15550.htm

CÍMSZÓ: Zsigmond kiváltságlevele

SZÓCIKK: Zsigmond kiváltságlevele. Zsigmond király félszázados uralma alatt (1387-1437) a zsidók helyzete a szerint váltakozott, ahogyan a királyi kincstár anyagi szempontjai szükségessé tették a zsidók hasznosítását. A királyt sem jóindulat, sem türelmetlenség nem vezérelte elhatározásaiban, hanem csak az az egy irányelv, hogy a zsidókkal szemben pénzre válthassa fel azt a királyi kegyet, amelyet hol a nemesek és a városok kértek a zsidók ellen, vagy pedig amit a zsidók kértek a maguk megvédésére. A zsidók ez időben sokat szenvedtek a városok elnyomatása alatt és ez alól ezek úgy tudtak némileg felszabadulni, hogy feledésbe ment régi kiváltságjogaikat nagy fáradsággal életre keltették. (l. Zsidó népmegbízottak). Az eredmény azonban mindössze az volt, hogy újra szabadalmazott néposztályt alkothattak a király fővédelme alatt. De sok bizonytalanság lehetett még ebben az állapotban, mert a viszonylagos nyugalom idejét arra használták fel, hogy biztosabb alapra igyekeztek helyezni az egzisztenciájukat. Zsigmond király uralkodásának vége felé, 1436. megerősítette IV Béla szabadságlevelét (l. Béla IV. zsidótörvénye) és ezenkívül majdnem ugyanebben az időben a zsidók keresztülvitték nála, hogy újabb kiváltságokat biztosítson a számukra. Ez a cseh béke kötés után volt, mikor Zsigmond Prágában tartózkodott és a cseheket éppen felmentette az alól a kötelezettség alól, hogy a cseh zsidóknak az adósságaik után járó kamatokat megfizessék Egy Jakab nevű pozsonyi és egy Nyúl nevű budai zsidó személyesen vették át Prágában a királytól az újabb kiváltságokat tartalmazó okiratot, amely öt cikkelybe foglalja a kiszélesítet zsidó jogokat. Az első cikkely a zsidóbírókkal rendelkezik és kimondja, hogy csak a zsidó törvényszékkel egyetértésben tárgyalhatnak és dönthetnek. Ez a cikkely csak részletesebben és világosabban ismétli azt, amit már IV. Béla is elrendelt (l. Zsidó törvényszék). A második cikkely már magán viseli Zsigmond kormányzásának szellemét, mert mindenekelőtt az anyagi érdekeit tartja szem előtt és a zsidókra újabb kötelezettségeket ró. Ezt pedig olyan formában teszi, hogy elrendeli azoknak a zsidóknak megadóztatását a kincstára javára, akiket már elajándékozott. Zsigmond ugyanis jogot adott némely főúrnak a zsidók tartására (l. Zsidótartás). Ezek a zsidók azután most már kétszeres adót tartoztak fizetni, a főúrnak is, a királynak is. Ez a kétszeres megterheltetés azt vonta maga után, hogy a zsidók a királyi városokban igyekeztek megtelepedni, hogy csak a kincstári adó terhelje őket. A harmadik cikkely a hullák szállításával kapcsolatos vámmizériákat rendezi és a zsidók halottai után megtiltja az adó- és vámszedést, amikor azt valamely helyről a másik község temetőjébe szállítják. A rendeletből valószínűnek tetszik, hogy a zsidóknak ez időben csak a nagyobb városokban volt szentegyletük és temetőjük. A negyedik cikkely a zálogügyletekre vonatkozólag meghagyja, hogy a keresztény, ha a fölvett pénzkölcsönre zálogot adott a zsidónak, de részletesebb megállapodás nem történt, vagy ha bármi más módon pénzt vett fel kölcsön-kamatra, hetenként két dénár kamatot tartozik fizetni minden száz dénár után, vagyis heti két százalékot, ami egy esztendőre száz százalékos kamat. Külön megállapodás esetén ez a kamatláb még ennél is magasabb lehetett. Az ötödik, utolsó cikkely a városok és országnagyok önkénye ellen védi a zsidókat és elrendeli, hogy a zsidókat csak annyira lehet megadóztatni, mint a városok, vagy nemesi birtokok keresztény lakóit. Ezek a jogok fennálltak egészen Zsigmond haláláig ekkor azonban érvényüket vesztették, mert a kiváltságokat nem az állam, hanem a király adta és míg új király nem jött, aki a régebbi jogokat megerősítette, addig a középkori jogfelfogás szerint egyszerűen megszűntek a szabadalmak és az előbb nyert jogok. A király halála után a zsidókat egyszerűen törvényen kívülállóknak tekintették és ilyen esetben nem egy alkalommal bántalmazták és fosztogatták is a jogvesztett zsidókat. (V. ö. Kohn Sámuel, «A zsidók története Magyarországon»).

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 5550. címszó a lexikon => 1021. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15550.htm

CÍMSZÓ: Zsigmond kiváltságlevele

SZÓCIKK: Zsigmond kiváltságlevele. Zsigmond király félszázados uralma alatt 1387-1437 a zsidók helyzete a szerint váltakozott, ahogyan a királyi kincstár anyagi szempontjai szükségessé tették a zsidók hasznosítását. A királyt sem jóindulat, sem türelmetlenség nem vezérelte elhatározásaiban, hanem csak az az egy irányelv, hogy a zsidókkal szemben pénzre válthassa fel azt a királyi kegyet, amelyet hol a nemesek és a városok kértek a zsidók ellen, vagy pedig amit a zsidók kértek a maguk megvédésére. A zsidók ez időben sokat szenvedtek a városok elnyomatása alatt és ez alól ezek úgy tudtak némileg felszabadulni, hogy feledésbe ment régi kiváltságjogaikat nagy fáradsággal életre keltették. l. Zsidó népmegbízottak . Az eredmény azonban mindössze az volt, hogy újra szabadalmazott néposztályt alkothattak a király fővédelme alatt. De sok bizonytalanság lehetett még ebben az állapotban, mert a viszonylagos nyugalom idejét arra használták fel, hogy biztosabb alapra igyekeztek helyezni az egzisztenciájukat. Zsigmond király uralkodásának vége felé, 1436. megerősítette IV Béla szabadságlevelét l. Béla IV. zsidótörvénye és ezenkívül majdnem ugyanebben az időben a zsidók keresztülvitték nála, hogy újabb kiváltságokat biztosítson a számukra. Ez a cseh béke kötés után volt, mikor Zsigmond Prágában tartózkodott és a cseheket éppen felmentette az alól a kötelezettség alól, hogy a cseh zsidóknak az adósságaik után járó kamatokat megfizessék Egy Jakab nevű pozsonyi és egy Nyúl nevű budai zsidó személyesen vették át Prágában a királytól az újabb kiváltságokat tartalmazó okiratot, amely öt cikkelybe foglalja a kiszélesítet zsidó jogokat. Az első cikkely a zsidóbírókkal rendelkezik és kimondja, hogy csak a zsidó törvényszékkel egyetértésben tárgyalhatnak és dönthetnek. Ez a cikkely csak részletesebben és világosabban ismétli azt, amit már IV. Béla is elrendelt l. Zsidó törvényszék . A második cikkely már magán viseli Zsigmond kormányzásának szellemét, mert mindenekelőtt az anyagi érdekeit tartja szem előtt és a zsidókra újabb kötelezettségeket ró. Ezt pedig olyan formában teszi, hogy elrendeli azoknak a zsidóknak megadóztatását a kincstára javára, akiket már elajándékozott. Zsigmond ugyanis jogot adott némely főúrnak a zsidók tartására l. Zsidótartás . Ezek a zsidók azután most már kétszeres adót tartoztak fizetni, a főúrnak is, a királynak is. Ez a kétszeres megterheltetés azt vonta maga után, hogy a zsidók a királyi városokban igyekeztek megtelepedni, hogy csak a kincstári adó terhelje őket. A harmadik cikkely a hullák szállításával kapcsolatos vámmizériákat rendezi és a zsidók halottai után megtiltja az adó- és vámszedést, amikor azt valamely helyről a másik község temetőjébe szállítják. A rendeletből valószínűnek tetszik, hogy a zsidóknak ez időben csak a nagyobb városokban volt szentegyletük és temetőjük. A negyedik cikkely a zálogügyletekre vonatkozólag meghagyja, hogy a keresztény, ha a fölvett pénzkölcsönre zálogot adott a zsidónak, de részletesebb megállapodás nem történt, vagy ha bármi más módon pénzt vett fel kölcsön-kamatra, hetenként két dénár kamatot tartozik fizetni minden száz dénár után, vagyis heti két százalékot, ami egy esztendőre száz százalékos kamat. Külön megállapodás esetén ez a kamatláb még ennél is magasabb lehetett. Az ötödik, utolsó cikkely a városok és országnagyok önkénye ellen védi a zsidókat és elrendeli, hogy a zsidókat csak annyira lehet megadóztatni, mint a városok, vagy nemesi birtokok keresztény lakóit. Ezek a jogok fennálltak egészen Zsigmond haláláig ekkor azonban érvényüket vesztették, mert a kiváltságokat nem az állam, hanem a király adta és míg új király nem jött, aki a régebbi jogokat megerősítette, addig a középkori jogfelfogás szerint egyszerűen megszűntek a szabadalmak és az előbb nyert jogok. A király halála után a zsidókat egyszerűen törvényen kívülállóknak tekintették és ilyen esetben nem egy alkalommal bántalmazták és fosztogatták is a jogvesztett zsidókat. V. ö. Kohn Sámuel, A zsidók története Magyarországon .

15550.ht

CÍMSZÓ Zsigmon kiváltságlevel

SZÓCIKK Zsigmon kiváltságlevele Zsigmon királ félszázado uralm alat 1387-143 zsidó helyzet szerin váltakozott ahogya király kincstá anyag szempontja szükségess tetté zsidó hasznosítását király se jóindulat se türelmetlensé ne vezérelt elhatározásaiban hane csa a a eg irányelv hog zsidókka szembe pénzr válthass fe az király kegyet amelye ho nemese é városo kérte zsidó ellen vag pedi ami zsidó kérte magu megvédésére zsidó e időbe soka szenvedte városo elnyomatás alat é e aló eze úg tudta némile felszabadulni hog feledésb men rég kiváltságjogaika nag fáradságga életr keltették l Zsid népmegbízotta A eredmén azonba mindössz a volt hog újr szabadalmazot néposztály alkothatta királ fővédelm alatt D so bizonytalansá lehetet mé ebbe a állapotban mer viszonylago nyugalo idejé arr használtá fel hog biztosab alapr igyekezte helyezn a egzisztenciájukat Zsigmon királ uralkodásána vég felé 1436 megerősített I Bél szabadságlevelé l Bél IV zsidótörvény é ezenkívü majdne ugyanebbe a időbe zsidó keresztülvitté nála hog újab kiváltságoka biztosítso számukra E cse bék köté utá volt miko Zsigmon Prágába tartózkodot é cseheke éppe felmentett a aló kötelezettsé alól hog cse zsidókna a adósságai utá jár kamatoka megfizessé Eg Jaka nev pozsony é eg Nyú nev buda zsid személyese vetté á Prágába királytó a újab kiváltságoka tartalmaz okiratot amel ö cikkelyb foglalj kiszélesíte zsid jogokat A els cikkel zsidóbírókka rendelkezi é kimondja hog csa zsid törvényszékke egyetértésbe tárgyalhatna é dönthetnek E cikkel csa részletesebbe é világosabba ismétl azt ami má IV Bél i elrendel l Zsid törvényszé másodi cikkel má magá visel Zsigmon kormányzásána szellemét mer mindenekelőt a anyag érdekei tartj sze előt é zsidókr újab kötelezettségeke ró Ez pedi olya formába teszi hog elrendel azokna zsidókna megadóztatásá kincstár javára akike má elajándékozott Zsigmon ugyani jogo adot némel főúrna zsidó tartásár l Zsidótartá Eze zsidó azutá mos má kétszere adó tartozta fizetni főúrna is királyna is E kétszere megterhelteté az vont mag után hog zsidó király városokba igyekezte megtelepedni hog csa kincstár ad terhelj őket harmadi cikkel hullá szállításáva kapcsolato vámmizériáka rendez é zsidó halotta utá megtiltj a adó é vámszedést amiko az valamel helyrő mási közsé temetőjéb szállítják rendeletbő valószínűne tetszik hog zsidókna e időbe csa nagyob városokba vol szentegyletü é temetőjük negyedi cikkel zálogügyletekr vonatkozóla meghagyja hog keresztény h fölvet pénzkölcsönr zálogo adot zsidónak d részleteseb megállapodá ne történt vag h bárm má módo pénz vet fe kölcsön-kamatra hetenkén ké déná kamato tartozi fizetn minde szá déná után vagyi het ké százalékot am eg esztendőr szá százaléko kamat Külö megállapodá eseté e kamatlá mé enné i magasab lehetett A ötödik utols cikkel városo é országnagyo önkény elle véd zsidóka é elrendeli hog zsidóka csa annyir lehe megadóztatni min városok vag nemes birtoko keresztén lakóit Eze jogo fennállta egésze Zsigmon halálái ekko azonba érvényüke vesztették mer kiváltságoka ne a állam hane királ adt é mí ú királ ne jött ak régebb jogoka megerősítette addi középkor jogfelfogá szerin egyszerűe megszűnte szabadalma é a előb nyer jogok királ halál utá zsidóka egyszerűe törvénye kívülállókna tekintetté é ilye esetbe ne eg alkalomma bántalmaztá é fosztogattá i jogvesztet zsidókat V ö Koh Sámuel zsidó történet Magyarországo

15550.h

CÍMSZ Zsigmo kiváltságleve

SZÓCIK Zsigmo kiváltságlevel Zsigmo kirá félszázad ural ala 1387-14 zsid helyze szeri váltakozot ahogy királ kincst anya szempontj szükséges tett zsid hasznosításá királ s jóindula s türelmetlens n vezérel elhatározásaiba han cs e irányel ho zsidókk szemb pénz válthas f a királ kegye amely h nemes város kért zsid elle va ped am zsid kért mag megvédésér zsid időb sok szenvedt város elnyomatá ala al ez ú tudt némil felszabaduln ho feledés me ré kiváltságjogaik na fáradságg élet keltetté Zsi népmegbízott eredmé azonb mindöss vol ho új szabadalmazo néposztál alkothatt kirá fővédel alat s bizonytalans lehete m ebb állapotba me viszonylag nyugal idej ar használt fe ho biztosa alap igyekezt helyez egzisztenciájuka Zsigmo kirá uralkodásán vé fel 143 megerősítet Bé szabadságlevel Bé I zsidótörvén ezenkív majdn ugyanebb időb zsid keresztülvitt nál ho úja kiváltságok biztosíts számukr cs bé köt ut vol mik Zsigmo Prágáb tartózkodo csehek épp felmentet al kötelezetts aló ho cs zsidókn adóssága ut já kamatok megfizess E Jak ne pozson e Ny ne bud zsi személyes vett Prágáb királyt úja kiváltságok tartalma okirato ame cikkely foglal kiszélesít zsi jogoka el cikke zsidóbírókk rendelkez kimondj ho cs zsi törvényszékk egyetértésb tárgyalhatn dönthetne cikke cs részletesebb világosabb ismét az am m I Bé elrende Zsi törvénysz másod cikke m mag vise Zsigmo kormányzásán szellemé me mindenekelő anya érdeke tart sz elő zsidók úja kötelezettségek r E ped oly formáb tesz ho elrende azokn zsidókn megadóztatás kincstá javár akik m elajándékozot Zsigmo ugyan jog ado néme főúrn zsid tartásá Zsidótart Ez zsid azut mo m kétszer ad tartozt fizetn főúrn i királyn i kétszer megterheltet a von ma utá ho zsid királ városokb igyekezt megtelepedn ho cs kincstá a terhel őke harmad cikke hull szállításáv kapcsolat vámmizériák rende zsid halott ut megtilt ad vámszedés amik a valame helyr más közs temetőjé szállítjá rendeletb valószínűn tetszi ho zsidókn időb cs nagyo városokb vo szentegylet temetőjü negyed cikke zálogügyletek vonatkozól meghagyj ho keresztén fölve pénzkölcsön zálog ado zsidóna részletese megállapod n történ va bár m mód pén ve f kölcsön-kamatr hetenké k dén kamat tartoz fizet mind sz dén utá vagy he k százaléko a e esztendő sz százalék kama Kül megállapod eset kamatl m enn magasa lehetet ötödi utol cikke város országnagy önkén ell vé zsidók elrendel ho zsidók cs annyi leh megadóztatn mi városo va neme birtok kereszté lakói Ez jog fennállt egész Zsigmo halálá ekk azonb érvényük vesztetté me kiváltságok n álla han kirá ad m kirá n jöt a régeb jogok megerősített add középko jogfelfog szeri egyszerű megszűnt szabadalm elő nye jogo kirá halá ut zsidók egyszerű törvény kívülállókn tekintett ily esetb n e alkalomm bántalmazt fosztogatt jogveszte zsidóka Ko Sámue zsid történe Magyarország

15550.

CÍMS Zsigm kiváltságlev

SZÓCI Zsigm kiváltságleve Zsigm kir félszáza ura al 1387-1 zsi helyz szer váltakozo ahog kirá kincs any szempont szüksége tet zsi hasznosítás kirá jóindul türelmetlen vezére elhatározásaib ha c iránye h zsidók szem pén váltha kirá kegy amel neme váro kér zsi ell v pe a zsi kér ma megvédésé zsi idő so szenved váro elnyomat al a e tud némi felszabadul h feledé m r kiváltságjogai n fáradság éle keltett Zs népmegbízot eredm azon mindös vo h ú szabadalmaz néposztá alkothat kir fővéde ala bizonytalan lehet eb állapotb m viszonyla nyuga ide a használ f h biztos ala igyekez helye egzisztenciájuk Zsigm kir uralkodásá v fe 14 megerősíte B szabadságleve B zsidótörvé ezenkí majd ugyaneb idő zsi keresztülvit ná h új kiváltságo biztosít számuk c b kö u vo mi Zsigm Prágá tartózkod csehe ép felmente a kötelezett al h c zsidók adósság u j kamato megfizes Ja n pozso N n bu zs személye vet Prágá király új kiváltságo tartalm okirat am cikkel fogla kiszélesí zs jogok e cikk zsidóbírók rendelke kimond h c zs törvényszék egyetértés tárgyalhat dönthetn cikk c részleteseb világosab ismé a a B elrend Zs törvénys máso cikk ma vis Zsigm kormányzásá szellem m mindenekel any érdek tar s el zsidó új kötelezettsége pe ol formá tes h elrend azok zsidók megadóztatá kincst javá aki elajándékozo Zsigm ugya jo ad ném főúr zsi tartás Zsidótar E zsi azu m kétsze a tartoz fizet főúr király kétsze megterhelte vo m ut h zsi kirá városok igyekez megteleped h c kincst terhe ők harma cikk hul szállításá kapcsola vámmizériá rend zsi halot u megtil a vámszedé ami valam hely má köz temetőj szállítj rendelet valószínű tetsz h zsidók idő c nagy városok v szentegyle temetőj negye cikk zálogügylete vonatkozó meghagy h kereszté fölv pénzkölcsö zálo ad zsidón részletes megállapo törté v bá mó pé v kölcsön-kamat hetenk dé kama tarto fize min s dé ut vag h százalék esztend s százalé kam Kü megállapo ese kamat en magas lehete ötöd uto cikk váro országnag önké el v zsidó elrende h zsidó c anny le megadóztat m város v nem birto kereszt lakó E jo fennáll egés Zsigm halál ek azon érvényü vesztett m kiváltságo áll ha kir a kir jö rége jogo megerősítet ad középk jogfelfo szer egyszer megszűn szabadal el ny jog kir hal u zsidó egyszer törvén kívülállók tekintet il eset alkalom bántalmaz fosztogat jogveszt zsidók K Sámu zsi történ Magyarorszá

15550

CÍM Zsig kiváltságle

SZÓC Zsig kiváltságlev Zsig ki félszáz ur a 1387- zs hely sze váltakoz aho kir kinc an szempon szükség te zs hasznosítá kir jóindu türelmetle vezér elhatározásai h irány zsidó sze pé válth kir keg ame nem vár ké zs el p zs ké m megvédés zs id s szenve vár elnyoma a tu ném felszabadu feled kiváltságjoga fáradsá él keltet Z népmegbízo ered azo mindö v szabadalma néposzt alkotha ki fővéd al bizonytala lehe e állapot viszonyl nyug id haszná bizto al igyeke hely egzisztenciáju Zsig ki uralkodás f 1 megerősít szabadságlev zsidótörv ezenk maj ugyane id zs keresztülvi n ú kiváltság biztosí számu k v m Zsig Prág tartózko cseh é felment kötelezet a zsidó adóssá kamat megfize J pozs b z személy ve Prág királ ú kiváltság tartal okira a cikke fogl kiszéles z jogo cik zsidóbíró rendelk kimon z törvényszé egyetérté tárgyalha dönthet cik részletese világosa ism elren Z törvény más cik m vi Zsig kormányzás szelle mindeneke an érde ta e zsid ú kötelezettség p o form te elren azo zsidó megadóztat kincs jav ak elajándékoz Zsig ugy j a né főú zs tartá Zsidóta zs az kétsz tarto fize főú királ kétsz megterhelt v u zs kir városo igyeke megtelepe kincs terh ő harm cik hu szállítás kapcsol vámmizéri ren zs halo megti vámszed am vala hel m kö temető szállít rendele valószín tets zsidó id nag városo szentegyl temető negy cik zálogügylet vonatkoz meghag kereszt föl pénzkölcs zál a zsidó részlete megállap tört b m p kölcsön-kama heten d kam tart fiz mi d u va százalé eszten százal ka K megállap es kama e maga lehet ötö ut cik vár országna önk e zsid elrend zsid ann l megadózta váro ne birt keresz lak j fennál egé Zsig halá e azo érvény vesztet kiváltság ál h ki ki j rég jog megerősíte a közép jogfelf sze egysze megszű szabada e n jo ki ha zsid egysze törvé kívülálló tekinte i ese alkalo bántalma fosztoga jogvesz zsidó Sám zs törté Magyarorsz

1555

CÍ Zsi kiváltságl

SZÓ Zsi kiváltságle Zsi k félszá u 1387 z hel sz váltako ah ki kin a szempo szüksé t z hasznosít ki jóind türelmetl vezé elhatározása irán zsid sz p vált ki ke am ne vá k z e z k megvédé z i szenv vá elnyom t né felszabad fele kiváltságjog fárads é kelte népmegbíz ere az mind szabadalm néposz alkoth k fővé a bizonytal leh állapo viszony nyu i haszn bizt a igyek hel egzisztenciáj Zsi k uralkodá megerősí szabadságle zsidótör ezen ma ugyan i z keresztülv kiváltsá biztos szám Zsi Prá tartózk cse felmen köteleze zsid adóss kama megfiz poz személ v Prá kirá kiváltsá tarta okir cikk fog kiszéle jog ci zsidóbír rendel kimo törvénysz egyetért tárgyalh dönthe ci részletes világos is elre törvén má ci v Zsi kormányzá szell mindenek a érd t zsi kötelezettsé for t elre az zsid megadózta kinc ja a elajándéko Zsi ug n fő z tart Zsidót z a kéts tart fiz fő kirá kéts megterhel z ki város igyek megtelep kinc ter har ci h szállítá kapcso vámmizér re z hal megt vámsze a val he k temet szállí rendel valószí tet zsid i na város szentegy temet neg ci zálogügyle vonatko megha keresz fö pénzkölc zá zsid részlet megálla tör kölcsön-kam hete ka tar fi m v százal eszte száza k megálla e kam mag lehe öt u ci vá országn ön zsi elren zsi an megadózt vár n bir keres la fenná eg Zsi hal az érvén veszte kiváltsá á k k ré jo megerősít közé jogfel sz egysz megsz szabad j k h zsi egysz törv kívüláll tekint es alkal bántalm fosztog jogves zsid Sá z tört Magyarors