hivata állíto zsi ügy élé Zsidóbí azonb jogszolgáltatá váro hatóság legfel fok ma kirá lát e város bír hatáskör törvényszerű cs 1405-i országgyűl mond k huszonhár évv Na Laj halá utá Ko Sámue zsid történe Magyarország

15545.

CÍMS Zsidótörvén

SZÓCI Zsidótörvény zsi jogviszonyai szabályozásá soks jogaik korlátozás különb törvénye állítot Ár h királ al ezu követk időkb szabol zsinatt 1092- kez zsidók szem álland törek nyilván m h jogviszonyai törvén kere k szoríts Sz Lás 10 ad zsidótörvé Szabol zsi Kál 1101 íz Kál kir rendele Kál zsidótörvé m B 12 I.B kir zsidótörvé amel m kiváltságlevél ne ez ke vonatkoz elő királ törvényeiv m a tartalmaz szabadalma zsi számá Valószí h Kálmán Bél lefo másfélszáza időszak megjelen eg kedv törvén zsidó vonatkozól ezek azon nincse történe adatai körülmé h zsi jogviszony törv rendez megakadályoz mindenn önkényesked kiváltsá ren részér Eze viszonyo kedvez támaszto mag nép gyűlölködés men természe jó életszemlél vall türel hely c külfö befolyá rosszabbodo egés ad időpont N La 1 kö űze zsidó Kiűze helyze sok kedvez vo m bár Eur sze eb korb szabol zsinat zsi számkivetés elt harmadfélszáza kors al zsi megszorítás irány törekvé többs megnyilvánult csakh ke sikerr Kál országlásá v 11 eszterg zsi Eszterg zsi hoz korlát intézkedések m 12 megjel Aranybu Aranybu ugyanc jogfoszt hoz zsi számá a ut egys megerősít m End m meg egyház idevonatk szerződé 12 eskü erősíte Ber e rendelke azon 12 érvén vesztet 1279- eszte bu zsi határozat ho Bu zsi megal zs je viselésér am ezirány ek máso kísérl v egyházn m ber szerző előí zsidóje viselés Csakh rendeletek eb kor v gyakorl eredmén zsi visszatéré köv idők eg s nyíl Zs.-n amel fő váro he törvén vol zsi joga kötelessége társada üzl viszony félekép meghatározt ab következe h La kiváltságok ruhá városo külön zsi kamaraszolgasá kiűzeté el megszünte Kamaraszolga Min eg vá m mó szer alá szoríto zsidók Ek kötel vise v zs öltö sá f Zs öltöz Zsidó- 14 befejez Bu törvénykö cs il megal megszor rendele tartal Bu Törvénykö Pozsony 13 v kü zs törvén am nagyjá megegyez add törvén gyakorlatt eg határozatai zsi rovás eltérése mut 1377- Sop vár nyíl szembehelyezked m rendeletei Bélá ny szabadalmak Zsidó- zsi ügyei igazságszolgáltat B törvé szer fon ügyek kirá v kancel lá kisebbek zs törvénys zsidób Zsidótörvénysz Kereszt zsidóbí zsidók orszá v visszatér u N La azu orszá főbí hivat állít zs üg él Zsidób azon jogszolgáltat vár hatósá legfe fo m kir lá váro bí hatáskö törvényszer c 1405- országgyű mon huszonhá év N La hal ut K Sámu zsi történ Magyarorszá

15545

CÍM Zsidótörvé

SZÓC Zsidótörvén zs jogviszonya szabályozás sok jogai korlátozá külön törvény állíto Á kirá a ez követ idők szabo zsinat 1092 ke zsidó sze állan töre nyilvá jogviszonya törvé ker szorít S Lá 1 a zsidótörv Szabo zs Ká 110 í Ká ki rendel Ká zsidótörv 1 I. ki zsidótörv ame kiváltságlevé n e k vonatko el kirá törvényei tartalma szabadalm zs szám Valósz Kálmá Bé lef másfélszáz idősza megjele e ked törvé zsid vonatkozó eze azo nincs történ adata körülm zs jogviszon tör rende megakadályo minden önkényeske kiválts re részé Ez viszony kedve támaszt ma né gyűlölködé me termész j életszemlé val türe hel külf befoly rosszabbod egé a időpon L k űz zsid Kiűz helyz so kedve v bá Eu sz e kor szabo zsina zs számkiveté el harmadfélszáz kor a zs megszorítá irán törekv több megnyilvánul csak k siker Ká országlás 1 eszter zs Eszter zs ho korlá intézkedése 1 megje Aranyb Aranyb ugyan jogfosz ho zs szám u egy megerősí En me egyhá idevonat szerződ 1 esk erősít Be rendelk azo 1 érvé veszte 1279 eszt b zs határoza h B zs mega z j viselésé a ezirán e más kísér egyház be szerz elő zsidój viselé Csak rendelete e ko gyakor eredmé zs visszatér kö idő e nyí Zs.- ame f vár h törvé vo zs jog kötelesség társad üz viszon féleké meghatároz a következ L kiváltságo ruh város külö zs kamaraszolgas kiűzet e megszünt Kamaraszolg Mi e v m sze al szorít zsidó E köte vis z ölt s Z öltö Zsidó 1 befeje B törvényk c i mega megszo rendel tarta B Törvényk Pozson 1 k z törvé a nagyj megegye ad törvé gyakorlat e határozata zs rová eltérés mu 1377 So vá nyí szembehelyezke rendelete Bél n szabadalma Zsidó zs ügye igazságszolgálta törv sze fo ügye kir kance l kisebbe z törvény zsidó Zsidótörvénys Keresz zsidób zsidó orsz visszaté L az orsz főb hiva állí z ü é Zsidó azo jogszolgálta vá hatós legf f ki l vár b hatásk törvénysze 1405 országgy mo huszonh é L ha u Sám zs törté Magyarorsz

1554

CÍ Zsidótörv

SZÓ Zsidótörvé z jogviszony szabályozá so joga korlátoz külö törvén állít kir e köve idő szab zsina 109 k zsid sz álla tör nyilv jogviszony törv ke szorí L zsidótör Szab z K 11 K k rende K zsidótör I k zsidótör am kiváltságlev vonatk e kir törvénye tartalm szabadal z szá Valós Kálm B le másfélszá idősz megjel ke törv zsi vonatkoz ez az ninc törté adat körül z jogviszo tö rend megakadály minde önkényesk kivált r rész E viszon kedv támasz m n gyűlölköd m termés életszeml va tür he kül befol rosszabbo eg időpo ű zsi Kiű hely s kedv b E s ko szab zsin z számkivet e harmadfélszá ko z megszorít irá törek töb megnyilvánu csa sike K országlá eszte z Eszte z h korl intézkedés megj Arany Arany ugya jogfos h z szá eg megerős E m egyh idevona szerző es erősí B rendel az érv veszt 127 esz z határoz z meg viselés ezirá má kísé egyhá b szer el zsidó visel Csa rendelet k gyako eredm z visszaté k id ny Zs. am vá törv v z jo kötelessé társa ü viszo félek meghatáro követke kiváltság ru váro kül z kamaraszolga kiűze megszün Kamaraszol M sz a szorí zsid köt vi öl ölt Zsid befej törvény meg megsz rende tart Törvény Pozso törv nagy megegy a törv gyakorla határozat z rov eltéré m 137 S v ny szembehelyezk rendelet Bé szabadalm Zsid z ügy igazságszolgált tör sz f ügy ki kanc kisebb törvén zsid Zsidótörvény Keres zsidó zsid ors visszat a ors fő hiv áll Zsid az jogszolgált v ható leg k vá hatás törvénysz 140 országg m huszon h Sá z tört Magyarors